A DNA vezére lélegzethez jutott. Legalábbis egyelőre. De miért is?
Úgy tűnik, hogy Klaus Iohannis elnök keddi nyilatkozatának az intézmény megmentése és a DNA-n (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) belüli tűzvész eloltása volt a célja. Másrészről Liviu Dragnea szerdán felszólította az igazságügy-minisztert, hogy mondjon valamit a botrányról, ezzel azt sugallva, hogy nagy a baj. Toader miniszternek választania majd, kinek az oldalára áll. Újra megmenti őt (Laura Codruţa Kövesi DNA-főügyészt – a szerk.), vagy kéri a leváltását?
A miniszternek nagyjából két-három hónapja van eligazodni. Vajon szokás szerint húzza majd az időt, míg ki nem derül, hogy kettejük közül ki vezeti valójában Romániát, vagy beletapos a gázpedálba? Érzékeny orrával már a hatalom nyoma után szimatolgat és kerül bármilyen határozott állásfoglalást. Ezen kívül az élete tovább bonyolódott a Tudose és Dragnea közötti elhidegülés nyomán; vajon kire fogadjon?
Most nehéz megjósolni, mi lesz később. Egy normális országban talán már másnap csúcsszintű lemondások lettek volna. De Romániában, egy tolvajbanda ostroma alatt álló országban erre nem kerülhet sor. A következő főügyészt ugyanis – a törvény szerint – az igazságügy-miniszternek kell jelölnie.
Mit gondolnak, mit tesz majd a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.), ha egyik napról a másikra szabaddá válik a DNA vezetői tisztsége? Milyen típusú ügyészt akarnak majd oda kikényszeríteni Dragnea és Tăriceanu? Milyen javaslatot küldenek majd Cotroceni-be? Klaus Iohannis elutasíthat egy, két, három jelöltet, de nem mindet.
Mindazok a jóhiszeműek, akik Kövesi távozását szeretnék, nem akarnak tudni a következő lépésről, vagyis az elkerülhetetlen katasztrófáról. Mi következik? Ki teszi meg a következő lépést és mi következik majd abból? Tényleg annyira nehéz ezt belátni? Úgy látszik, nem képesek felfogni, hogy ez lehet egy – talán – indokolt lemondás következménye.
Persze, az a lehetőség is fennáll, hogy a Tudorel Toaderre való várakozásba belefáradó PSD-s és ALDE-s többség ősszel a Parlamentben módosítja a főügyészek kinevezéséről szóló törvényt és kiiktatja a folyamatból az államfőt, ahogy azt a belügyi titkosszolgálat vezetője esetében tették. Ezért
Iohannis elnök rövidtávon megmentette Kövesit, de nem hiszem, hogy hosszútávon is képes lenne megóvni őt, ha a botrány tovább dagad, ha nem csillapodnak a hullámok a DNA-n belül és – ez a legfontosabb – ha az intézmény nem indítja újra a motorjait. Ebben az esetben egyetlen külföldi partner sem siet majd egy berobbanás küszöbén álló intézmény védelmére.
A DNA vezetője egy nehéz pillanatban kapott egy lélegzetvételnyi levegőt. Ennek ellenére Doru Ţuluş és Mihaela Moraru Iorga ügyészek vádjai kemény csapást mérnek rá és megkérdőjelezik azt, ahogy Laura Codruţa Kövesi az intézményt vezeti.
Ők ketten valószínűleg folytatják majd a nyilvános megvádolását, és nem kizárt új felvételek megjelenése sem. De a két ügyész, Ţuluş és Moraru lépése sem tűnik jó szándék és az intézmény megmentése iránti vágy által vezéreltnek, ahogy azt a nyilvánosság előtt állítják. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy nagyon is személyes érdekek mozgatják őket. Majd elválik, hogy bizonyos intézményen kívüli erők befolyására is cselekedtek-e, és melyek ezek.
A DNA-t mindeközben alapos ellenőrzésnek veti majd alá az Igazságügyi Minisztérium és az Igazságügyi Felügyelet. Eddig egyetlen ügyész sem vállalt szolidaritást Kövesi vádlóival, de elképzelhető, hogy egyesek a vizsgálatot várják, amikor kiegészíthetik a kollégák főnökükkel szembeni panaszait.
mint az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.), akkor gyorsan visszatérjen a nagy ügyekhez, melyeket szakszerűen és minél diszkrétebben, szilárd bizonyítékokra és helyesen besorolt vádakra alapozva kell lefolytatnia. Röviden, jól összeállított ügyeket kell elővennie, hogy visszaszerezze a közvélemény bizalmát. Más esélye nincs.
Különben nem látom, miként vihetné végig a második mandátumát Laura Codruţa Kövesi. És itt egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy végső soron nem egy bizonyos személy mandátuma a lényeg, hanem egy létfontosságú intézmény jövője.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.