// 2025. január 12., vasárnap // Ernő
Románia

Na, melyik magyarországi politikus zseni védi Bukarestet menekültügyben?

// HIRDETÉS

A baráti, jószomszédi román sajtónak nem lehetett egyszerű felkutatni ezt a csodálatos embert. De végül sikerült. Victor Pontáék pesti védőügyvédje: maga Gyurcsány Ferenc!

Gyurcsány Ferenc, Magyarország volt kormányfője, a Demokratikus Koalíció Párt elnöke azon a véleményen van, hogy a Magyarország által, többek között a román határ mentén is felépített kerítések nem megoldják, hanem elmélyítik a regionális gondokat.

Gyurcsány a ziare.com-nak adott interjújában kitér a kötelező menekültkvótákra és a román–magyar feszültségekre is. A magyar politikus jogosnak tartja a román kormány felháborodását.

Riporter: Úgy tűnik, mostanra világossá vált Magyarország stratégiája, a migránsok áramlásának megállítása érdekében kerítésekkel veszi körbe a területét és lezárja a határait. Ön szerint ez a megoldás?

Gyurcsány Ferenc: A menekültek helyzetének megoldása több komponensből áll, de az biztos, hogy egy kerítés megépítése nem szerepel a megoldások között. Ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy a probléma része. Nemcsak elfogadhatatlan és embertelen, hanem az emberiesség elleni bűn. Láthatjuk, hogy a menekültek továbbra is érkeznek, de mindig újabb útvonalat találnak, amit az is okoz, hogy a magyar kormány kerítéseket kezdett építeni a román és a horvát határ mentén (tudomásunk szerint, a román határon még nem kezdődött el az építkezés – a szerk.).

A kerítés új kerítéseket generál, embertelen helyzeteket alakítva ki.

A menekültek helyzete összetett kérdés, melyet nem lehet majd szögesdróttal megoldani. A kerítés talán a kormány belpolitikai kampányában hasznos és a felelősségek elhárításában a magyar külpolitika területén.

A román hatóságok vehemensen bírálták ezeket a lépéseket, főleg a román határra tervezett kerítés megépítését. Ön szerint szükség van erre, tekintettel arra, hogy a migránsok nem akarnak Romániába jönni?

Abszolút természetes a román kormány felháborodása, de a horvát, vagy szerb kormányé, valamint az európai közvéleményé is. A kerítés teljes mértékben elfogadhatatlan.

Ráadásul a magyar–román határra tervezett drótkerítés annál is inkább elítélendő, mert két EU-tagállamról van szó. Ugyanakkor a menekültek szempontjából sem Magyarország, sem Románia nem célország. Számukra Románia még hátrányosabb, mert nem egy, hanem két határ választja el őket Ausztriától, ahonnan számukra megnyílik az út Nyugat-Európa bármely másik országa felé.

Kétségtelen, a menekültek válsága európai válság, a magyar kormány által épített kerítések pedig semmi egyébre nem jók, mint feszültséget kelteni a térségben, mert ellentétesek bizonyos európai értékekkel és a civilizációnkkal.

Mi a véleménye a Szerbiával és Horvátországgal meglévő magyar határoknál tapasztalható erőszak eszkalálódásáról és miként kommentálja a magyar csapatok reakcióját?

Már az elejétől kezdve elég egyértelmű volt, hogy a rendőrség fellépése a magyar–szerb határnál, Röszkénél aránytalan volt, és ez a momentum még súlyosabb gondokat generált. Az ENSZ-alkalmazottak jelentései, de a külföldi riporterek beszámolói is, minden kép, plusz a felvételek a rendőrségi erőknek a Magyarországra belépni kívánó tömeggel szembeni erőszakosságát bizonyítják.

Az Orbán-kormány mindent elkövetett a rendőrségi erők közbelépésének alátámasztására és százszor is elismételte azt az üzenetet, hogy „a menekültek egyre erőszakosabbak”. Persze, véleményem szerint, sem a drótkerítés, sem a könnygázgránátok, vagy a gumibotok nem sikeres elemei egy olyan politikának, mely a menekültek válságának megoldásához vezethetne.

Tart attól, hogy az Európai Unió szankciókat alkalmazhat országuk ellen az Orbán Viktor által bevezetett új lépések miatt?

Sajnos, nagyon is valószínű, hogy ez megtörténik, és nemcsak a Schengen-tagságunk kerül veszélybe, hanem még az Európai Uniótól kapott összegek is. Nem beszélve arról a diplomáciai elszigeteltségről, amiben az ország jelenleg van, ami a gazdasági kapcsolatainkat fenyegeti.

Mi kellene történjen a már magyar területen lévő migránsokkal?

Nagyon világos, hogy közülük egy sem akar Magyarországon maradni. Ezen kívül, a hatályos törvényeknek és a jelenlegi közigazgatási gyakorlatnak megfelelően, szinte minden menekültre a kiutasítás vár. A magyarországi menekülttáborok közismertek külföldön, az azokban uralkodó embertelen körülmények miatt. Közismert, hogy az Orbán-kormány helytelenül bánt a menekültekkel, étlen tartva őket a sátrakban, majd vagonokba zsúfolva őket.

A Magyarországon tartózkodó menekültek csak a civil önkéntesekben bízhatnak, akik a saját pénzüket költötték és a szabadidejüket áldozták fel arra, hogy segítsenek nekik. Mindezeket a kormánynak kellett volna megtennie.

Mi lenne a legjobb megoldás a migránsok számára? Hagyni kellene őket Németországba menni? Diplomáciai, vagy akár katonai beavatkozás kellene, hogy béke legyen Szíriában és segíteni kellene őket hazatérni?

A jelenlegi helyzet megoldása összetett lépéseket igényel, mert nemcsak európai, hanem globális kérdésről van szó. Az Európai Unió menedékpolitikája – amennyiben bizonyos kormányok nem állnak ellen – képes elég sok feladatot kezelni, mint amilyen a menekültek fogadása, ideiglenes elhelyezése, gondozása és regisztrálása, egy kvótarendszer szerinti elosztása. Ne feledjük, hogy a földközi térségben már most is két EU által vezetett művelet zajlik.

A szíriai helyzet megoldása és a konfliktus gyökereinek megoldása másik fontos komponens, mert azt látjuk, hogy a menekültek többsége haza akar térni, amikor véget ért a háború. Mindenesetre az európai megoldásnak a kvótarendszerre kell összpontosítania, mert csak szolidáris szövetségesekként tudunk létrehozni egy erős és a jelenlegi válságot legyőzni képes Európát.

Úgy gondolja, hogy az európai társadalomba történő integrálásuk után ezek az emberek képesek lesznek átvenni az európai értékeket? Vagy nem kívánt kulturális konfliktusoknak leszünk a tanúi?

A menekültek a befogadásuk pillanatától kezdve képesek alkalmazkodni az európai polgár világról alkotott elképzeléséhez és az ahhoz történő viszonyulásához. Az elnyomó rezsimből érkezettek számára az európai társadalomhoz való alkalmazkodás erős identitással kapcsolatos kísérlet lehet. A többség, persze, csak békét, biztonságot és normális életet akar, akárcsak az európai népesség.

Nézzük meg az arányokat: az európaiak számát, és a menekültek arányát ehhez képest. A tévedés veszélye nélkül elmondhatjuk, hogy a menekültekkel szembeni ellenségesség által uralt társadalmakban maga az iszlamofóbia vált iszlámmá. 500 millió európaihoz adódik most hozzá félmillió menekült. Egy erős Európának és egy erős Magyarországnak nem szabad megijednie ettől a számtól.

Ha ez év végéig egymillió muzulmán érkezne – és ez erős túlzás –, ez akkor is csak az európai népesség 0,2 százalékát jelentené. Tehát nincs értelme kulturális átrendeződésről, vagy vallási konfliktusról beszélni.

A menekültek csak cseppek a tengerben. Integrálhatók, de ehhez speciális képzési programokra, erős gazdaságra és empátiával rendelkező társadalomra van szükség. Nem kerítésekre, könnygázra és gumibotokra.

Jean-Claude Juncker képlete a helyes módja e válság megoldásának?

A megoldásnak az európai országok szolidaritásán kell alapulnia. Ami most Olaszország, Görögország vagy Magyarország számára nagy gond, azt meg lehet oldani az Unió 28 államának szolidáris együttműködésével. A kvótarendszer az első lépés a válság megoldása felé. 

Fotó: Sóki Tamás/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat
Krónika

Bejelentette a posta, mikortól kézbesíti a nyugdíjakat

A Román Posta 2025. január 9-én, csütörtökön kezdi meg a januári nyugdíjak kézbesítését – jelentette be a társaság.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet
Székelyhon

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet

A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbert Kálmánt. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
Krónika

Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster

A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó
Székelyhon

Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó

Veszélyezteti a forgalmat a 13A jelzésű országúton, Csíkszereda közelében egy hetek óta rendszeresen felbukkanó szarvasünő. A szelíd állaton GPS nyomkövető is van, mint kiderült, magánszemély neveli, csakhogy folyton átszökik a kerítésen.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS