Alig értek véget az europarlamenti választások, kezdődik az elnökválasztási meccs. Boksz is, gátfutás is, kecseszkecsken is.
A választások lejártával két dolgot biztosra lehet mondani: a részvételi arány nagyobb volt, mint 2009-ben és a politikai jobboldal nagy vereséget szenvedett.
A választás nagy vonalakban megerősítette az utóbbi hónapban közzétett felmérések által keltett várakozásokat. A PSD nagy előnnyel győz, a PNL jóval a maga elé kitűzött cél alatt marad, a PDL igazolja a PMP megjelenése által okozott veszteségeket. Ennek ellenére volt néhány meglepetés. Az egyik a PMP bejutási határt megközelítő eredménye, miközben az utóbbi hetekben készített összes felmérésben 9 és 11 százalék közötti eredménnyel szerepelt. Márpedig a vasárnap esti felmérések szerint, a PMP alig kapott többet 6 százaléknál. A második meglepetés Mircea Diaconu győzelme, aki nem rendelkezett egyik párt forrásaival sem, a választókat mozgósító pénzzel, vagy politikai struktúrákkal és aki egymaga több mint elegendő – 4 és 7 százalék közötti – szavazatot szerzett ahhoz, hogy bekerüljön az Európai Parlamentbe.
Ahogy az a legyőzött táborokban történni szokott, most elkezdődik egymás hibáztatása. Daniel Funeriu volt oktatási miniszter maró gúnnyal ír Cristian Predáról, akinek állítólag „az a fontos küldetése lesz, hogy a következő 5 évben folytassa (az öt évvel ezelőtt indított) blogját és aki alapvető perspektívát nyújtott a jobboldalnak” és a „PMP sămănătorista beütésű” plakátjáról. Lehet, hogy a volt miniszter irodalmi utalásai nem a legpontosabbak, de azt a nagy csalódottságot érdemes kiemelni, amiben a militánsok többségével osztozik.
A pártba visszatért Adrian Papahagi szintén radikális változtatást javasol: „Folytathatjuk az eddigi nevetséges balettezést, vagy felfoghatjuk a választók üzenetét. Én holnaptól az egységes jobboldal építésében szeretnék részt venni. Újra racionálisakká kell válnunk, többé nem szabad bevinnünk a személyes antipátiáinkat és szimpátiáinkat a politikába, többé nem helyezhetjük a nemzeti érdek elé a személyes terveket”.
A militánsok körében vannak súlyos, sokatmondó hallgatások. Ezzel szemben a párt kommunikációs kampányát vezető Elena Udrea meglepő elégedettséget és önelégültséget mutatott. Ha Mircea Diaconu győzelmére nem került volna sor, Elena Udrea továbbra is állíthatta volna, hogy a 6 százalékos eredmény győzelem egy nemrég létrehozott párttól. Végül ott van Cristian Preda, aki „győzedelmesen” bejelenti, hogy a PMP „átlépte a küszöböt”, ami azt sugallja, hogy az összes kampánybeli nyilatkozat csak egyszerű hősködés volt.
Vannak olyan vesztesek is, akik nem kaptak túl sok reményt a felmérésektől, de akik egy különlegesebb és diszkrétebb választói réteg mozgósításában bíztak. Úgy tűnik, az Új Köztársaság elnöke, Mihail Neamţu magára vállalja a vereséget: „Nem akarok ködösíteni. Megvárom a hétfő 14:00 órai végleges eredményeket és aztán, legalább néhány napig, tartok egy gondolkodási szünetet. Azt hiszem, hogy a harc után nem árt, ha önvizsgálatot tartunk: hol követtünk el taktikai vagy stratégiai hibát, melyek voltak a pozitívumok és a megismételhető sikerek?” Mihai Răzvan Ungureanu pedig nagyon beletörődöttnek tűnt és nem fűzött az eredményhez túl sok kommentárt, csak azt sugallta, hogy a vereség választási csalásoknak tulajdonítható.
A nagy pártokhoz visszatérve, jelentős sokkot szenvedett a PNL is. A vasárnap esti felmérések szerint 13 és 15 százalék közötti eredményre számíthat, ami hasonló a 2009-es adatokhoz. Csakhogy ez a változatlanság vereségnek számít egy olyan párttól, mely azt remélte, hogy döntő módon átveszi a vezérszerepet a politikai színpad jobboldalán. Igaz, hogy a hierarchia még neki kedvez (13-14% a PDL 11-12 százalékához és a PMP 6 százalékához képest), de a különbség nem elég nagy az elnökválasztási csata újraindításához.
Valóban, ezek az eredmények lehangolók a politikai jobboldalra nézve. Ha összeadnánk a PNL, a PDL és a PMP százalékait, akkor ez szűken adna ki 33 százalékot és csak kevéssel haladná meg a PDL által 2009-ben elért eredményt. Mindezekhez hozzáadva minden magyar szavazatot (ami nem reális), akkor sem jön össze olyan eredmény, amivel le lehetne győzni a PSD-t.
Vasárnap este minden eddiginél világosabbá vált, hogy Victor Ponta eldöntötte indulását az elnökválasztáson. A PSD kb. 40 százaléknyi szavazata jó kiindulási alapot képez. Ennek ellenére a miniszterelnök a lehető legóvatosabb taktikát alkalmazta, az USL helyreállítását hirdetve meg. Crin Antonescu PNL-elnök erre határozott elutasítással válaszolt: „A PNL olyan marad, amilyennek már ismerik, a Románia PSD-sítése elleni harc fő politikai ereje lesz a továbbiakban és idén ősszel is. Ez a háború még nem ért véget! Az idei év politikai csatája jelentős harca lesz Romániának, a PNL döntése pedig megszületett és végleges”.
De ez a válasz kevésbé számít, mint egy olyan választói réteg reakciója, mely továbbra is szívesen élne egy virtuális USL légkörében. Egy Mircea Diaconuhoz hasonló független ilyen nagy eredményét éppen a szövetség lelkiállapotként való továbbélése magyarázhatná.
Victor Ponta PSD-s vezető vasárnap este próbált meg először elnökjelöltként mutatkozni, felhívást intézve „a Parlamentben legitim képviselettel rendelkező többi erőhöz”, hogy megvitassanak néhány fontos témát. Nyilvánvaló aránytalanság volt a viselkedésekben: a PNL vezetője további harcot ígért „a vörös feudalizmus javított és kiegészített PSD-s kiadása ellen”, miközben ellenfele nemzeti konklávét kért „Románia közép- és hosszú távú elsődlegességeiről”. Most indul az elnökválasztási kampány.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves kedvesét. A lány anyjának megölésével gyanúsítják őket.
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
A bukaresti tömbházrobbanás után összesen 324 személy részesült tanácsadásban, és 82 személynek biztosítottak szállást hat hotelben – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a főpolgármesteri hivatal.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.