// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Na, ki Vadim utódja???

// HIRDETÉS

Az új nagyromániás pártelnök őrültebb, mint Vadim. És máris a Székelyföldre veti vérgőzös szemeit. Nem fogunk unatkozni a jövőben sem.

A Nagy-Románia Párt (PRM) tagjai alig két hónappal Corneliu Vadim Tudor halála után új vezetőt választottak Emil Străinu, a kormányőrség (SPP) volt tisztje személyében, aki

ufókkal, rontásokkal és műhóval végrehajtott támadásokkal foglalkozik.

Egy mélységesen sovén, Európa- és Amerika-ellenes diskurzussal lett elnök.

A PRM múlt hét végén kongresszust tartott az új pártelnök megválasztására, miután Vadim Tudor a túlvilágra költözött. Emil Străinut egyhangú szavazattal választották meg, miután átvette a Tribunus szélsőséges diskurzusát. Străinu szerint a PRM az egyetlen párt, mely kimentheti Romániát a hazánk ellen rosszat forraló Európa és Amerika karmai közül.

„Románia egy jól kidolgozott destrukturálási folyamatnak van alávetve. Romániát nem az Orosz Föderáció, Kína, vagy mit tudom én ki fegyverezte le. Hanem az Európai Unió. Ők verték szét a Hadseregünket. (Lemaradtunk volna egy háborúról? – a szerk.) Románia nagyon is zsíros konc, és mindenki rá akarja tenni a kezét. Az európai kuvasz rajta tartja a mancsait, az amerikai sas felette köröz, az orosz medve pedig a határnál ugat. (Még egy költő! – a szerk.) Mit tehetünk? Váljunk erős párttá, hogy legyen beleszólásunk a dolgokba. Küldjünk embereket a Parlamentbe, az Európai Parlamentbe, hogy legyen erőnk megteremteni a jövőnket”, dörgött Emil Străinu.

„Te vagy a szürke eminenciás”

Emil Străinu a párt „szürke eminenciásának” nevezteti magát. Maga Vadim keresztelte el őt, aki 2012-ig távol is tartotta a politikától. „Nem vettem részt a politikában, bár a PRM szellemében tevékenykedtem, mert a Tribunus, Corneliu Vadim Tudor úr, aki onnan fentről, a mennyből tekint le ránk, mindig azt mondta: «Maradj a háttérben. Te vagy a párt szürke eminenciása.» 1990 után egyik pártba sem léptem be és egyetlen pártot sem szolgáltam”, mondta a PRM-s küldötteknek Străinu. A Vadim politikájának továbbvitelére vállalkozó Străinu beszédéből nem hiányozhattak a „nacionalizmus”, vagy „hazafiság” szavak.

„Úgy vélem, hogy e nép legjobb fiaiból sokan vannak az önök soraiban, akik hazánk, Románia érdekeit szolgálják, ennek a nacionalizmust és hazafiságot jelentő nagy szónak a hívei lévén. (Oké, lehet, mégse költő, csak hagymázas őrült – a szerk.) Ott fenn, a Tribunus azt mondta: «Ébredjetek, románok, vagy elvesztek!» Miért? Nézzétek meg a nemzeti zászlót! A Forradalmat egy lyukas zászlóval kezdtük és nézzétek meg a térképet, Hargitát és Kovásznát (na, ez már hiányzott – a szerk.), nem sok hiányzik és egy lyukkal a képünkben fejezzük be”, mondta még a Tribun utóda.

Străinu végül 2012-ben belépett a PRM-be, amikor a parlamenti választáson is elindult, ellenfele pedig Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor volt, aki padlóra is küldte a választási harcban. „A 3. kerületiek tudják, hogyan és miért veszítettem”, magyarázta vereségét Străinu, de nem árult el további részleteket.

Feltaláló

A PRM új vezetőjét Vadimtól az általa tanulmányozott bizarr dolgok különböztetik meg. Străinu saját bevallása szerint a geofizikai és geoklimatikus háborúk doktora, rádiólokációs, ufológiai és pszichotronikus szakember. Elvégezte a Parancsnoki és Vezérkari Akadémiát, a Rendőrakadémiát, a Jogtudományi Egyetemet és mesterfokozata van nemzetközi jogban. Străinu Románia Parlamentjének nem konvencionális fenyegetésekkel kapcsolatos tanácsadója is volt.

