// 2024. november 12., kedd // Jónás, Renátó
Románia

Mi Sepsiszentgyörgy aduja a kultfővárosi címért folyó versenyben?

// HIRDETÉS

A szerző kicsit messziről indít, és nem mindig következetes, de megéri végigolvasni.

A Gagauz Autonóm Tartomány Moldova Köztársaság délnyugati részén terül el. Teljes neve Gagauzia Autonóm Területi Egység, melynek autonómiáját Moldova Köztársaság 1994-es alkotmánya szentesíti és szavatolja.

Lakosainak száma 156 ezer, ennek 82,1 százaléka gagauz. Gagauzia saját zászlóval, himnusszal, nyelvvel rendelkezik. Azt lehetne mondani, hogy

papíron minden tökéletes

és az emberek autonómiának örvendhetnek. De a valóságban teljesen más a helyzet.

A gagauz autonómia, bizonyos értelemben, tartalmatlan. A hivatalos nyelvet, a románt idegen nyelvként oktatják. Gagauzia lakói nyugodt emberek, akik nem panaszkodnak, és sokszor mi, románok sem vagyunk tudatában a gondjaiknak.

Hagyjuk, hogy a napi ügyek eltereljék a figyelmünket, és nem jutnak eszünkbe a szomszédos országokban kisebbségben élő nemzettársaink. Igen, a határon túl románokról van szó… (Nem teljesen világos a szerző gondolatmenete, ahogy a törökhöz hasonló nyelvet beszélő gagauzok gondjairól átváltott a határon túli románokra – a szerk.)

E téren a magyarokról kellene példát vennünk,

akik tudják, hogyan követeljék a jogaikat, erős személyiségük, identitásuk van, és nem hagyják magukat asszimilálni. Sokan azt fogják mondani, hogy a nálunk élő magyaroknak gyakorlatilag autonómiájuk van, sőt, több is, mint kellene, a románokkal, vagy éppenséggel a gagauziai gagauzokkal ellentétben, például.

De kevés szó esik arról, hogy a magyarok autonómiája az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban is le van írva és szentesítve van.

„Teljes nemzeti szabadság minden együttélő népnek. Minden nép a saját nyelvén fog tanulni, magát igazgatni és ítélkezni, a kebeléből választott egyéneken keresztül és minden nép, számarányának megfelelően, képviseleti jogot kap az ország törvényhozó testületeiben és kormányzatában.”

Ám a gond a román állam által leírt és elfogadott dolgok tiszteletben tartásával van. Azt lehetne mondani, hogy itt is

egyfajta hamis autonómiáról van szó.

Valóban, a magyaroknak több joguk van, mint a gagauziai románoknak, de távol állunk egy igazi autonómiától. Még mindig sok az előítélet és sajnos a legtöbbször abból a téves gondolatból indulnak ki, hogy a többségiek az urak, a kisebbségieknek pedig alá kell vetniük magukat a többségnek.

John Stuart Mill angol filozófus részletesen írt a többség zsarnokságáról és arról, hogyan tudunk ezzel szemben védekezni. Sokszor élnek vissza ezzel, a kisebbségek jogait pedig éppen a többség nevében sértik meg. Állandóan egyensúlyra kell törekedni, a mindenki számára megfelelő középútra.

Nem könnyű, de egy közösség csak akkor virágozhat fel, amikor együtt dolgoznak az ott élő nemzetek. A nacionalisták ijesztgetésre használják az autonómiát, az ország szétesésével riogatnak, a különféle etnikumok regionális zászlóit ugyanazok a nacionalisták, elszakadáspárti, szeparatista jelképeknek tartják. Ilyenfajta mentalitásból csak gyűlölet következhet.

Ezekben a napokban Sepsiszentgyörgyön tartózkodtam, és kellemesen meglepett, hogy a város ringbe szállt a 2021 Európa Kulturális Fővárosa címért.

Sepsiszentgyörgy kisváros, és az egész dolog viccnek tűnhet. Viszont ha alaposabban megnézzük, mégis komoly és éppenséggel elérhető dolog. Rendkívüli emberek élnek ott, akik mindent beleadnak, hogy ezt lehetségessé tegyék.

Miért fontos ennek a 77 százalékban magyar etnikumúak által lakott kisvárosnak a jelöltsége? Éppen azért, mert a kultúra meghatározása itt sem műalkotásokat, vagy előadásokat jelent, hanem emberek közötti kapcsolatokat, sőt egyszerű, mindennapos dolgokat.

A kultúra a legerősebb fegyver az idegengyűlölet, a sztereotípiák és az előítéletek ellen.

A sepsiszentgyörgyiek az identitást választották témául.

A magyarok identitása, a románok identitása, magának a városnak az identitása, a két etnikum között felmerülő gondok, a megoldásuk módja, de azok a dolgok is, melyek közösek bennük.

A mindkét etnikum részvételével zajló színdarabok, előadások, koncertek, a térség foglalkozásai és hagyományai olyan dolgok, melyek közelebb viszik majd őket egymáshoz, segítik őket jobban megérteni egymást.

Éppen a multikulturalizmus Sepsiszentgyörgy aduja a sokkal nagyobb városokkal folytatott versenyben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ez egy kicsellózottul klikbéjt tartalom

Varga László Edgár

Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!

„Szavazzatok rám, hogy aztán jó legyen nektek” – miről szól a kampány?

Fall Sándor

Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp

Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget
Főtér

Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget

450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.

Egy erdélyi település és a főváros között ingázik majd a Románia által 20 év után először vásárolt vonat
Krónika

Egy erdélyi település és a főváros között ingázik majd a Románia által 20 év után először vásárolt vonat

A Coradia Stream elektromos meghajtású szerelvény, az első vonat, amit a román állam az utóbbi 20 évben vásárolt, megkezdte tesztútjait Bukarest és Brassó között, és a tervek szerint november 20-tól utasokat is szállítani fog ugyanezen az útvonalon.

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
Főtér

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Holtan találtak rá az eltűnt csíkszeredai nőre
Székelyhon

Holtan találtak rá az eltűnt csíkszeredai nőre

Kétnapos keresés után holtan találtak rá a csíkszeredai Sándor Péter Katalinra – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség vasárnap délután.

Napokon át keresték a székelyföldi asszonyt, végül felakasztva találtak rá
Krónika

Napokon át keresték a székelyföldi asszonyt, végül felakasztva találtak rá

Holtan találtak rá vasárnap a város közeli Suta-tó melletti erdős területen a három napja eltűnt, és nagy erőkkel keresett csíkszeredai nőre – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. Gyanítják, hogy öngyilkos lett.

Nem találták meg az eltűnt csíkszeredai nőt, vasárnap is folytatják a keresést
Székelyhon

Nem találták meg az eltűnt csíkszeredai nőt, vasárnap is folytatják a keresést

Sikertelenül zárult a szombati keresőakció, továbbra sem lehet tudni, hogy hová távozott a pénteken eltűnt Sándor Péter Katalin – közölték gyerekei a Civil Csíkszereda Facebook-csoportban. Nem adják fel, a keresés vasárnap is folytatódik.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Ez egy kicsellózottul klikbéjt tartalom

Varga László Edgár

Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!

„Szavazzatok rám, hogy aztán jó legyen nektek” – miről szól a kampány?

Fall Sándor

Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp

Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.

// HIRDETÉS