// 2026. október 31., szombat // Farkas

Irány nélkül sodródik Románia?

// HIRDETÉS

Románia polgárai most már nem csak a kormányban és a parlamentben nem bíznak. Egyetlen állami intézményben sem.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Meglehet, ez a cím kemény, enyhén túlzó. Ami ma Romániában történik, az egy működőképes államot illetően minden határt átlép. A polgárok ezt többször is jelezték az évek folyamán, de a hatóságok behunyták a szemüket, vattát dugtak a fülükbe és hagyták Romániát sodródni.

A forradalom óta minden évben szóba kerül az állam intézményeibe vetett bizalom ügye.

Elsőnek a csúcsintézmények buktak el, majd az évek során az utolsóig mind gajra ment. Ki volt a hibás? Szerintem kizárólag azok, akik a csúcson voltak. A kormányban, a parlamentben, az országot eddig vezető politikai pártok élén. Nem fogták fel, vagy talán nem akarták felfogni, hogy amikor szisztematikusan figyelmen kívül hagyják a nép akaratát, a közvetlenül a kormánynak alárendelt struktúrák össze fognak omlani. Ma az a benyomásom, hogy abban a pillanatban vagyunk, amikor Románia közel áll az összeomláshoz.

Ha vetünk egy pillantást a közelmúltra, azt látjuk, hogy a Parlament volt az első nagy intézmény, mely teljesen hitelét vesztette a lakosság szemében. A statisztikák szerint a bizalmatlansági fok évről évre 80 százalék körül volt. 2017-ben például 10 románból 8 egyáltalán nem bízott abban az intézményben, amely az őt képviselőkből áll. Miért? Mert a románok 20 éven keresztül azt jelezték, hogy többé nem akarnak helyi kiskirályokat, nagykorrupciós ügyekkel vádolt embereket, a padokban alvókat, olyan embereket látni, akik nem járnak az ülésekre, vagy inkább csak a függönyök mögött tárgyalgatnak a saját érdekükben. Történt változás? Úgy tűnik, nem, ha ennyire alacsony a bizalom az intézmény iránt, amely alapvető fontosságú bármely működőképes demokráciában.

A parlamentből származtatható a kormány, mely a bizalom tekintetében ugyanolyan rosszul áll a lakosságnál. Újra feltesszük a kérdést. Miért jutottunk ide? Éppen azért, mert

a polgárok egyvalamit követeltek, a képviselők teljesen mást csináltak.

A polgárok autópályákat követeltek, a kormány a pártoknak adott súlyos összegeket, a polgárok új és korszerű kórházakat követeltek, a kormány a párthoz közel állóknak adott pénzt a Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) keresztül sporttermekre, a polgárok a falusi iskolák korszerűsítését kérték, a kormány az elavult megvalósíthatósági tanulmányok frissítésére költötte a pénzt.

Ebben a süketek harcában úgy tűnt, a románok engednek az országot évtizedeken keresztül kiszipolyozó érdekcsoportoknak. Első körben elhagyták az országot. Sokan. Aztán úgy döntöttek, többé nem vesznek részt a demokratikus folyamatban és hagyták, hogy egyes pártok által ellenőrzött kisebbség vezesse őket. Ez éppen a képviselőik közömbösségének tulajdonítható, akik nem akarták meghallani őket.

Amiatt kellene a leginkább aggódnunk, amit ma átélünk. Mivel semmibe vettük a csúcson lévőket, lehetővé tettük számukra, hogy szétverjék az összes alaprendszert. Az utóbbi napok történései bebizonyították, hogy Románia éppen azért lett rendkívül veszélyes, mert a polgárok elvesztették az ellenőrzést az állam intézményei felett. Megengedtük a parlamenti képviselőknek, hogy kihasználják emberek egy csoportját, abban segítve őket, hogy megszerezzenek egy-egy tisztséget. Utóbbiak pedig a támogatóikat segítették, a román állam kulcsfontosságú tisztségeibe juttatták őket, fikarcnyit sem törődve azzal, hogy alkalmasak-e erre. Egyszerűen csak azért, mert közel voltak, amikor a pártnak szüksége volt rájuk. Így aztán egy csak félig-meddig működő államból mára egy olyan erődben élünk, melynek falait az ostobaság és az alkalmatlanság tüzei nyaldossák.

Ma már nem a polgároknak a demokrácia alapvető intézményeivel szembeni bizalmatlanságáról beszélünk.

Hanem a polgároknak az állam összes intézményével szembeni bizalmatlanságáról. És egyre többen már az állam fogalmában sem hisznek.

A polgármesteri hivatalok igazgatóságai, a kórházak, az igazságszolgáltatás, Románia erőszakszervei egymás után elbuktak. És azért buktak el, mert – újra – semmibe vették a népakaratot. A nép a korrupció kiirtását követelte, a hatalmon lévők az igazságszolgáltatással kezdtek el manőverezni, a nép profi vezetőket kért és nem párthaverokat, a hatalmon lévők megbundázták a versenyvizsgákat, a nép tiszteletet és jóérzést kért, a hatóságok ostobasággal és arroganciával szolgáltak.

Az állam intézményeinek folyamatos züllésével egyidejűleg, sajnos, a szerencsétlenségek is megjelentek. Romániában ma már nem érezzük magunkat biztonságban. Nos, már sehogyan sem érezzük magunkat, amikor azt látjuk, hogy az állam nem a partnerünk, amikor a minket képviselők semmibe vesznek és amikor a riadóztatásaink feleslegesnek tűnnek, mert ők nem törődnek velük. Az a legnagyobb veszély, hogy az emberek elkezdtek saját maguknak igazságot tenni. Kétségbeesésükben, hiszen meggyőződtek arról, hogy az általuk saját maguknak létrehozott intézmények már nincsenek a barikádnak ugyanazon az oldalán. Ez pedig már egyre több ember diskurzusában tetten érhető a közösségi hálózatokon.

A rendőrséggel, csendőrséggel szembeni gyűlölet annak tulajdonítható, ahogy ezek az intézmények az elmúlt években viselkedtek.

A legutóbbi események csak azt bizonyították be a polgároknak, hogy egész idő alatt igazuk volt. A feszültségek azért nőnek egyre gyorsabban, mert ugyanazokat a hibákat követik el újra, újra és újra. Az alkalmatlanságból és közömbösségből olyan állam keletkezett, mely alig vonszolja magát, melynek polgárai inkább máshova menekülnek, ahol a kormányon lévők hallgatnak rájuk, ahol a népakaratot tiszteletben tartják és ahol mindenek előtt a profizmus számít.

Amikor az állam intézményei elveszítik a polgárok bizalmát, az a legnagyobb veszély, hogy a szuverenitásukat is elveszítik. Az az állam, mely elveszíti az ellenőrzést, veszélyessé és taszítóvá válik. Románia ma könnyen az Európai Unió lőporos hordójává válhat, ha nem oldja meg minél hamarabb az intézményein belüli helyzetet.
Végig kell vinni a korrupció elleni harcot, ezzel párhuzamosan pedig a legkisebbiktől a legnagyobbikig profivá kell változtatni az állam intézményeit. Még akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik, a pártoknak most teljesen más kritériumok alapján kell vezetőket választaniuk a különféle tisztségekbe, mert az eddig uralkodó kritériumok siralmasan kudarcot vallottak.

Következésképpen, ha azt akarjuk, hogy hazánk folytassa fejlődését, biztos és vonzó hellyé váljon a jobb helyekre távozott saját polgárai számára, akkor a legjobbaknak kell a csúcson lenniük, a polgárokat pedig meghallgatni kell, nem elhajtani. Egyszerű. Csak akarni kell.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS