Marius Ghilezannak, a România Liberă markánsan konzervatív nézeteiről ismert publicistájának levele érkezett.
Köszönőlevelet küldött Orbán Viktor, Magyarország ötödik mandátumát töltő miniszterelnöke a bukaresti, jobbközép irányultságú România Liberă napilap egyik vezető publicistájának, Marius Ghilezannak. Az újságíró – mint megjegyzi – eredetileg nem akarta közzétenni a levelet, de barátai unszolására mégis megtette: cikkében olvasható a magyar nyelvű miniszterelnöki üdvözlet fakszimile változata is.
Orbán a magyarországi választásokon elért, minden eddiginél nagyobb Fidesz-győzelem említésével kezdi a levelét, és többek közt ezt írja:
Ezután a miniszterelnök némi óvatos önkritikát is gyakorol, és hitet tesz Magyarország nyugati orientációja mellett:
A szabadság kapcsán Ghilezan arról ír, hogy mi a szabadságunkat 1989 decemberében a diktatúra sortüzében állva nyertük vissza, és megemlékezik arról, amikor Temesváron, az opera és a székesegyház között vonulva százezrekkel együtt skandálta a kommunista-ateista rendszer ellenében: „Van Isten!” Mint megjegyzi, kár volt a kiontott vérért, mert Romániának azóta sem igazán voltak patrióta vezetői.
Orbán Viktor így zárja neki címzett levelét:
Ghilezan felidézi, hogy gyermekkorát a bánsági, magyar többségű Igazfalván töltötte – édesapja ott volt orvos –, ahonnan azért küldték el Temesvárra ötéves korában, mert jobban beszélt magyarul, mint románul. Irma néni, a dajkája ugyanis mindig azt mondta: „Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.”
Marius Ghilezan – akinek egyes cikkeit mi is szemléztük RoMánia rovatunkban – valóban azon kevesek közé tartozik a román médiában, akik következetesen kiálltak Orbán Viktor politikája mellett az elmúlt években, és szorgalmazták Magyarország és Románia közeledését, politikai szövetségét is. A magyarországi választások után ezt írta: „Mit tanultunk Orbán Viktor lehengerlő győzelméből? Semmit. Maradunk azok, amivé váltunk: engedelmes szolgák.” Korábban pedig felvetette egy magyar–román konföderáció ötletét, és állást foglalt az autonómia és a decentralizáció mellett, mondván, hogy „a magyar kérdés ürügy”, és a bukaresti, „déli” simlis politikusok azért nem akarnak helyi autonómiát, „hogy többet lophassanak”.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Nagy erejű robbanás történt pénteken Bukarestben egy ötödik kerületi tömbházban – közölte a belügyminisztérium katasztrófavédelmi osztálya (DSU).
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves kedvesét. A lány anyjának megölésével gyanúsítják őket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.