// 2025. július 12., szombat // Izabella, Dalma

Mi értelme van „édibédire” tervezni a Kommunizmus Múzeumát?

// HIRDETÉS

Egy mérhetetlenül bűnös és káros korszakot úgy bemutatni, hogy olyan volt, mint az összes többi... na, ez túlzás.

A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICCMER) nemrég szervezett egy workshopot, mely a sokatmondó „Védőbeszéd egy Romániai Kommunizmus Múzeuma mellett” címet kapta. A házigazdák mellett angliai, németországi, lettországi, lengyelországi és szlovéniai szakemberek is részt vettek, akiket azért hívtak meg, hogy előadják a múzeumi ábrázolással kapcsolatos saját elképzeléseiket. A vélemények, nyilvánvalóan, eltérőek és néha ellentétesek voltak, de a vita kiemelte annak szükségességét, hogy bármilyen kezdeményezésnek előbb

koherens vízióval kell rendelkeznie,

hiszen, ahogy az egyik résztvevő mondta, „egy múzeum nemcsak tárgyak gyűjteménye”. (Az emlékezés joga/Dreptul la memorie, 2015. június 29., Revista 22)

A téma nem egyszerű, és mint arra mindnyájan emlékszünk, már azelőtt vitákat gerjesztetett, hogy igazán megfogalmazták volna. Következésképpen, bár a témát nem vesézhetjük ki alaposan, azért figyelmeztetni szeretnénk az érintetteket néhány monumentális tévedés elkövetésének veszélyére. A Revista 22 mellékletének bevezető írásában Irina Hasnaş-Hubbard felsorolja a vita fő következtetéseit és a következő tanulságokat említi az első helyen: „1. Egy nagy projekt elindítása előtt fel kell mérni a témát és a közönséget, hogy a közösség úgy érezze, az a múzeum neki készült. A korszakot nem ismerő fiatal közönségnek azt is látnia kell a múzeumban, ami egyes polgárok számára vonzó volt abban a korszakban (ne csak a szörnyűségekről legyen szó).”

Valójában ez pontosan az a fajta tanács, amit diszkréten figyelmen kívül kell hagyni. Ezen az úton haladva a kommunizmus leírása „árnyalttá” és „relativizálóvá”, sőt, bizonyos részleteiben éppenséggel „csábítóvá” is válna. A végén még azt látnánk, hogy a kommunista korszak ugyanolyan volt, mint bármelyik másik, pozitív és negatív részekkel. De ha elfogadjuk ezt a szemléletmódot, akkor

mi értelme lenne egy külön múzeumnak a kommunizmusról?

Miért ne hoznánk létre egy múzeumot a világháborúk közötti időszakról, vagy a XIX. századról és így tovább? Sőt, a kommunizmust talán éppen így lehetne „tárgyilagosan”, ideológiai hangsúlyok nélkül bemutatni, hiszen a történelem szélesebb panorámájába illesztve sokkal jobban leleplezné önmagát.

Az az igazság, hogy az, aki egy relativizáló perspektívát kínál (mely „nem csak a szörnyűségekről szól”), implicit módon egy kommunizmusnak szentelt múzeum értelmét is tagadja. Nincs értelme létrehozni egy szimbolikusan egy bizonyos dolognak szentelt teret, ha nem a kivételességét akarod kiemelni, azt, amiért érdemes mindig felidézni, egy történelmi sorsunkat meghatározó tényt, vagyis végső soron valami olyasmit, ami kilóg a sorból. Egy kommunizmusról szóló múzeumnak csak kivételességként, vagy a dolgok lényegének bemutatásaként van értelme, különben egy nagyobb történelmi múzeum egyik, a többitől nem különböző terme lenne. Amikor Horia Bernea létrehozta a Parasztmúzeumot, nem egy történelmi, hanem metafizikai valóságot tartott szem előtt, a történelmetlenséget, egy életmód lényegét akarta formába önteni. Ezért aztán az intézmény élén őt követő utódai elárulták, amikor a mostani falusiasság szociológiai elemeit is belevették a kiállításba.

Elméletileg elképzelhető lenne

egy kommunista perspektívából szemlélt

kommunizmus múzeuma is, egy elpuskázott kísérlet mementójaként és a jövő militánsainak szánt figyelmeztetésként. Az emberi társadalom folyamatos fejlődése és a társadalmi egyenlőség elterjedése hipotézisének elfogadásával a XX. századi forradalmat primitív, tragikus zuhanásokban szétesett repülő szerkezetekhez hasonlóan is lehetne ábrázolni. Így tehát a XX. század egy külön emléképületet igénylő előfutárok százada lenne. Csak arra kívánok rámutatni, hogy a választott perspektívától (tragikus tévedés, bűnös vállalkozás, hősies kísérlet, vagy egy jövőbeni győzelem előjele) függetlenül, egy múzeumot csak az tehet indokolttá, ha tárgya különleges jelentéssel ruházható fel. Márpedig, ha a kommunizmusról olyan „vitatott” történelmi korszakként beszélnek, melynek során súlyos tévedéseket követtek el, de melynek csábító aspektusai is vannak, ez egyszerűen szükségtelenné tenné egy külön ennek szentelt kiállítótér létrehozását.

A fentebb idézett bekezdés egy másik, legalább ilyen óriási tévedést is tartalmaz. Egy múzeumnak – állítják –

elébe kellene mennie a közönség igényeinek

és bizonyos mértékig az elvárásait kellene kiszolgálnia: „a közösségnek éreznie kellene, hogy az a múzeum érte jött létre”. Ez minden bizonnyal igaz lenne, ha egy szórakoztató parkról, vagy közhasznú helyről lenne szó. De ebben az esetben pont az ellenkezője igaz: a múzeumnak minden elvárással szembe kellene mennie és minden tudatlanságot sokkolnia kellene, a látogatót ki kellene zökkentenie a „normalitás” légköréből és egy teljesen váratlan perspektíva elé kellene őt helyeznie.

Nem érdemes létrehozni egy olyan múzeumot, melynek az lenne a célja, hogy kímélje az érzéseket, valamint vonzó és „nézhető” legyen, megfelelve azok ízlésének, akik amúgy sem tudják, mire számítsanak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Ismét lecsapott a vihar, sok a sérült a népszerű üdülővárosban (Videó)
Krónika

Ismét lecsapott a vihar, sok a sérült a népszerű üdülővárosban (Videó)

Háztetőket szakított, fákat döntött ki és elárasztotta az utcákat a vihar szerdán Sinaián és a Prahova-völgyének több közkedvelt üdülőtelepén.

Az életéért küzdött az atlétikaedző, akire nyolc kutya támadt rá Biharfüred közelében – hírmix
Főtér

Az életéért küzdött az atlétikaedző, akire nyolc kutya támadt rá Biharfüred közelében – hírmix

A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen
Székelyhon

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen

Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.

Mintegy 25 millió lejt és 30 kiló aranyat foglaltak le Georgescu szökésben levő zsoldosvezérétől
Krónika

Mintegy 25 millió lejt és 30 kiló aranyat foglaltak le Georgescu szökésben levő zsoldosvezérétől

A legfőbb ügyészség zárolta a Călin Georgescu volt elnökjelölt biztonságáért felelős zsoldos, Horațiu Potra számláit és vagyonát egy adócsalási és

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost
Székelyhon

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS