// 2025. február 16., vasárnap // Julianna, Lilla
Románia

Mi értelme van „édibédire” tervezni a Kommunizmus Múzeumát?

// HIRDETÉS

Egy mérhetetlenül bűnös és káros korszakot úgy bemutatni, hogy olyan volt, mint az összes többi... na, ez túlzás.

A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICCMER) nemrég szervezett egy workshopot, mely a sokatmondó „Védőbeszéd egy Romániai Kommunizmus Múzeuma mellett” címet kapta. A házigazdák mellett angliai, németországi, lettországi, lengyelországi és szlovéniai szakemberek is részt vettek, akiket azért hívtak meg, hogy előadják a múzeumi ábrázolással kapcsolatos saját elképzeléseiket. A vélemények, nyilvánvalóan, eltérőek és néha ellentétesek voltak, de a vita kiemelte annak szükségességét, hogy bármilyen kezdeményezésnek előbb

koherens vízióval kell rendelkeznie,

hiszen, ahogy az egyik résztvevő mondta, „egy múzeum nemcsak tárgyak gyűjteménye”. (Az emlékezés joga/Dreptul la memorie, 2015. június 29., Revista 22)

A téma nem egyszerű, és mint arra mindnyájan emlékszünk, már azelőtt vitákat gerjesztetett, hogy igazán megfogalmazták volna. Következésképpen, bár a témát nem vesézhetjük ki alaposan, azért figyelmeztetni szeretnénk az érintetteket néhány monumentális tévedés elkövetésének veszélyére. A Revista 22 mellékletének bevezető írásában Irina Hasnaş-Hubbard felsorolja a vita fő következtetéseit és a következő tanulságokat említi az első helyen: „1. Egy nagy projekt elindítása előtt fel kell mérni a témát és a közönséget, hogy a közösség úgy érezze, az a múzeum neki készült. A korszakot nem ismerő fiatal közönségnek azt is látnia kell a múzeumban, ami egyes polgárok számára vonzó volt abban a korszakban (ne csak a szörnyűségekről legyen szó).”

Valójában ez pontosan az a fajta tanács, amit diszkréten figyelmen kívül kell hagyni. Ezen az úton haladva a kommunizmus leírása „árnyalttá” és „relativizálóvá”, sőt, bizonyos részleteiben éppenséggel „csábítóvá” is válna. A végén még azt látnánk, hogy a kommunista korszak ugyanolyan volt, mint bármelyik másik, pozitív és negatív részekkel. De ha elfogadjuk ezt a szemléletmódot, akkor

mi értelme lenne egy külön múzeumnak a kommunizmusról?

Miért ne hoznánk létre egy múzeumot a világháborúk közötti időszakról, vagy a XIX. századról és így tovább? Sőt, a kommunizmust talán éppen így lehetne „tárgyilagosan”, ideológiai hangsúlyok nélkül bemutatni, hiszen a történelem szélesebb panorámájába illesztve sokkal jobban leleplezné önmagát.

Az az igazság, hogy az, aki egy relativizáló perspektívát kínál (mely „nem csak a szörnyűségekről szól”), implicit módon egy kommunizmusnak szentelt múzeum értelmét is tagadja. Nincs értelme létrehozni egy szimbolikusan egy bizonyos dolognak szentelt teret, ha nem a kivételességét akarod kiemelni, azt, amiért érdemes mindig felidézni, egy történelmi sorsunkat meghatározó tényt, vagyis végső soron valami olyasmit, ami kilóg a sorból. Egy kommunizmusról szóló múzeumnak csak kivételességként, vagy a dolgok lényegének bemutatásaként van értelme, különben egy nagyobb történelmi múzeum egyik, a többitől nem különböző terme lenne. Amikor Horia Bernea létrehozta a Parasztmúzeumot, nem egy történelmi, hanem metafizikai valóságot tartott szem előtt, a történelmetlenséget, egy életmód lényegét akarta formába önteni. Ezért aztán az intézmény élén őt követő utódai elárulták, amikor a mostani falusiasság szociológiai elemeit is belevették a kiállításba.

Elméletileg elképzelhető lenne

egy kommunista perspektívából szemlélt

kommunizmus múzeuma is, egy elpuskázott kísérlet mementójaként és a jövő militánsainak szánt figyelmeztetésként. Az emberi társadalom folyamatos fejlődése és a társadalmi egyenlőség elterjedése hipotézisének elfogadásával a XX. századi forradalmat primitív, tragikus zuhanásokban szétesett repülő szerkezetekhez hasonlóan is lehetne ábrázolni. Így tehát a XX. század egy külön emléképületet igénylő előfutárok százada lenne. Csak arra kívánok rámutatni, hogy a választott perspektívától (tragikus tévedés, bűnös vállalkozás, hősies kísérlet, vagy egy jövőbeni győzelem előjele) függetlenül, egy múzeumot csak az tehet indokolttá, ha tárgya különleges jelentéssel ruházható fel. Márpedig, ha a kommunizmusról olyan „vitatott” történelmi korszakként beszélnek, melynek során súlyos tévedéseket követtek el, de melynek csábító aspektusai is vannak, ez egyszerűen szükségtelenné tenné egy külön ennek szentelt kiállítótér létrehozását.

A fentebb idézett bekezdés egy másik, legalább ilyen óriási tévedést is tartalmaz. Egy múzeumnak – állítják –

elébe kellene mennie a közönség igényeinek

és bizonyos mértékig az elvárásait kellene kiszolgálnia: „a közösségnek éreznie kellene, hogy az a múzeum érte jött létre”. Ez minden bizonnyal igaz lenne, ha egy szórakoztató parkról, vagy közhasznú helyről lenne szó. De ebben az esetben pont az ellenkezője igaz: a múzeumnak minden elvárással szembe kellene mennie és minden tudatlanságot sokkolnia kellene, a látogatót ki kellene zökkentenie a „normalitás” légköréből és egy teljesen váratlan perspektíva elé kellene őt helyeznie.

Nem érdemes létrehozni egy olyan múzeumot, melynek az lenne a célja, hogy kímélje az érzéseket, valamint vonzó és „nézhető” legyen, megfelelve azok ízlésének, akik amúgy sem tudják, mire számítsanak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Sokánt: Marcel Ciolacuval álmodtam… és nem volt vidám a miniszterelnök, sőt…

Szántai János

… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

Varga László Edgár

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A közösségimédia-használat véglegesen átalakította a falusi életet

Sánta Miriám

A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Elhunyt Bánffy Katalin grófnő, Bánffy Miklós lánya
Krónika

Elhunyt Bánffy Katalin grófnő, Bánffy Miklós lánya

Életének 101. évében elhunyt Bánffy Katalin memoáríró, a losonci Bánffy család grófi ága nevének utolsó viselője, Bánffy Miklós lánya.

A szász megtette kötelességét, a szász mehet
Főtér

A szász megtette kötelességét, a szász mehet

Klaus Iohannis politikai karrierje úgy ért véget, ahogy zajlott, erőtlenül, dicstelenül és szemlesütve.

Kiemelten figyelték nálunk is a radioaktivitást az éjjeli incidens után
Székelyhon

Kiemelten figyelték nálunk is a radioaktivitást az éjjeli incidens után

Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.

Erdélybe tart a magyar közlekedéstörténet talán legnagyobb szállítmánya
Krónika

Erdélybe tart a magyar közlekedéstörténet talán legnagyobb szállítmánya

A magyar közlekedéstörténet talán legnagyobb szállítmánya indul pénteken útnak: egy 750 tonnás, 100 méter hosszú, 6 méter széles és 5,4 méter magas járműszerelvény kezdi meg útját a 43-as főúton Románia felé.

Vandalizmus az iskolában: új ajtókat törtek szét
Székelyhon

Vandalizmus az iskolában: új ajtókat törtek szét

A helyi rendőrséggel együtt fog fellépni a marosvásárhelyi városháza az iskolákban rongáló diákok ellen – áll a polgármesteri hivatal közleményében.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Sokánt: Marcel Ciolacuval álmodtam… és nem volt vidám a miniszterelnök, sőt…

Szántai János

… végtelenül szomorú volt, hogy lám, milyen ez a nép, pedig ő csak jót akar, csak azt akarja, hogy a nép jól éljen, azt akarja, hogy Románia otthon legyen minden polgára számára… de ez a kurva nép!

Georgescu a nagyotmondásba, az ország az önérdekekbe bukhat bele, ha ez így megy tovább

Varga László Edgár

Călin Georgescu már arról is nyíltan beszélt, hogy területeket akar Ukrajnától. Meddig lehet elmenni a populizmusban?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A közösségimédia-használat véglegesen átalakította a falusi életet

Sánta Miriám

A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

// HIRDETÉS