A PRM új vezetője egy Adevărulnak adott interjújában azt mondta, bizonyítékokat talált több Románia ellen irányuló geofizikai agresszióra. (Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy „kemény szöveg” következik. Mindenki csak a saját felelősségére olvassa! – a szerk.) 

„2005-ben volt egy katasztrofális következményekkel járó árvízsorozat. Ezeket mesterségesen váltották ki Románia ellen. A múlt téli nagy havazás is ilyen volt. Emlékszel, hogy több mint egyméteres hó volt Bukaresten. És mindenki azt mondta, annyi lesz nekünk, ha az az egész elolvad. Én azt mondtam nekik, legyenek nyugodtak, mert a hó két nap alatt elolvad és így is volt. Miért? Mert elektronikus hó volt. Megbuherált hópelyhek voltak, melyek nyolcszor nagyobbak voltak a normálisaknál. Ilyeneket laboratóriumban lehet előállítani a hópelyhek módosításával. Így 30 centis hóréteg helyett egyméteres lesz (és akkor mi van a nyolcszoros szorzóval? – a szerk.), magyarázta a kutatási eredményeiben biztos Străinu.

Străinu a választási kampány alatt azzal is dicsekedett, hogy rontástól megvédő díjazott találmányai vannak. „A rontás a legegyszerűbb energetikai támadás. Ez létezik, ennek tudatában vagy. Aztán van a hipnotikus támadás, a hanggal, a zenével, a színnel végrehajtott támadás. Vagy amikor sugárzásokat kibocsátó állatok közelében vagy. Minden, ami a parapszichológiai támadással kapcsolatos”, mondta még Străinu, aki arról is meg van győződve, hogy

Románia területén vannak földönkívüliek. (például ő maga - a szerk.)

Alábbiakban közöljük Emil Străinu teljes, a PRM VII. kongresszusán elmondott beszédét:

Az elejével kezdjük. Román állampolgár vagyok, 1957 áprilisában születtem Bukarestben, a brassói Rádiólokációs Aktív Tisztek Katonai Főiskoláját végeztem el. Elvégeztem a Parancsnoki és Vezérkari Akadémiát, a Rendőrakadémiát, a Jogtudományi Egyetemet, nemzetközi jogi mesterfokozatom van. A katonai tudományok doktora vagyok, a nem konvencionális és aszimmetrikus fenyegetések geoklimatikus rendszerével, a meteorológiai háborúval és a geofizikai háborúval foglalkoztam. A Iași-i Tudományos Akadémia (mi van?! – a szerk.) és a Dákológiai Akadémia (MI VAN?! – a szerk.) tiszteletbeli doktora vagyok. Több mint 60 országban képviseltem Romániát kongresszusokon, szimpóziumokon, számos díjat nyertem, köztük 15 arany- és két ezüstérmet. (Súlylökésben vagy őrültségi olimpián? – a szerk.)

Miután tartalékos állományba kerültem, amit az állam vezetése kényszerített ki, a média területén tevékenykedtem. Több mint 60 könyvet írtam.

(Basszus, ennek börtön se kell az íráshoz – a szerk.)

Önök között valószínűleg kevesen vannak, akik nem láttak a több mint 400 rádió- és tévéműsor valamelyikében, melyekben szerepeltem. Nem vettem részt a politikában, bár a PRM szellemében tevékenykedtem, mert a Tribunus, Corneliu Vadim Tudor úr, aki onnan fentről, a mennyből tekint le mindnyájunkra, mindig azt mondta: „Maradj a háttérben. Te vagy a párt szürke eminenciása.”

1990 után nem léptem be egyik pártba sem és nem szolgáltam egyik pártot sem. 2012-ben a PRM logójával és tagjaként vettem részt a bukaresti választáson, a 3. kerületi 6. számú választókörzetben, ahol Ecaterina Andronescu asszonnyal küzdöttem meg és a 3. kerületiek tudják, hogyan és miért veszítettem. Ennek a pártnak a soraiban voltam és maradtam, mert úgy vélem, hogy önök között vannak e nép legjobb fiai, becsületes, egyenes, rendkívüli tulajdonságokkal rendelkező emberek, akik hazánk, Románia érdekeit szolgálják, mert ennek a nacionalizmust és hazafiságot jelentő nagy szónak a hívei.

