// 2024. október 22., kedd // Elod
RMDSZ

Közigazgatási reform az RMDSZ nélkül?!

Victor Ponta ismét előrukkolt a közigazgatási reform ötletével. Kérdés, hogy a magyar érdekképviseletet érdemes-e bevonni a vitába.

Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Covasnamedia.ro oldalán közölt cikk fordítása. 

Victor Ponta, a Nagylelkű megoldást kínál nekünk a román állam fennmaradására. Megoldása nem újdonság, ő csak újra napirendre tűzné egy jövendőbeli közvitán Románia területi átszervezését. Vajon miért tör ránk időnként a vágy, hogy területileg átszervezzük az országot? Mert egy rakás pénzt adnak a nagyobb város méretű megyéknek, haszontalan bürokratáknak, nem hatékony intézményeknek. Mert meg kellene reformálni a központi és helyi közigazgatást. Mert a polgármesteri hivatalok 80 százaléka becsődölt. Mert az állam bevételének negyede egy felesleges és nem hatékony közigazgatási apparátusra megy el.

De Victor, te miért nem hajtottad végre ezt az átszervezést? Automatikusan ez a kérdés jut az ember eszébe. Nem mondjuk ki, meg tudjuk érteni, egyesek később ébrednek, tapasztalatra van szükségük és ezért nem lehet őket elítélni. Az a fontos, hogy végül felébrednek – másokkal ellentétben, akik egész idő alatt létfontosságú kormányfői, elnöki, szenátori, képviselői, miniszteri és más fontos köztisztséggel járó karosszékekben alszanak.

Victor Ponta

15 megyét és legfeljebb 1500 települést akar a jelenlegi 41-gyel, illetve 3300-zal szemben.

Ez egy jelentős csökkentés. Ha engem kérdeznek, szerintem is szükség lenne a csökkentésre. Ugyanakkor a megvalósításához azt is tudnunk kellene, hogy kinek lesz bátorsága „felszámolni” 36 megyét, 36 helyi közigazgatást, és utcára tenni több tízezer közalkalmazottat? Melyik kormány, melyik párt, melyik kormányfő, melyik ország- vagy pártelnök fosztja meg magát nagyjából kétmillió lehetséges szavazótól, azokétól, akik a „túlélési recept” miatt az utcára kerültek?!

Nem látom egy ilyenfajta megállapodás megvalósíthatóságát, mert az alkotmányt is módosítani kellene. Így aztán Ponta úr ötlete a „kampányjátékok” kategóriájában marad. A választók számára jól hangzik, mint a különleges nyugdíjak szenátus által nemrég megszavazott megadóztatása, vagy a közalkalmazotti bérek megkétszerezése-megháromszorozása, vagy a nyugdíjpont 500 lejes megemelése. Egyesek működnek, mások nem. Például egészséges gazdasági növekedés nélkül nem emelheted a végtelenségig a nyugdíjpont értékét. Mint ahogy a jelenségek gondos és hosszas előkészítése nélkül sem hajthatsz végre határmódosításokat és pénzügyi forradalmakat.

Egyszerűen azért, mert azt kockáztatod, hogy ezzel eltemetsz egy amúgy jó és szükséges dolgot.

Az világos, hogy Victor Pontának távlati tervei vannak. Az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége) elkerülhetetlen szétesése, a PSD-s (Szociáldemokrata Párt) elégedetlenkedők és a Tăriceanu-párt gazdátlanul tévelygő tagjainak elcsábítása nyomán Ponta jelentős baloldali politikai erővé szeretne válni a jövendőbeli parlamentben. Majd 2024-ben mindent megnyerni, amit csak lehet: az államfőválasztást, a helyhatóságit és a parlamenti választást.

Valójában

azt a célt tűzte ki maga elé, hogy öt év múlva egy Európa-párti baloldali párt uralja a román politikát. Ami még csak nem is lenne katasztrófa,

ha nem lennének emlékeink. De kínoznak bennünket az emlékek, nem tudunk megszabadulni a hazug Pontát ábrázoló régi és kompromittáló képektől, élénk emlékeink vannak a mindenféle mocskos politikai játékokba és ügyletekbe belekeveredett Pontáról, az áruló Pontáról, az intrikus Pontáról, az opportunista Pontáról, a tudatlan Pontáról, az elkergetett Pontáról. Most miért hinnénk neki? Íme, egy kérdés, amire már tudom a választ: mert már komoly tapasztalatra tett szert, mert időre volt szüksége, hogy megértse.

Csakhogy ez nem tűnik elégségesnek ahhoz, hogy átengedjük Romániát egy totalitárius hajlamú baloldalnak, amelyik már eddig is nagyon sok rosszat tett az országnak. Szeretem azt hinni, hogy a román állam képes lesz megállni a saját lábán és még a „megmentő” Ponta nélkül is tud majd virágozni. Mert különben ez azt jelentené, hogy semmi szükségünk nincs a jobboldali pártokra, melyek most a románok többségének reményeit és bizalmát begyűjtik. Ami nem jelenti azt, hogy a következő években nem kellene megvitatni, kigondolni és megvalósítani egy közigazgatási reformötletet. Végső soron, ha a PNL (Nemzeti Liberális Párt), az USR–PLUS szövetség és a Pro Románia meggyőző többséget szereznek, ki akadályozhatná meg őket e reform végrehajtásában?

Az RMDSZ-t kizárom az egyenletből, mert a magyar vezetők egy újabb „magyar autonóm régió” létrehozásáért fognak lobbizni,

ami nem hiszem, hogy lehetséges lesz; tehát… a közigazgatási reformot az RMDSZ bevonása nélkül kell végrehajtani. 

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.