// 2024. október 22., kedd // Elod
autonómia

Miért a Bánság a vezér és Erdély az ész?

Mert jól gazdálkodnak. Csakhogy Bukarest szépen lefölözi a jól végzett munka hasznának nagy részét.

A Bukarest–Ilfov–Argeş–Prahova–Konstanca tengelyhez tartozó cégek adják a teljes román kivitel 38,6 százalékát, míg a Bihar–Arad–Temes–Szeben–Brassó tengelyhez tartozók a 27,8 százalékát, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legutóbbi adataiból.

Nicolae Ţăranu neves gazdasági elemző a két tengely közötti látható versenyképességi különbségre mutatott rá. Ennek megfelelően, míg az előbbi térség esetében a kereskedelmi hiány és a kivitel értékének aránya az exportáló cégek hihetetlenül alacsony versenyképességéről árulkodik, a második övezet esetében a kereskedelmi többlet és a kivitel közötti arány nagyon jó versenyképességi szintet mutat. Más szóval, a Bukarest–Ilfov–Argeş–Prahova–Konstanca térség cégei 7,5 milliárd eurós külkereskedelmi hiánnyal zárták a múlt év első nyolc hónapját, míg a Bihar–Arad–Temes–Szeben–Brassó térség cégei 1,16 milliárd eurós külkereskedelmi többletet generáltak.

Gyakorlatilag a bánsági és erdélyi cégek nyereségesebbek,

mint a munténiaiak és konstancaiak.

Miről árulkodnak ezek az adatok? A bánsági és dél-erdélyi cégek költségvetési többletet biztosítanak. Annak ellenére, hogy Piteşti-en van a legnagyobb autógyártó, a Dacia.

A román gazdaság azért működőképes, mert a jól elvégzett munka évszázadok alatt, propaganda és önfényezés nélkül, beleivódott a bánságiak és erdélyiek tudatába.

Két napig a Realitatea.tv stúdióinak voltam a vendége, mely több műsort is készített Temesváron. A város (többségében román) cégeinek vezetői által ismertetett számok és adatok rávilágítanak arra, hogy miért van vezető szerepe a Bánságnak immár több évszázada.

Temes megyében 58 német cég van, ezek több mint 10 millió euró értékben exportálnak, a második helyen az olasz cégek találhatók, de a teljes egészében román tőkéjű cégek is még nyereségesek.

A Bánságnak az a nagy gondja, hogy a központ által behajtott pénzekből

csak 42 százalék jut vissza a térségbe állami beruházások formájában.

Vagyis a központi költségvetésnek befizetett 1.000 euróból 420. Miközben Vaslui megye 1.000 euró befizetése után 1.520 eurót kap vissza. Ez elmondhatatlan mértékben felháborítja a bánságiakat.

Temesvárnak nincs körgyűrűje, nemzetközi szinten versenyképes sportcsarnoka, de nagyméretű stadionja sem. Miközben azon kevés városok egyike, melyek hozzáadott értéket biztosítanak a nemzetgazdaságnak. A munkanélküliségi ráta 1 százalék alatti. Az átlagbér 1.770 lej, míg Bukarestben 2.420. A költésénél többet termelő bánsági közismert zsugorisága tartja életben a gazdaságot.

Nos, akkor hogy is ne háborodna fel? A Temesvári Kiáltvány 13. pontjában már 1990. március 11-én a decentralizálást követelte. Ha valaki házat akar építeni magának a fények városában, akkor nem küldi el a pénzt Bukarestbe, hogy ott döntsenek annak elköltéséről. Az a normális, ha ő dönthet.

A helyi autonómiától a „déliek” félnek. A magyaroktól Caracalban és Giurgiuban rettegnek.

A magyar kérdés ürügy. A bukaresti politikus simlisek azért nem akarnak helyi autonómiát, hogy többet lophassanak.

Az összes 1989 utáni kormány felvetette a közigazgatási reformot. Senki sem tett semmit. Amikor a Parlament kész volt elfogadni a régóta várt törvényt, hirtelen minden stúdióban előkerült a cilinderből egy magyar irredenta.

A térségben a román az egyetlen nép, mely igazán tudja, hogyan állítson saját maga elé akadályokat. Ugyanakkor Orbán Viktor kormánya nagy nemzetközi tüntetésekre készül, melyeken túlkapásként akarja bemutatni Trianont.

Azért közöltem szikár gazdasági adatokat, hogy egyszerű példával bemutassam, miért van szüksége Romániának közigazgatási reformra. A kommunisták által Máramarosszigeten meggyilkolt Sever Bocu parasztpárti vezető már 1931-ben felpanaszolta: „A Bánság hét éve milliókat fizet be, a legnagyobb mértékben járulva hozzá – a hajdanán virágzó iparára és kereskedelmére való tekintettel – az inasalap fenntartásához. A 25 millióból egyetlen egyszer adtak a (temesvári) inasok ruházatára, akkor is csak 200.000 lejt.”

Csaknem 100 évvel az Egyesülés után semmit sem változott a helyzet. Traian Vuiának igaza volt, amikor azt állította, hogy előzetes alkuhoz kellett volna kötni az ókirálysággal való egyesülést. Mária királyné is egyetértett a főváros Brassóba költöztetésével, de a „déliek” azok nevében is döntöttek, akik továbbra is a jól végzett munka szerint akarnak élni, az idők végezetéig.

„Az az ember, aki nem a szülőfaluját, a szűken vett szülőföldjét szereti elsősorban, az nem szereti a hazáját!” A központosítás miatt a nyugati városok, melyek „ma erős kulturális határt alkotnak, Iaşi sorsára fognak jutni, dicsőséges romokká válnak egyetlen város, Bukarest érdekében”, írta a két világháború között Sever Bocu.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.