A Tribunus ott, fenn ezt mondta: „Ébredjetek, románok, vagy elvesztek!” Miért? Nézzétek meg a nemzeti zászlót. A Forradalmat egy lyukkal a zászlóban kezdtük el és

nézzétek a térképre, Hargitára és Kovásznára,

nem sok hiányzik és egy lyukkal a képünkben fejezzük be. Nézzetek körül! Mi vagyunk Európa egyetlen országa, melyet románok vesznek körül (Az ember fejében meglódult a geoklíma – a szerk.). Hol vannak ezek a románok? El vannak nyomva. (Az ember egy olyan szót is használt ebben a mondatban – „obili” –, mely egyetlen román értelmező szótárban sem szerepel – a szerk.) Mindenki megfeledkezett róluk. Csak mi, a pártunk, mi jutottunk el néha-néha hozzájuk. Mert mi törődünk a mieinkkel. 30 milliós nép vagyunk. Ezt ne felejtsétek el!

Románia egy destrukturálási folyamatnak van kitéve, egy nagyon alaposan kidolgozott terv szerint. Ez a destrukturálási akció nemzetünk fontos pilléreit célozza meg. Az oktatást. Nézzétek meg, hány lerobbant iskolánk van. Az unokáim és a gyermekeim a tanév végén kapták meg a tankönyveiket. Megengedhetetlenül sok az írástudatlan. Az egészségügyet. Mi vagyunk Európa legbetegebb emberei.

A tévét nézve két dolog borzasztott el. Láttam annak a néhány embernek az elkötelezettségét, akik azért harcolnak, hogy megmentsék az életünket, és arra gondoltam, hogy ha egész Bukarestben nem voltak képesek elboldogulni valamivel több mint 100 sebesülttel, mi történik, ha földrengés lesz, ha kitör a háború, ha bekövetkezik valamilyen természeti katasztrófa? Az utóbbi tíz évben – készíthetnek akár egy statisztikát is és

ha nem így van, mindenkit meghívok egy sörre,

elnézést a kitérőért – több kórházat romboltak le, mint ahány 1900 óta épült (Hehe – a szerk.). A védelmet. Padlóra vittek minket. Azzal dicsekednek a tévében, hogy idehozzák az F16-osokat. Uraim, az F16-ost én, a tábornok úrral együtt, akkor tanultam, amikor hadnagy voltam. Mi vagyunk az F16-os nemzedék.

14 éves gépek, ócskavasból vásárolt fregattok, hollandoktól vásárolt rakéták, melyek egyértelműen gyengébbek azoknál a rakétaegységeknél, melyekkel mi rendelkeztünk, és aztán ócskavasnak eladtuk őket. Mindenki azt üvöltözi, hogy a Hadsereg korrupt és börtönbe vele. Láttak egyetlen rendőrtábornokot, egyetlen különleges szolgálati tábornokot börtönben? Nem bántom őket, mert a kollégáim, én is az egyik különleges szolgálatnak dolgoztam, de nem gondolják, hogy összehangolt akció zajlik, hogy szétverjék ennek az országnak a védelmét? Az országot nem az Orosz Föderáció, Kína, vagy mit tudom én ki fegyverezte le. Hanem az Európai Unió. Ők verték szét a Hadseregünket. Románia túlságosan zsíros konc és mindenki rá akarja tenni a kezét. Az európai kuvasz rajta tartja a mancsait, az amerikai sas pedig felette köröz, az orosz medve pedig a határainál ugat.

Mit tehetünk? Maroknyian vagyunk. Ez a jövő! Erős párttá kell válnunk, hogy beleszólásunk legyen a dolgokba. Embereket kell küldenünk a Parlamentbe, az Európai Parlamentbe, hogy megváltoztassuk ezeket az elavult és anakronisztikus törvényeket, hogy legyen erőnk megteremteni a jövőnket. Ezt az országot az ősöktől kaptuk, az önökéi, az enyéim, a mindnyájunkéi vitték a vállunkon, vérezték be (Rocky Horror Picture Show! – a szerk.), adták érte az életüket. Örökül hagyták ránk, de nem adták nekünk. (Oké, most sült ki az agya – a szerk.) Kölcsönbe adták ide. Az unokáinknak és az ükunokáinknak kell azt továbbvinniük. Ne egy megcsonkított országot adjunk nekik tovább.

 

Fotó forrása: adevarul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS