// 2026. október 29., csütörtök // Nárcisz

Mi Sepsiszentgyörgy aduja a kultfővárosi címért folyó versenyben?

// HIRDETÉS

A szerző kicsit messziről indít, és nem mindig következetes, de megéri végigolvasni.

A Gagauz Autonóm Tartomány Moldova Köztársaság délnyugati részén terül el. Teljes neve Gagauzia Autonóm Területi Egység, melynek autonómiáját Moldova Köztársaság 1994-es alkotmánya szentesíti és szavatolja.

Lakosainak száma 156 ezer, ennek 82,1 százaléka gagauz. Gagauzia saját zászlóval, himnusszal, nyelvvel rendelkezik. Azt lehetne mondani, hogy

papíron minden tökéletes

és az emberek autonómiának örvendhetnek. De a valóságban teljesen más a helyzet.

A gagauz autonómia, bizonyos értelemben, tartalmatlan. A hivatalos nyelvet, a románt idegen nyelvként oktatják. Gagauzia lakói nyugodt emberek, akik nem panaszkodnak, és sokszor mi, románok sem vagyunk tudatában a gondjaiknak.

Hagyjuk, hogy a napi ügyek eltereljék a figyelmünket, és nem jutnak eszünkbe a szomszédos országokban kisebbségben élő nemzettársaink. Igen, a határon túl románokról van szó… (Nem teljesen világos a szerző gondolatmenete, ahogy a törökhöz hasonló nyelvet beszélő gagauzok gondjairól átváltott a határon túli románokra – a szerk.)

E téren a magyarokról kellene példát vennünk,

akik tudják, hogyan követeljék a jogaikat, erős személyiségük, identitásuk van, és nem hagyják magukat asszimilálni. Sokan azt fogják mondani, hogy a nálunk élő magyaroknak gyakorlatilag autonómiájuk van, sőt, több is, mint kellene, a románokkal, vagy éppenséggel a gagauziai gagauzokkal ellentétben, például.

De kevés szó esik arról, hogy a magyarok autonómiája az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban is le van írva és szentesítve van.

„Teljes nemzeti szabadság minden együttélő népnek. Minden nép a saját nyelvén fog tanulni, magát igazgatni és ítélkezni, a kebeléből választott egyéneken keresztül és minden nép, számarányának megfelelően, képviseleti jogot kap az ország törvényhozó testületeiben és kormányzatában.”

Ám a gond a román állam által leírt és elfogadott dolgok tiszteletben tartásával van. Azt lehetne mondani, hogy itt is

egyfajta hamis autonómiáról van szó.

Valóban, a magyaroknak több joguk van, mint a gagauziai románoknak, de távol állunk egy igazi autonómiától. Még mindig sok az előítélet és sajnos a legtöbbször abból a téves gondolatból indulnak ki, hogy a többségiek az urak, a kisebbségieknek pedig alá kell vetniük magukat a többségnek.

John Stuart Mill angol filozófus részletesen írt a többség zsarnokságáról és arról, hogyan tudunk ezzel szemben védekezni. Sokszor élnek vissza ezzel, a kisebbségek jogait pedig éppen a többség nevében sértik meg. Állandóan egyensúlyra kell törekedni, a mindenki számára megfelelő középútra.

Nem könnyű, de egy közösség csak akkor virágozhat fel, amikor együtt dolgoznak az ott élő nemzetek. A nacionalisták ijesztgetésre használják az autonómiát, az ország szétesésével riogatnak, a különféle etnikumok regionális zászlóit ugyanazok a nacionalisták, elszakadáspárti, szeparatista jelképeknek tartják. Ilyenfajta mentalitásból csak gyűlölet következhet.

Ezekben a napokban Sepsiszentgyörgyön tartózkodtam, és kellemesen meglepett, hogy a város ringbe szállt a 2021 Európa Kulturális Fővárosa címért.

Sepsiszentgyörgy kisváros, és az egész dolog viccnek tűnhet. Viszont ha alaposabban megnézzük, mégis komoly és éppenséggel elérhető dolog. Rendkívüli emberek élnek ott, akik mindent beleadnak, hogy ezt lehetségessé tegyék.

Miért fontos ennek a 77 százalékban magyar etnikumúak által lakott kisvárosnak a jelöltsége? Éppen azért, mert a kultúra meghatározása itt sem műalkotásokat, vagy előadásokat jelent, hanem emberek közötti kapcsolatokat, sőt egyszerű, mindennapos dolgokat.

A kultúra a legerősebb fegyver az idegengyűlölet, a sztereotípiák és az előítéletek ellen.

A sepsiszentgyörgyiek az identitást választották témául.

A magyarok identitása, a románok identitása, magának a városnak az identitása, a két etnikum között felmerülő gondok, a megoldásuk módja, de azok a dolgok is, melyek közösek bennük.

A mindkét etnikum részvételével zajló színdarabok, előadások, koncertek, a térség foglalkozásai és hagyományai olyan dolgok, melyek közelebb viszik majd őket egymáshoz, segítik őket jobban megérteni egymást.

Éppen a multikulturalizmus Sepsiszentgyörgy aduja a sokkal nagyobb városokkal folytatott versenyben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Hivatalos: Kolozsváron nyitja negyedik romániai áruházát az IKEA – hírek csütörtökön
Főtér

Hivatalos: Kolozsváron nyitja negyedik romániai áruházát az IKEA – hírek csütörtökön

Újabb iskolai késes támadás történt csütörtök reggel. Dan Tanasă pedig bíróság elé áll gyűlöletre való uszítás vádjával.

Jelentkezett a nyereményért és közölte, nem hagyja abba a lottózást az újdonsült milliomos
Székelyhon

Jelentkezett a nyereményért és közölte, nem hagyja abba a lottózást az újdonsült milliomos

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.

„Ha a Srí Lanka-iak ide szakadtak, kötelességünk testvérként nézni rájuk”. Több százan a Szent Mihályban
Krónika

„Ha a Srí Lanka-iak ide szakadtak, kötelességünk testvérként nézni rájuk”. Több százan a Szent Mihályban

Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS