// 2024. október 22., kedd // Elod
Románia

Mentsetek meg bennünket a diktátoroktól

És hogyan? Íme, a gyógyszer: a politikai decentralizációról és az adóügyi föderalizálásról van szó.

Most, amikor a PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) maffia végső rohamot indított az igazságszolgáltatás ellen, mellyel Romániát, az ország forrásait és nemzetközi hírnevét akarják teljes mértékben holmi műveletlen, funkcionális analfabéta, pontosan a rendszer törvényi hibáiból meggazdagodott kiskirályoknak alárendelni, úgy döntöttem, hogy újra előveszek a fiókból egy régebbi cikket, mely egy számomra nagyon kedves témát érint és melyet általános gyógyírként kínálok a korrupcióra, valamint a társadalmi és gazdasági méltánytalanságra, és amely megszabadítana bennünket olyan utálatos kiskirályoktól, mint Liviu Dragnea: a politikai decentralizációról és az adóügyi föderalizálásról van szó.

Romániában

a gazdasági, politikai és társadalmi decentralizáció végső céljához vezető út tele van akadályokkal

és a tekintélyelvűség kultusza ezek egyike. A feudális középkorhoz méltó, hogy a megmentő istenekben jobban bízunk, mint az intézményekben. Szinte már bájos, ha nem lenne tragikus azt gondolni, egyetlen ember jobb megoldást találhat, mint jól meghatározott és az idők próbáját kiállt eljárások által fedezett emberek csoportja, például az intézmények.

A régi fajta román politikus sohasem fog egyetérteni a decentralizálás alapját képező szubszidiaritási elvvel, vagyis azzal, hogy a döntést a haszonélvezőjéhez minél közelebb hozzák meg. A román politikus groteszk módon az abszolút hatalmat szereti (ugyanakkor viszont hiányzik belőle a realizmus, mert szinte analfabéta) és ő akar Georgel és Ionel helyett is dönteni, de utálja, ha Ionel és Georgel kommentálnak, és nem értenek vele egyet. Mit tegyünk, ez egy nehéz örökség.

Dragnea, Iliescu, Băsescu nem léteztek volna a román politikában, ha nem létezett volna a totalitarizmusnak ez a kultusza és a döntést helyi vagy közösségi szinten hozták volna, ahogy valójában kellene. Ezeknek a politikusoknak, akik egyáltalán nem érdemelték meg, hogy bármely állam élére kerüljenek,

semmi esélyük sem lenne egy decentralizált és valóban demokratikus rendszerben.

Tudják, mennyire kellemes személynek tűnik Angela Merkel? Mindenki, akinek csak dolga volt vele, azt mondja, hogy kitűnő beszélgetőtárs, művelt ember, aki sohasem fog kényelmetlen helyzetbe hozni a tárgyalás során, bárki is lennél. Úgy tűnik önöknek, hogy Liviu Dragnea vagy Traian Băsescu képes lenne ilyenfajta „eretnekségre”? Nos, Merkel asszony egy decentralizált, föderális rendszer terméke, ahol a döntés helyi szinten születik, a németországi tartományok, sőt egyes városok is teljes körű autonómiával rendelkeznek. Íme, a civilizált politizálás is lehetséges. Egyszer majd nálunk is.

Nem szeretnék, ha Romániában is így lenne? Egy olyan Romániában, ahol bízunk az intézményeinkben, ahol nincs hatalommal való visszaélés, ahol nincs, vagy keményen büntetik Dragnea, Ponta, Bădălău, Orban vagy Tudose verbális erőszakosságát, ahol nem kell másokra ijesztgetned, hogy tisztelve érezd magad? Ahol nem szükséges gazdagnak, korruptnak lenned, vagy kapcsolatokat fenntartanod a titkosszolgálatokkal, Oroszországgal vagy más gyanús országokkal, mint például Kazahsztán?

Nem szeretnék, ha a kultúra kultusza lenne nálunk és nem személyi kultusz?

Az eszme vagy a képzőművészet kultusza? A művészet a kommunikáció toleráns formája a környezettel, mely senkit sem bánt, nem játszik beszélgetőtársad érzelmeivel, mely arra késztet, hogy többet akarj abból a termékből, nem kevesebbet, ahogy mi most a politikai aktusból szeretnénk. Nem szeretnék, ha igazi művészet lenne Galacon, Vajdahunyadon, Craiován vagy Nagyváradon is ugyanúgy, mint Bukarestben, Nagyszebenben vagy Kolozsváron? Honnan fakad a központosításnak ez a kultusza, ha nem a kommunistáktól? Nem lenne itt az ideje, hogy egy decentralizálással megszabaduljunk a politikában jelenlévő egész korrupciótól és erkölcstelenségtől?

Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy mit és mennyire decentralizálj. Milyen tisztségeket és milyen régiókat? De nem annyira egy „mit és mennyit” típusú kérdésről van szó, mint inkább arról, hogy miként lehet együttműködést kialakítani a helyi és a központi szint között, hogy létrejöjjön az a szolgáltatás, amelyre a polgárnak szüksége van. Micsoda? Együttműködést mondtam? Ezt a szót már elfelejtették a román tisztviselők, politikai színüktől függetlenül. Ha megtanulnánk együttműködni, akkor tényleg azt hiszem, hogy még decentralizálásra sem lenne szükségünk. De az együttműködés bizalmat, kölcsönösséget, jó hírnevet feltételez. Kiben bízhatnánk, amikor Dragneának tolvaj, Tudosénak szekus, Băsescunak pedig tekintélyelvű hírneve van?

De figyelem, a decentralizálás olyan, mint egy nagyon erős gyógyszer: ha a megfelelő betegségre, megfelelő időben és adagban írják elő, akkor a kívánt eredményhez vezet, de tévesen alkalmazva több rosszat tesz, mint jót. Ha már nem decentralizálunk, hogy normalizáljuk az országot, akkor legalább el a kezekkel az igazságszolgáltatástól, bűnözők!

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld
Székelyhon

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld

Székelyföld-szerte fagypont alá csökkent a hőmérséklet vasárnapra virradóan, a leghidegebbet – mínusz 8,2 Celsius-fokot – ezúttal is Csíkszeredában mérték – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.