// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Na, melyik magyarországi politikus zseni védi Bukarestet menekültügyben?

// HIRDETÉS

A baráti, jószomszédi román sajtónak nem lehetett egyszerű felkutatni ezt a csodálatos embert. De végül sikerült. Victor Pontáék pesti védőügyvédje: maga Gyurcsány Ferenc!

Gyurcsány Ferenc, Magyarország volt kormányfője, a Demokratikus Koalíció Párt elnöke azon a véleményen van, hogy a Magyarország által, többek között a román határ mentén is felépített kerítések nem megoldják, hanem elmélyítik a regionális gondokat.

Gyurcsány a ziare.com-nak adott interjújában kitér a kötelező menekültkvótákra és a román–magyar feszültségekre is. A magyar politikus jogosnak tartja a román kormány felháborodását.

Riporter: Úgy tűnik, mostanra világossá vált Magyarország stratégiája, a migránsok áramlásának megállítása érdekében kerítésekkel veszi körbe a területét és lezárja a határait. Ön szerint ez a megoldás?

Gyurcsány Ferenc: A menekültek helyzetének megoldása több komponensből áll, de az biztos, hogy egy kerítés megépítése nem szerepel a megoldások között. Ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy a probléma része. Nemcsak elfogadhatatlan és embertelen, hanem az emberiesség elleni bűn. Láthatjuk, hogy a menekültek továbbra is érkeznek, de mindig újabb útvonalat találnak, amit az is okoz, hogy a magyar kormány kerítéseket kezdett építeni a román és a horvát határ mentén (tudomásunk szerint, a román határon még nem kezdődött el az építkezés – a szerk.).

A kerítés új kerítéseket generál, embertelen helyzeteket alakítva ki.

A menekültek helyzete összetett kérdés, melyet nem lehet majd szögesdróttal megoldani. A kerítés talán a kormány belpolitikai kampányában hasznos és a felelősségek elhárításában a magyar külpolitika területén.

A román hatóságok vehemensen bírálták ezeket a lépéseket, főleg a román határra tervezett kerítés megépítését. Ön szerint szükség van erre, tekintettel arra, hogy a migránsok nem akarnak Romániába jönni?

Abszolút természetes a román kormány felháborodása, de a horvát, vagy szerb kormányé, valamint az európai közvéleményé is. A kerítés teljes mértékben elfogadhatatlan.

Ráadásul a magyar–román határra tervezett drótkerítés annál is inkább elítélendő, mert két EU-tagállamról van szó. Ugyanakkor a menekültek szempontjából sem Magyarország, sem Románia nem célország. Számukra Románia még hátrányosabb, mert nem egy, hanem két határ választja el őket Ausztriától, ahonnan számukra megnyílik az út Nyugat-Európa bármely másik országa felé.

Kétségtelen, a menekültek válsága európai válság, a magyar kormány által épített kerítések pedig semmi egyébre nem jók, mint feszültséget kelteni a térségben, mert ellentétesek bizonyos európai értékekkel és a civilizációnkkal.

Mi a véleménye a Szerbiával és Horvátországgal meglévő magyar határoknál tapasztalható erőszak eszkalálódásáról és miként kommentálja a magyar csapatok reakcióját?

Már az elejétől kezdve elég egyértelmű volt, hogy a rendőrség fellépése a magyar–szerb határnál, Röszkénél aránytalan volt, és ez a momentum még súlyosabb gondokat generált. Az ENSZ-alkalmazottak jelentései, de a külföldi riporterek beszámolói is, minden kép, plusz a felvételek a rendőrségi erőknek a Magyarországra belépni kívánó tömeggel szembeni erőszakosságát bizonyítják.

Az Orbán-kormány mindent elkövetett a rendőrségi erők közbelépésének alátámasztására és százszor is elismételte azt az üzenetet, hogy „a menekültek egyre erőszakosabbak”. Persze, véleményem szerint, sem a drótkerítés, sem a könnygázgránátok, vagy a gumibotok nem sikeres elemei egy olyan politikának, mely a menekültek válságának megoldásához vezethetne.

Tart attól, hogy az Európai Unió szankciókat alkalmazhat országuk ellen az Orbán Viktor által bevezetett új lépések miatt?

Sajnos, nagyon is valószínű, hogy ez megtörténik, és nemcsak a Schengen-tagságunk kerül veszélybe, hanem még az Európai Uniótól kapott összegek is. Nem beszélve arról a diplomáciai elszigeteltségről, amiben az ország jelenleg van, ami a gazdasági kapcsolatainkat fenyegeti.

Mi kellene történjen a már magyar területen lévő migránsokkal?

Nagyon világos, hogy közülük egy sem akar Magyarországon maradni. Ezen kívül, a hatályos törvényeknek és a jelenlegi közigazgatási gyakorlatnak megfelelően, szinte minden menekültre a kiutasítás vár. A magyarországi menekülttáborok közismertek külföldön, az azokban uralkodó embertelen körülmények miatt. Közismert, hogy az Orbán-kormány helytelenül bánt a menekültekkel, étlen tartva őket a sátrakban, majd vagonokba zsúfolva őket.

A Magyarországon tartózkodó menekültek csak a civil önkéntesekben bízhatnak, akik a saját pénzüket költötték és a szabadidejüket áldozták fel arra, hogy segítsenek nekik. Mindezeket a kormánynak kellett volna megtennie.

Mi lenne a legjobb megoldás a migránsok számára? Hagyni kellene őket Németországba menni? Diplomáciai, vagy akár katonai beavatkozás kellene, hogy béke legyen Szíriában és segíteni kellene őket hazatérni?

A jelenlegi helyzet megoldása összetett lépéseket igényel, mert nemcsak európai, hanem globális kérdésről van szó. Az Európai Unió menedékpolitikája – amennyiben bizonyos kormányok nem állnak ellen – képes elég sok feladatot kezelni, mint amilyen a menekültek fogadása, ideiglenes elhelyezése, gondozása és regisztrálása, egy kvótarendszer szerinti elosztása. Ne feledjük, hogy a földközi térségben már most is két EU által vezetett művelet zajlik.

A szíriai helyzet megoldása és a konfliktus gyökereinek megoldása másik fontos komponens, mert azt látjuk, hogy a menekültek többsége haza akar térni, amikor véget ért a háború. Mindenesetre az európai megoldásnak a kvótarendszerre kell összpontosítania, mert csak szolidáris szövetségesekként tudunk létrehozni egy erős és a jelenlegi válságot legyőzni képes Európát.

Úgy gondolja, hogy az európai társadalomba történő integrálásuk után ezek az emberek képesek lesznek átvenni az európai értékeket? Vagy nem kívánt kulturális konfliktusoknak leszünk a tanúi?

A menekültek a befogadásuk pillanatától kezdve képesek alkalmazkodni az európai polgár világról alkotott elképzeléséhez és az ahhoz történő viszonyulásához. Az elnyomó rezsimből érkezettek számára az európai társadalomhoz való alkalmazkodás erős identitással kapcsolatos kísérlet lehet. A többség, persze, csak békét, biztonságot és normális életet akar, akárcsak az európai népesség.

Nézzük meg az arányokat: az európaiak számát, és a menekültek arányát ehhez képest. A tévedés veszélye nélkül elmondhatjuk, hogy a menekültekkel szembeni ellenségesség által uralt társadalmakban maga az iszlamofóbia vált iszlámmá. 500 millió európaihoz adódik most hozzá félmillió menekült. Egy erős Európának és egy erős Magyarországnak nem szabad megijednie ettől a számtól.

Ha ez év végéig egymillió muzulmán érkezne – és ez erős túlzás –, ez akkor is csak az európai népesség 0,2 százalékát jelentené. Tehát nincs értelme kulturális átrendeződésről, vagy vallási konfliktusról beszélni.

A menekültek csak cseppek a tengerben. Integrálhatók, de ehhez speciális képzési programokra, erős gazdaságra és empátiával rendelkező társadalomra van szükség. Nem kerítésekre, könnygázra és gumibotokra.

Jean-Claude Juncker képlete a helyes módja e válság megoldásának?

A megoldásnak az európai országok szolidaritásán kell alapulnia. Ami most Olaszország, Görögország vagy Magyarország számára nagy gond, azt meg lehet oldani az Unió 28 államának szolidáris együttműködésével. A kvótarendszer az első lépés a válság megoldása felé. 

Fotó: Sóki Tamás/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Csalóknál landolhatnak az SMS-ek, ha eltűnik a térerő, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Csalóknál landolhatnak az SMS-ek, ha eltűnik a térerő, figyelmeztet a rendőrség

Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS