// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Megúszta a leváltást Kövesi?

// HIRDETÉS

A DNA vezére lélegzethez jutott. Legalábbis egyelőre. De miért is?

Úgy tűnik, hogy Klaus Iohannis elnök keddi nyilatkozatának az intézmény megmentése és a DNA-n (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) belüli tűzvész eloltása volt a célja. Másrészről Liviu Dragnea szerdán felszólította az igazságügy-minisztert, hogy mondjon valamit a botrányról, ezzel azt sugallva, hogy nagy a baj. Toader miniszternek választania majd, kinek az oldalára áll. Újra megmenti őt (Laura Codruţa Kövesi DNA-főügyészt – a szerk.), vagy kéri a leváltását?

A miniszternek nagyjából két-három hónapja van eligazodni. Vajon szokás szerint húzza majd az időt, míg ki nem derül, hogy kettejük közül ki vezeti valójában Romániát, vagy beletapos a gázpedálba? Érzékeny orrával már a hatalom nyoma után szimatolgat és kerül bármilyen határozott állásfoglalást. Ezen kívül az élete tovább bonyolódott a Tudose és Dragnea közötti elhidegülés nyomán; vajon kire fogadjon?

Amíg ez el nem dől, Kövesi a helyén marad.

Most nehéz megjósolni, mi lesz később. Egy normális országban talán már másnap csúcsszintű lemondások lettek volna. De Romániában, egy tolvajbanda ostroma alatt álló országban erre nem kerülhet sor. A következő főügyészt ugyanis – a törvény szerint – az igazságügy-miniszternek kell jelölnie.

Mit gondolnak, mit tesz majd a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.), ha egyik napról a másikra szabaddá válik a DNA vezetői tisztsége? Milyen típusú ügyészt akarnak majd oda kikényszeríteni Dragnea és Tăriceanu? Milyen javaslatot küldenek majd Cotroceni-be? Klaus Iohannis elutasíthat egy, két, három jelöltet, de nem mindet.

Mindazok a jóhiszeműek, akik Kövesi távozását szeretnék, nem akarnak tudni a következő lépésről, vagyis az elkerülhetetlen katasztrófáról. Mi következik? Ki teszi meg a következő lépést és mi következik majd abból? Tényleg annyira nehéz ezt belátni? Úgy látszik, nem képesek felfogni, hogy ez lehet egy – talán – indokolt lemondás következménye.

Persze, az a lehetőség is fennáll, hogy a Tudorel Toaderre való várakozásba belefáradó PSD-s és ALDE-s többség ősszel a Parlamentben módosítja a főügyészek kinevezéséről szóló törvényt és kiiktatja a folyamatból az államfőt, ahogy azt a belügyi titkosszolgálat vezetője esetében tették. Ezért

gyorsan le kell zárni a DNA-n belüli válságot.

Iohannis elnök rövidtávon megmentette Kövesit, de nem hiszem, hogy hosszútávon is képes lenne megóvni őt, ha a botrány tovább dagad, ha nem csillapodnak a hullámok a DNA-n belül és – ez a legfontosabb – ha az intézmény nem indítja újra a motorjait. Ebben az esetben egyetlen külföldi partner sem siet majd egy berobbanás küszöbén álló intézmény védelmére.

A DNA vezetője egy nehéz pillanatban kapott egy lélegzetvételnyi levegőt. Ennek ellenére Doru Ţuluş és Mihaela Moraru Iorga ügyészek vádjai kemény csapást mérnek rá és megkérdőjelezik azt, ahogy Laura Codruţa Kövesi az intézményt vezeti.

Ők ketten valószínűleg folytatják majd a nyilvános megvádolását, és nem kizárt új felvételek megjelenése sem. De a két ügyész, Ţuluş és Moraru lépése sem tűnik jó szándék és az intézmény megmentése iránti vágy által vezéreltnek, ahogy azt a nyilvánosság előtt állítják. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy nagyon is személyes érdekek mozgatják őket. Majd elválik, hogy bizonyos intézményen kívüli erők befolyására is cselekedtek-e, és melyek ezek.

A DNA-t mindeközben alapos ellenőrzésnek veti majd alá az Igazságügyi Minisztérium és az Igazságügyi Felügyelet. Eddig egyetlen ügyész sem vállalt szolidaritást Kövesi vádlóival, de elképzelhető, hogy egyesek a vizsgálatot várják, amikor kiegészíthetik a kollégák főnökükkel szembeni panaszait.

A DNA számára létfontosságú, hogy ha nem akar ugyanolyan irreleváns intézménnyé válni,

mint az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.), akkor gyorsan visszatérjen a nagy ügyekhez, melyeket szakszerűen és minél diszkrétebben, szilárd bizonyítékokra és helyesen besorolt vádakra alapozva kell lefolytatnia. Röviden, jól összeállított ügyeket kell elővennie, hogy visszaszerezze a közvélemény bizalmát. Más esélye nincs.

Különben nem látom, miként vihetné végig a második mandátumát Laura Codruţa Kövesi. És itt egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy végső soron nem egy bizonyos személy mandátuma a lényeg, hanem egy létfontosságú intézmény jövője.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS