Halló, itt Moszkva. A Krímből jelentkezünk. És most Bukarestből.
Újra időszerű lett ez a kommunista korszakban keringő vicc. De azt hiszem, hogy egyelőre még a Jereváni Rádiónak sincs válasza egy másik kérdésre: akar-e Oroszország Románia szomszédja lenni.
Kérdés a Jereváni Rádióban: „Kivel szomszédos a Nagy Szovjetunió?”. Válasz: „Akivel akar!”.
Ez a vicc keringett a kommunista korszakban, amikor Romániának 1330 kilométeres határa volt a Szovjetunióval. A jereváni rádiós viccek humorosságát mindig az adta, ahogy a társadalmi és a politikai tények nagyon vicces rövid válaszokban jelentek meg.
Számos viccben ábrázolták az utóbbi évszázadok, kormányzati formától független, agresszív orosz imperializmusát.
Kérdés a Jereváni Rádióban: „Milyen jelmondattal kellene népszerűsíteni a Nagy Szovjetunióban az idegenforgalmat?”. Válasz: „Addig látogassatok a Szovjetunióba, míg el nem látogatunk mi hozzátok!”.
Ez a vicc is újabb példa arra, hogyan viszonyultak a románok a keleti szomszédokhoz.
Oroszország ukrajnai beavatkozása, amit már januárban megjósoltam, nagy aggodalmat okoz Romániában. Megpecsételődöttnek tűnik a Krím sorsa. Nem hiszem, hogy Oroszország kivonul majd arról a területről, amit Hruscsov adományozott 1954-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. Ott van a grúziai régiók, Abházia és Dél-Oszétia precedense, melyeket az orosz hadsereg már 2008-ban megszállt.
Azt még nem tudjuk, Oroszország a jelenlegi Ukrajna állam más területeire is szemet vetett-e. A Kremlhez közeli elemzők nem tartják kizártnak, hogy Oroszország magának követelheti majd Ukrajna délkeleti részét is, ami magába foglalja Besszarábia déli részét, ami, ugye, román föld. Ebben az esetben Romániának újra közvetlen határa lenne az Orosz Föderációval és újra abban a helyzetben találnánk magunkat, hogy románok egy jelentős közössége a Kreml csizmája alá kerül. Miközben a bukaresti vezetők, a dombovicai politika bugyrainak foglyaiként, karba tett kézzel fognak ülni.
„Ebben a kontextusban legalábbis bizarrnak tartom Traian Băsescu elnök nyilatkozatát, aki azt mondta, Romániának nem okoz gondot a krími invázió”.
Éppen Băsescunak kellett volna az igazsághoz minél közelebb állóan értékelnie a Románia fölé tornyosuló kockázatokat, tekintettel arra, hogy éppen ő aknázta alá gyakran az Oroszországgal meglévő diplomáciai kapcsolatokat, a Kreml nyílt ellenségeinek listájára helyezve minket.
Minthogy az utóbbi években a NATO számos kudarcot szenvedett el, a nyugati vezetők viselkedése pedig viszonylag békülékenynek tűnik Putyinnal, egyáltalán nem megnyugtató Oroszország közelsége.
A vicceken túl, most sürgősen választ kell találnunk egy rendkívül komoly kérdésre: „Oroszország vajon tényleg szomszédja akar lenni Romániának?”. Ha igen a válasz, akkor miként kellene a román államnak reagálnia?
Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
… közben az alkotmánybíróság leseperte az asztalról Simion úr óvását és bejelentette, Romániának van új elnöke… és Victor Ponta váratlanul előbújt egy kő alól, hogy megmondja, mi minden nem jó Romániában.
A Krónikát Pravdának, lapunk főszerkesztőjét „üvöltöző NER-es provokátornak” próbálja beállítani Perintfalvi Rita magyarországi teológus, író azután, hogy Kolozsváron szembesítettük korábbi rágalmazó, becsületsértő, valótlanságokat sorjázó állításaival.
A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.
Gyászos kép fogadja a Parajdra érkezőket, az egész település hangulatára rányomta bélyegét a bányabezárás.
Ismét ömlik a víz a parajdi sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia, így a bezúduló víz pár órán belül teljesen elöntheti a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt.
Többek között drónfelvételt is készítettünk kedden a parajdi Sószorosnál, ahol a megáradt Korond-patak vize gyakorlatilag eltűnik a felszínről.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.