// 2024. december 26., csütörtök // Karácsony, István
őrület

Na mivel pályázik Brăila az Európa Kulturális Fővárosa címre?

// HIRDETÉS

Kedves Olvasó, ha azt hitted, hogy Beethovennel, Bartókkal vagy ne adj' Isten, Enescuval, hát nagyot tévedsz! Megáll az ész, és ácsorog. Ja, és ez VÉRKOMOLY!

Nagy a verseny az Európa kulturális fővárosa címért. A jelentkező városok a kultúra klasszikus határait feszegető javaslatokkal kívánnak kitűnni a sorból, és felhívni magukra a döntéshozók figyelmét. Ez történt a 2021-es fővárosi címért induló Brăila város esetében is. A cél érdekében a Brăila 2021 Egyesület elkezdett javaslatokat gyűjteni a város lakóitól, de másoktól is. Az új követelmények szerint a jelöltségnek helyi, regionális és országos támogatottsággal kell rendelkeznie, így aztán együttműködés céljából felvették a kapcsolatot a szomszédos, vagy akár határon túli településekkel is. Az események nemcsak Brăilában, hanem Románia egész délkeleti térségében zajlanak majd. A brăilaiak a találkozók során egy javaslatlistával is előálltak.

Szokatlan javaslatok

Ez a Konstancára is eljutott, négyoldalas javaslatlista kevésbé ortodox ötleteket is tartalmaz. A RL birtokába került, a Brăila 2021 Egyesület által magáénak vallott dokumentum szerint a javaslatok között szerepel egy manele-koncert az M. Filloti Színházban. „A közönség együtt mulat a kinyalt, összes aranyukat magukra aggató cigányokkal”, áll a dokumentumban. A „balett és tánc” kategóriánál „sportrúdtánc-számok” és… erotikus autómosók szerepelnek. A „kiállítások-történelem” fejezetnél valaki azzal az ötlettel állt elő, hogy „mutassák be a kommunista mezőgazdasági gyakorlatot”, és leírták ennek megvalósítási módját is: „Hajnali ötös ébresztő, káromkodás közepette, kiszállítás a helyszínre ponyvás teherautókkal és büdös autóbuszokkal, kukoricafosztás, mezőn étkezés.” A „költészet, irodalom, szóbeli folklór” esetében csak három pont van: káromkodási verseny, viccverseny és szerelmi gúnyversek. Egy „Elvira nénétől Mihaela Rădulescuig” című szépségkirálynő-verseny is felkeltette a figyelmünket. Nem hiányozhat a Mustárfesztivál, Tekucson (Tecuci) (miccsre kenve, természetesen), de a szotyolázási és sörivási verseny sem. Nyilvánvalóan nem maradhatott el a tömbházközti grillparti sem. A „sport” kategóriánál, az egyik javaslat szerint nemzetközi ostáblabajnokságot szerveznének időseknek. Ezeket a javaslatokat a Konstancai Polgármesteri Hivatal és a város művelődési intézményeinek vezetőivel tartott találkozók során mutatták be.

„A kultúra a szotyolázást is magába foglalja”

„A javaslatokat egy brainstorming keretében gyűjtötték össze, ahol elméletileg hagynod kell mindenkit bármit kimondani, neked pedig mindent le kell írnod. Azt akartuk megmutatni a konstancaiaknak, miként zajlik az információgyűjtés. Úgy tűnik, az Európai Unió embereinek bombasztikus címekre van szükségük, hogy turistákat tudjanak ideküldeni, így aztán az emberekkel beszélgetve azt mondtuk nekik, engedjék szabadjára a fantáziájukat, bármilyen gátlás nélkül”, mondta Constantin Teodorescu, a Brăila 2021 Egyesület képviselője. Megjegyezte, hogy az első üléseken mindenki koncerteket és operákat javasolt. Ami az erotikus műsort illeti, álszeméremről van szó. Teodorescu szerint az az alapszabály, hogy az emberek ne engedjék, hogy gúzsba kössék őket a kultúráról alkotott szűkkeblű elképzelések. „A kultúra a szotyolázást is magába foglalja”, mondta még.

Háemcsék, vagy Wagner?

