Munkát a magyaroknak!

Az RMDSZ két olyan törvénytervezetet nyújtott be, melyek – az ellenzék szerint – arra kötelezhetnék a román államot, hogy több ezer magyar etnikumút alkalmazzon a közintézményekben. A kormány eddig nem mondott erről véleményt, a szociáldemokraták pedig azt állítják, hogy még nem látták a tervezeteket.

A két tervezet közül az első a panaszok elbírálásával kapcsolatos tevékenység szabályozásáról szóló 27/2002-es számú rendeletet módosítja. Pontosabban egy új bekezdés beiktatásáról van szó, mely szerint azokban a közigazgatási-területi egységekben (vagyis megyékben, városokban és községekben), ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, az ezekhez tartozó polgároknak „joguk van az anyanyelvükön panaszt benyújtani és ugyanezen a nyelven választ kapni”. Mit jelentene ez? Már az indokolásból megtudjuk: a nyelvet ne csak a központi és helyi hatóságokkal és közintézményekkel kapcsolatosan kell használni, hanem „a minisztériumok és a többi központi szerv kihelyezett közszolgáltatóival, valamint az állami cégekkel és társaságokkal, a megyei vagy helyi jelentőségű kereskedelmi társaságokkal, vagy a közhasznú vállalatokkal is”. És még világosabban, csak a „minisztériumok kihelyezett közszolgáltatói” összefoglaló megnevezés alá több mint 40 helyi intézmény tartozik, mint például a Megyei Rendőr-felügyelőség, a Megyei Mentőszolgáltatás, a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, a Megyei Egészségbiztosítási, illetve Nyugdíjbiztosítási Pénztár, a Megyei Adóigazgatóság, az Erdészeti Igazgatóság és a Megyei Tanfelügyelőség. Ezekhez társulnak még a megyei út- és hídkezelő, víz-csatornázási stb. közhasznú vállalatok, de még a Posta is. Ahhoz, hogy magyarul tudjanak válaszolni a hozzájuk fordulóknak, ezeknek az intézményeknek – nyilvánvalóan – rendelkezniük kell majd az adott nyelven beszélő alkalmazottal. A tervezettel március 11-én megkeresett kormány semmilyen álláspontot nem fogalmazott meg.

Az RMDSZ második tervezete, melyet nagyjából ugyanazok a parlamenti képviselők terjesztettek be, a diszkrimináció minden formájának megelőzéséről és büntetéséről szóló 137/2000-es számú rendeletet egészíti ki oly módon, hogy a kisebbségiek anyanyelven fordulhassanak az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD). Az előző tervezethez hasonlóan, az intézménynek ugyanazon a nyelven kell majd válaszolnia.

Az ellenzék vádjai

A liberálisok, Cristian Bodea Bihar megyei szenátoron keresztül, úgy vélik, hogy az RMDSZ a két törvénytervezettel „több ezer, vagy tízezer” magyar etnikumú közalkalmazott felvételét akarja elérni az egész országban. Pontosabban a PNL-s parlamenti képviselő azt állítja, hogy nemcsak azok a megyék lennének érintettek, ahol a magyar népesség aránya meghaladja a 20 százalékot (Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Bihar és Szilágy), hanem az egész ország. És ezért a javasolt szövegek nem túlságosan egyértelmű megfogalmazása a hibás. „Egyetlen érmihályfalvi (Bihar megyei község – a szerz.) polgárnak sem tilthatjuk meg, hogy a konstancai rendőrséghez folyamodjon”, magyarázta gondolatmenetét Bodea.

A PNL-s szenátor ugyanakkor azt mondja, a kormányfő azzal, hogy a kormány nem fogalmazott meg álláspontot, hallgatólagosan elfogadta a két tervezetet. „Victor Ponta úgy tett, mintha nem látná ezeket a tervezeteket és hogy ne haragítsa meg az RMDSZ-t, a Parlamentre hárította a felelősséget, mivel mindkét tervezetet az RMDSZ kezdeményezte és csakis a magyar kisebbség számára”, mondta még Bodea.

Mit mond a hatalom

A két tervezet egyik aláírója, Antal István képviselő a România liberă-nak azt nyilatkozta, hogy csak azokról a minisztériumokról vagy intézményekről van szó, melyek azokban a megyékben működnek, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ-es képviselő elismeri, hogy létezik egy magyar kisebbségiek alkalmazásával kapcsolatos számítás. „Azt akarjuk, hogy a magyar etnikumúak is esélyt kaphassanak, felvegyék őket azokba az intézményekbe, melyek a kisebbségünkkel kapcsolatos ügyekkel is foglalkoznak. A CNCD esetében jobb, ha van egy olyan alkalmazott, aki jobban ismeri a kisebbség gondjait, mint egy olyan, akinek az életben nem volt kapcsolata vele”, mondta nekünk Antal.

Az RMDSZ terveivel és az ellenzék vádjaival kapcsolatosan megkérdezett szociáldemokraták azzal védekeznek, hogy még nem ismerik a kormánytársaik tervezeteit. „Még nem láttam a tervezeteket. De ezt a dolgot, a több ezer magyar etnikumú alkalmazásáról, nem tartom tisztességesnek a liberálisok részéről”, mondta nekünk Viorel Arcaş, a PSD szenátusi frakcióvezető-helyettese. Állítása szerint, „szintén magyar etnikumúakat alkalmaznak most is” azokban a megyékben, ahol a kisebbség többségben van, de mindkét tervezetet alaposan elemezni kell majd.