Victor Ponta ismét előrukkolt a közigazgatási reform ötletével. Kérdés, hogy a magyar érdekképviseletet érdemes-e bevonni a vitába.
Jelen szöveg a Covasnamedia.ro oldalán közölt cikk fordítása.
Victor Ponta, a Nagylelkű megoldást kínál nekünk a román állam fennmaradására. Megoldása nem újdonság, ő csak újra napirendre tűzné egy jövendőbeli közvitán Románia területi átszervezését. Vajon miért tör ránk időnként a vágy, hogy területileg átszervezzük az országot? Mert egy rakás pénzt adnak a nagyobb város méretű megyéknek, haszontalan bürokratáknak, nem hatékony intézményeknek. Mert meg kellene reformálni a központi és helyi közigazgatást. Mert a polgármesteri hivatalok 80 százaléka becsődölt. Mert az állam bevételének negyede egy felesleges és nem hatékony közigazgatási apparátusra megy el.
De Victor, te miért nem hajtottad végre ezt az átszervezést? Automatikusan ez a kérdés jut az ember eszébe. Nem mondjuk ki, meg tudjuk érteni, egyesek később ébrednek, tapasztalatra van szükségük és ezért nem lehet őket elítélni. Az a fontos, hogy végül felébrednek – másokkal ellentétben, akik egész idő alatt létfontosságú kormányfői, elnöki, szenátori, képviselői, miniszteri és más fontos köztisztséggel járó karosszékekben alszanak.
Victor Ponta
Ez egy jelentős csökkentés. Ha engem kérdeznek, szerintem is szükség lenne a csökkentésre. Ugyanakkor a megvalósításához azt is tudnunk kellene, hogy kinek lesz bátorsága „felszámolni” 36 megyét, 36 helyi közigazgatást, és utcára tenni több tízezer közalkalmazottat? Melyik kormány, melyik párt, melyik kormányfő, melyik ország- vagy pártelnök fosztja meg magát nagyjából kétmillió lehetséges szavazótól, azokétól, akik a „túlélési recept” miatt az utcára kerültek?!
Nem látom egy ilyenfajta megállapodás megvalósíthatóságát, mert az alkotmányt is módosítani kellene. Így aztán Ponta úr ötlete a „kampányjátékok” kategóriájában marad. A választók számára jól hangzik, mint a különleges nyugdíjak szenátus által nemrég megszavazott megadóztatása, vagy a közalkalmazotti bérek megkétszerezése-megháromszorozása, vagy a nyugdíjpont 500 lejes megemelése. Egyesek működnek, mások nem. Például egészséges gazdasági növekedés nélkül nem emelheted a végtelenségig a nyugdíjpont értékét. Mint ahogy a jelenségek gondos és hosszas előkészítése nélkül sem hajthatsz végre határmódosításokat és pénzügyi forradalmakat.
Egyszerűen azért, mert azt kockáztatod, hogy ezzel eltemetsz egy amúgy jó és szükséges dolgot.
Az világos, hogy Victor Pontának távlati tervei vannak. Az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége) elkerülhetetlen szétesése, a PSD-s (Szociáldemokrata Párt) elégedetlenkedők és a Tăriceanu-párt gazdátlanul tévelygő tagjainak elcsábítása nyomán Ponta jelentős baloldali politikai erővé szeretne válni a jövendőbeli parlamentben. Majd 2024-ben mindent megnyerni, amit csak lehet: az államfőválasztást, a helyhatóságit és a parlamenti választást.
Valójában
ha nem lennének emlékeink. De kínoznak bennünket az emlékek, nem tudunk megszabadulni a hazug Pontát ábrázoló régi és kompromittáló képektől, élénk emlékeink vannak a mindenféle mocskos politikai játékokba és ügyletekbe belekeveredett Pontáról, az áruló Pontáról, az intrikus Pontáról, az opportunista Pontáról, a tudatlan Pontáról, az elkergetett Pontáról. Most miért hinnénk neki? Íme, egy kérdés, amire már tudom a választ: mert már komoly tapasztalatra tett szert, mert időre volt szüksége, hogy megértse.
Csakhogy ez nem tűnik elégségesnek ahhoz, hogy átengedjük Romániát egy totalitárius hajlamú baloldalnak, amelyik már eddig is nagyon sok rosszat tett az országnak. Szeretem azt hinni, hogy a román állam képes lesz megállni a saját lábán és még a „megmentő” Ponta nélkül is tud majd virágozni. Mert különben ez azt jelentené, hogy semmi szükségünk nincs a jobboldali pártokra, melyek most a románok többségének reményeit és bizalmát begyűjtik. Ami nem jelenti azt, hogy a következő években nem kellene megvitatni, kigondolni és megvalósítani egy közigazgatási reformötletet. Végső soron, ha a PNL (Nemzeti Liberális Párt), az USR–PLUS szövetség és a Pro Románia meggyőző többséget szereznek, ki akadályozhatná meg őket e reform végrehajtásában?
ami nem hiszem, hogy lehetséges lesz; tehát… a közigazgatási reformot az RMDSZ bevonása nélkül kell végrehajtani.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
A májusi ősz pedig az Istennek sem akar itt hagyni minket.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Egy hároméves kiskorú és egy 33 éves nő vesztette életét hétfőn Mezőcsánban, miután leestek egy szekérről és elütötte őket egy teherautó – tájékoztatja a Kolozs Megyei Rendőr-felügyelőség (IPJ) az Agerprest.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
Magyarország miniszterelnökének arcát és nevét felhasználva próbálja növelni népszerűségét az államelnök-választás második fordulója előtt George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.