Teodorescu szerint alapszabály a képzelőerő serkentése. Így merült fel az az ötlet is, hogy tartsanak egy divatbemutatót háemcsékkel (helyi menő csávó – a szerk.). „Vagyis strandpapucsos, karnyi vastagságú aranyláncos, kilógó pocakú helyi menő csávók vonulnának fel. Ráadásul az az igazság, hogy ezzel jobban fel tudnám kelteni a brăilaiak figyelmét, mint Wagner Tannhauserével. Ami a közönségünket illeti, nagyon realistáknak kell lennünk. Ez nagyon bonyolult és összetett kérdés. Létfontosságú feltétel az innováció és az egyediség. Van ez a happeninges irányzat, melyben van budi és használt WC-papír is. Bécsben van egy ehető hangszeres zenekar, egyesek murkon zenélnek”, mondja még Constantin Teodorescu. Megjegyezte, hogy a programnak a Brăilában létező jellegzetességekhez, oktatáshoz és kultúrához kell illeszkednie, és ebben a városban a népesség 80 százaléka faluról érkezett. Számukra a tömbházak körül szervezett grillpartik is a kultúra részét képezik, ezért szerepel a Grillfesztivál a javaslatban. „Az egyik legfontosabb kritérium a város lakosságának bevonása, népszerű projekteket kell kitalálni. Amikor találkozunk az emberekkel, mindenféle őrültségeket kérdezünk tőlük, hogy serkentsük a képzelőerejüket. Sok ötlet leegyszerűsítő, banális, de mi mégis felvettük őket a listára. Az embereknek nem kell leragadniuk az Aidánál és Bachnál”, szögezte le Teodorescu.

Mindenki az otthonról hozott készletből dolgozik

A Konstancán bemutatott javaslatokról Marian Ghionu, a Brăila 2021 Egyesület alapítója is azt mondja, hogy egy brainstorming eredményei. „Azok a javaslatok valahogy így születtek: ’Uram, valami más kell’. Az anyag éppen a példa erejével hat. Azok a pontok nem javaslatok, hanem ütemváltások. Rendezünk egy képkiállítást, mert van egy brăilai vagy konstancai festőnk, aki aranyérmet kapott a New York-i vagy a párizsi világkiállításon. Igen, ez nagyon szép, de nem hatja meg a bizottságot”, mondta Marian Ghionu. Megjegyezte, hogy az ismertetett javaslatok nyers, csiszolatlan formában szerepelnek. „Az embereknek meg kell érteniük, hogy az Európa kulturális fővárosa címre nem azzal jelentkezel, amid van. A bizottság külföldi tagjai Franciaországból, Németországból, Hollandiából vannak, ha én ezekkel a klasszikus dolgokkal állok elő, hogy is mondjam… Ez egy próbálkozás volt arra, hogy megmutassuk, az európai felfogásban a kultúra sokkal tágabb értelmű. Az ilyenfajta javaslatok ütemváltások kívántak lenni”, mondta még Ghionu. Elmondta, hogy a javaslatokat Constantin Teodorescu dobta össze. „A konstanciaknak megmondtuk, hogy mozduljanak el a gyermekek felé, hallgassák meg a középiskolások véleményét. Ha csak ilyesmivel, szimfonikus zenével állunk elő… Azok az emberek, a velenceiek már unják a szimfonikus zenét. Berakhatsz valamilyen szimfonikus művet, de akkor azt valahogy másképp tedd, nem is tudom, játsszál homokból készült hangszereken, vagyis valami más kell, ezt akarják ezek, ez ezeknek a javaslatoknak az üzenete”, mondta még a Brăila 2021 Egyesület tagja, aki kihangsúlyozta, hogy a dolgok még a gyűjtési szakaszban vannak és a jelölti akta nem lehet sem idegenforgalmi brosúra, sem egy már létező, és egy kicsit átalakított kulturális program sem, hanem valami más kell.

A polgármester: „Rendkívüli dolog az ötletek innovatív jellege”

Aurel Simionescu polgármesternek semmi gondja sincs a Brăila 2021 Egyesület által összegyűjtött meghökkentő ötletekkel. „Rendkívüli dolog az ötletek innovatív jellege. Remélem, hogy meg lehet őket valósítani, hogy viszontlátjuk majd őket a rendezvényeinken, hogy azt is végiggondoljuk, ami régebben, vagy a közelmúltban volt”, mondta a kommunista mezőgazdasági gyakorlatra utalva. „Ezek olyan javaslatok, melyekről az elkövetkező találkozásokon eldöntjük, mennyire valósíthatók meg”, mondta még a városvezető. De azt állítja, hogy az erotikus autómosós javaslatot nem látta. A Brăilai Helyi Tanács alapító tagja a Brăila 2021 Egyesületnek. Simionescu megjegyezte, hogy a hosszú listán szereplő javaslatokat beszélték meg, melyeket aztán összehangolják majd a partnervárosok kínálatával.

Országos és nemzetközi támogatás

Brăila polgármestere elmondta, hogy országos és nemzetközi támogatással is rendelkezik az Európa kulturális fővárosa cím elnyeréséhez. „Megállapodást írtunk alá törökországi testvérvárosunkkal, Bursával. A cahuliakkal is alá fogunk írni ilyet. Voltunk náluk, találkoztunk a polgármester úrral”, mondta a városvezető. Szerinte ennek a versenynek európai dimenziója is van és ezért Brăila egy Duna–Duna-delta–Fekete-tenger hármast gondolt ki, mert ezek az európai dimenzió vitathatatlan elemei. Eddig a giurgiu-i, a călăraşi-i, a tulceai, a konstancai, a vrancea-i hatóságokkal tárgyaltak.

Mit javasoltak más települések

A szokatlan javaslatokat illetően Constantin Teodorescu Matera (Dél-Olaszország) város példáját hozta fel, mely 2019-ben lesz Európa kulturális fővárosa. Materában grundkosárlabdát szerveznek a főtéren, melyet utcai tánccal, ehető zenekarral (egy osztrák zenekar friss zöldségeken fog játszani), néma várossal (az esemény során az emberek és a természet hangjait emelik ki), a nemzetközi űrzenekarral (az Apolo 11 űrküldetés párbeszédein alapuló 27 perces zenei előadás) kombinálnak. Azt persze önöknek kell eldönteniük, hogy ezek mennyire hasonlítanak az erotikus autómosóra, vagy a szotyievő-versenyre.

Mit jelent Európa kulturális fővárosának lenni

Bár egy város csak egy évig viseli az Európa kulturális fővárosa címet, ennek hatásai tartósak. A jelölt-városoknak készült útmutatóban az Európai Bizottság rámutat arra, hogy egy ilyenfajta címnek „a város kultúrájában és általános fejlődésében bekövetkező változások katalizátorának kell lennie és fenntartható kulturális, társadalmi, valamint gazdasági változásokat kell kiváltania”. Ez történt Nagyszebenben is, Európa 2007-es kulturális fővárosában. 2007-ben 220 kulturális projekt zajlott Nagyszebenben, melyek nagyjából egymillió turistát vonzottak. A brit The Guardian 2007-ben a 9. helyen szerepeltette Nagyszebent a legvonzóbb idegenforgalmi úti célok rangsorában. 2008-ban és 2009-ben kétmillió turista érkezett ide.

A város nagyjából 50 millió eurót kapott csak az állami és helyi költségvetésből, amiből 40 épülethomlokzatot és udvart újítottak fel, felszereléseket (sátort, két színpadot és feljárót, egy Steinway-zongorát) vásároltak, végrehajtották több templom tatarozását, népszerűsítették a programot, felújították a repülőteret. Különben az Európa kulturális fővárosa címnek az a fő előnye, hogy jelentős összegekre lehet szert tenni a révén. Az Európai Bizottság által összeállított útmutató szerint a szükséges beruházások értéke 20 és 80 millió euró között mozog, de ebben nincs benne az infrastruktúra és az épületek felújítása. Az Európai Unió egy 1,5 millió eurós díjat ad, miután a város a jelölti aktájában szereplő összes feladatát teljesítette.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Londonból irányíthatták Georgescu kampányát az oroszok, máris cirkuszolnak a szélsőségesek – hírmix
Főtér

Londonból irányíthatták Georgescu kampányát az oroszok, máris cirkuszolnak a szélsőségesek – hírmix

A Marosvásárhelyi Állatkertben pedig karácsony előtt megszületett egy kis pettyes szarvas.

Sínre tennék a nagyváradi vasútvillamost
Krónika

Sínre tennék a nagyváradi vasútvillamost

A Bihar megyei önkormányzat benyújtotta a finanszírozási igénylést a nagyváradi vasútvillamos-hálózat kiépítésére – a projekt becsült költségvetése 272 millió euró, amiből 41,5 százalék önerő.

Hibás volt az RMDSZ-szenátorok eskütételi szövege. Milyen idő lesz az ünnepek alatt? - hírek szombaton
Főtér

Hibás volt az RMDSZ-szenátorok eskütételi szövege. Milyen idő lesz az ünnepek alatt? - hírek szombaton

És a hirtelen felívelő Georgescu-kampányról derültek ki újabb megdöbbentő (?) részletek.

Több mint százan dolgoznak a robbanás okozta károk helyreállításán
Székelyhon

Több mint százan dolgoznak a robbanás okozta károk helyreállításán

Karácsony napján nagyon sokan siettek a maroshévízi robbanás miatt bajbajutottak megsegítésére. Három lépcsőházban kell helyreállítani a nyílászárókat.

És eljön a réges-rég várt pillanat: 33 határátkelőt zárnak be január elsején
Krónika

És eljön a réges-rég várt pillanat: 33 határátkelőt zárnak be január elsején

Január elsején a román kormány összesen 33, a magyar és a bolgár határon található határátkelőhelyet zár be a schengeni övezeti csatlakozásnak köszönhetően, és további két vízi határátkelő is ellenőrzés nélkül átjárhatóvá válik.

Lezuhant egy utasszállító repülőgép
Székelyhon

Lezuhant egy utasszállító repülőgép

Lezuhant egy utasszállító repülőgép a kazahsztáni Aktau város közelében - jelentették be szerdán orosz sajtóügynökségek a kazahsztáni rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozva.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS