Egyáltalán, ebben a kormány- és pártcirkuszban egyelőre mindenki olyan homályosan beszél, mintha kávézaccból olvasná a jövőt.
Célozgatások és félig kimondott dolgok ködös légkörében zajlik a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és saját kormánya közötti válság.
Sorin Grindeanu kormányfő két nappal ezelőtt a Facebookon tett közzé egy válságra utaló bejegyzést. A leváltással szinte nyíltan megfenyegetett kormányfő
Nem mondta ki nyíltan, hogy mire gondol, de azt sugallta, hogy bizonyos lépések, melyek kiváltották a PSD vezetőinek nemtetszését, Románia külföld előtti stratégiai és gazdasági hitelességét hivatottak megőrizni. Ugyanakkor Iohannis elnökre és az egyesült államokbeli látogatására is utalt, mint aki ugyanazokat a dolgokat tartja fontosnak, mint a kormány. Sorin Grindeanu voltaképpen azt a benyomást keltette, hogy az elnök segítségét kéri.
Egy bizonyos aspektus már világosabban látszik. Sorin Grindeanu miniszterelnök üzenetében nem a PSD-s militánsokhoz és választókhoz szólt, akik számára irreleváns, ha nem éppenséggel kontraproduktív a Klaus Iohannisra való hivatkozás. Talán éppen ezt az üzenetet lehet a párt és a miniszterelnök közötti szakítás bizonyítékának tekinteni.
Majd elválik, hogy milyen messzire lehet elmenni ebben a szakításban. Mindenesetre a román politikai rendszerben csak bizalmatlansági indítvánnyal lehet távozásra kényszeríteni egy lemondásra nem hajlandó kormányfőt, ahogy azt Sorin Grindeanu a stabilitásra hivatkozva sugallta.
Ez a legkevésbé valószínű változat, hiszen azt feltételezné, hogy a többség összes képviselője és szenátora tökéletesen meg van győződve a változás szükségességéről. Ha indítványra kerülne sor, az ellenzék inkább a távolmaradást választaná, annál is inkább, hogy a kormánycsere Liviu Dragnea pozícióját erősítené, ami viszont a többség összes tagját arra kényszeríti majd, hogy jelen legyen és fegyelmezetten szavazzon. De aki úgy-ahogy ismeri a parlamentet, ez valószínűtlen forgatókönyv.
Ám ha mégis komolyan vesszük ezt, határozott és lehengerlő érvekre lenne szükség ahhoz, hogy mindenkit meggyőzz a saját kormányod elleni szavazás szükségességéről. A célozgatások és félig kimondott dolgok már nem elégségesek. Márpedig eddig sem Liviu Dragnea, sem Gabriela Firea nem mondott semmi olyan döntő, átlátható és tárgyilagos dolgot, melyről közvitát lehetne tartani. A párt vezetője csak azt sugallta, hogy a kormányfő nem lojális és eltér a programtól, de nem magyarázta el, hogy pontosan mire gondol és mit jelent az eltérés. Gabriela Firea pedig arra célozgatott, hogy a kormányfőt állítólag az ország kormányzásáról saját elképzeléssel rendelkező titkosszolgálatok támogatják.
Ami az ellenzéket illeti, elég világos, hogy nem vesz majd részt a szavazáson, egyszerűen azért, mert semmi érdeke sincs segédkezet nyújtani a többségnek.
Sorin Grindeanut támogatja? Iszonyatos paradoxon lenne azt látni, hogy az elnök most amellett a kormány mellett áll ki, melynek a Parlamentben a lemondását kérte (vagy legalábbis sugallta).
Egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy Iohannis elnök ma, június 13-án került bármilyen állásfoglalást. Szóvivője azt nyilatkozta a Cotroceni-palotában, hogy az elnök semmit sem mondhat, hiszen nincs semmilyen hivatalos nyilatkozat a kormányválság létezéséről és így ez csak „forrásokra hivatkozó találgatás”. A szóvivő nyilatkozatát nyilvánvalóan előre megírták, hiszen mintha figyelmen kívül hagyta volna a kérdés természetét. Az egyik újságírónő feltett egy elég ködös kérdést a PSD és Grindeanu miniszterelnök közötti válságról, erre érkezett a „találgatásos” válasz, holott ez semmilyen módon nem került szóba. Ezzel szemben a szóvivő nem cáfolta azt a hírt, mely szerint sor került egy találkozóra Liviu Dragnea és az elnök között, annyit mondva, hogy erről nincs semmilyen információja.
A kommunikáció sutaságán túllépve említsük meg, hogy Iohannis elnök ma nem kívánt segítőkezet nyújtani Sorin Grindeanu kormányfőnek, bár a válság minimalizálásával azt engedte érteni, hogy nem lesz semmilyen jelentős változás.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.