// 2026. október 28., szerda // Simon, Szimonetta

Mentsetek meg bennünket a diktátoroktól

// HIRDETÉS

És hogyan? Íme, a gyógyszer: a politikai decentralizációról és az adóügyi föderalizálásról van szó.

Most, amikor a PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) maffia végső rohamot indított az igazságszolgáltatás ellen, mellyel Romániát, az ország forrásait és nemzetközi hírnevét akarják teljes mértékben holmi műveletlen, funkcionális analfabéta, pontosan a rendszer törvényi hibáiból meggazdagodott kiskirályoknak alárendelni, úgy döntöttem, hogy újra előveszek a fiókból egy régebbi cikket, mely egy számomra nagyon kedves témát érint és melyet általános gyógyírként kínálok a korrupcióra, valamint a társadalmi és gazdasági méltánytalanságra, és amely megszabadítana bennünket olyan utálatos kiskirályoktól, mint Liviu Dragnea: a politikai decentralizációról és az adóügyi föderalizálásról van szó.

Romániában

a gazdasági, politikai és társadalmi decentralizáció végső céljához vezető út tele van akadályokkal

és a tekintélyelvűség kultusza ezek egyike. A feudális középkorhoz méltó, hogy a megmentő istenekben jobban bízunk, mint az intézményekben. Szinte már bájos, ha nem lenne tragikus azt gondolni, egyetlen ember jobb megoldást találhat, mint jól meghatározott és az idők próbáját kiállt eljárások által fedezett emberek csoportja, például az intézmények.

A régi fajta román politikus sohasem fog egyetérteni a decentralizálás alapját képező szubszidiaritási elvvel, vagyis azzal, hogy a döntést a haszonélvezőjéhez minél közelebb hozzák meg. A román politikus groteszk módon az abszolút hatalmat szereti (ugyanakkor viszont hiányzik belőle a realizmus, mert szinte analfabéta) és ő akar Georgel és Ionel helyett is dönteni, de utálja, ha Ionel és Georgel kommentálnak, és nem értenek vele egyet. Mit tegyünk, ez egy nehéz örökség.

Dragnea, Iliescu, Băsescu nem léteztek volna a román politikában, ha nem létezett volna a totalitarizmusnak ez a kultusza és a döntést helyi vagy közösségi szinten hozták volna, ahogy valójában kellene. Ezeknek a politikusoknak, akik egyáltalán nem érdemelték meg, hogy bármely állam élére kerüljenek,

semmi esélyük sem lenne egy decentralizált és valóban demokratikus rendszerben.

Tudják, mennyire kellemes személynek tűnik Angela Merkel? Mindenki, akinek csak dolga volt vele, azt mondja, hogy kitűnő beszélgetőtárs, művelt ember, aki sohasem fog kényelmetlen helyzetbe hozni a tárgyalás során, bárki is lennél. Úgy tűnik önöknek, hogy Liviu Dragnea vagy Traian Băsescu képes lenne ilyenfajta „eretnekségre”? Nos, Merkel asszony egy decentralizált, föderális rendszer terméke, ahol a döntés helyi szinten születik, a németországi tartományok, sőt egyes városok is teljes körű autonómiával rendelkeznek. Íme, a civilizált politizálás is lehetséges. Egyszer majd nálunk is.

Nem szeretnék, ha Romániában is így lenne? Egy olyan Romániában, ahol bízunk az intézményeinkben, ahol nincs hatalommal való visszaélés, ahol nincs, vagy keményen büntetik Dragnea, Ponta, Bădălău, Orban vagy Tudose verbális erőszakosságát, ahol nem kell másokra ijesztgetned, hogy tisztelve érezd magad? Ahol nem szükséges gazdagnak, korruptnak lenned, vagy kapcsolatokat fenntartanod a titkosszolgálatokkal, Oroszországgal vagy más gyanús országokkal, mint például Kazahsztán?

Nem szeretnék, ha a kultúra kultusza lenne nálunk és nem személyi kultusz?

Az eszme vagy a képzőművészet kultusza? A művészet a kommunikáció toleráns formája a környezettel, mely senkit sem bánt, nem játszik beszélgetőtársad érzelmeivel, mely arra késztet, hogy többet akarj abból a termékből, nem kevesebbet, ahogy mi most a politikai aktusból szeretnénk. Nem szeretnék, ha igazi művészet lenne Galacon, Vajdahunyadon, Craiován vagy Nagyváradon is ugyanúgy, mint Bukarestben, Nagyszebenben vagy Kolozsváron? Honnan fakad a központosításnak ez a kultusza, ha nem a kommunistáktól? Nem lenne itt az ideje, hogy egy decentralizálással megszabaduljunk a politikában jelenlévő egész korrupciótól és erkölcstelenségtől?

Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy mit és mennyire decentralizálj. Milyen tisztségeket és milyen régiókat? De nem annyira egy „mit és mennyit” típusú kérdésről van szó, mint inkább arról, hogy miként lehet együttműködést kialakítani a helyi és a központi szint között, hogy létrejöjjön az a szolgáltatás, amelyre a polgárnak szüksége van. Micsoda? Együttműködést mondtam? Ezt a szót már elfelejtették a román tisztviselők, politikai színüktől függetlenül. Ha megtanulnánk együttműködni, akkor tényleg azt hiszem, hogy még decentralizálásra sem lenne szükségünk. De az együttműködés bizalmat, kölcsönösséget, jó hírnevet feltételez. Kiben bízhatnánk, amikor Dragneának tolvaj, Tudosénak szekus, Băsescunak pedig tekintélyelvű hírneve van?

De figyelem, a decentralizálás olyan, mint egy nagyon erős gyógyszer: ha a megfelelő betegségre, megfelelő időben és adagban írják elő, akkor a kívánt eredményhez vezet, de tévesen alkalmazva több rosszat tesz, mint jót. Ha már nem decentralizálunk, hogy normalizáljuk az országot, akkor legalább el a kezekkel az igazságszolgáltatástól, bűnözők!

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában
Főtér

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában

Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa
Krónika

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa

Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Jelentkezett a nyereményért és közölte, nem hagyja abba a lottózást az újdonsült milliomos
Székelyhon

Jelentkezett a nyereményért és közölte, nem hagyja abba a lottózást az újdonsült milliomos

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS