// 2024. november 26., kedd // Virág
kormány

Iohannis elnök közvetve cáfolja a kormányzati válság létezését

// HIRDETÉS

Egyáltalán, ebben a kormány- és pártcirkuszban egyelőre mindenki olyan homályosan beszél, mintha kávézaccból olvasná a jövőt.

Célozgatások és félig kimondott dolgok ködös légkörében zajlik a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és saját kormánya közötti válság.

Sorin Grindeanu kormányfő két nappal ezelőtt a Facebookon tett közzé egy válságra utaló bejegyzést. A leváltással szinte nyíltan megfenyegetett kormányfő

az általa vezetett kormány tevékenységét legitimáló globális tervre hivatkozott.

Nem mondta ki nyíltan, hogy mire gondol, de azt sugallta, hogy bizonyos lépések, melyek kiváltották a PSD vezetőinek nemtetszését, Románia külföld előtti stratégiai és gazdasági hitelességét hivatottak megőrizni. Ugyanakkor Iohannis elnökre és az egyesült államokbeli látogatására is utalt, mint aki ugyanazokat a dolgokat tartja fontosnak, mint a kormány. Sorin Grindeanu voltaképpen azt a benyomást keltette, hogy az elnök segítségét kéri.

Egy bizonyos aspektus már világosabban látszik. Sorin Grindeanu miniszterelnök üzenetében nem a PSD-s militánsokhoz és választókhoz szólt, akik számára irreleváns, ha nem éppenséggel kontraproduktív a Klaus Iohannisra való hivatkozás. Talán éppen ezt az üzenetet lehet a párt és a miniszterelnök közötti szakítás bizonyítékának tekinteni.

Majd elválik, hogy milyen messzire lehet elmenni ebben a szakításban. Mindenesetre a román politikai rendszerben csak bizalmatlansági indítvánnyal lehet távozásra kényszeríteni egy lemondásra nem hajlandó kormányfőt, ahogy azt Sorin Grindeanu a stabilitásra hivatkozva sugallta.

Kezdeményezi a bizalmatlansági indítványt a saját kormánya ellen a PSD–ALDE többség?

Ez a legkevésbé valószínű változat, hiszen azt feltételezné, hogy a többség összes képviselője és szenátora tökéletesen meg van győződve a változás szükségességéről. Ha indítványra kerülne sor, az ellenzék inkább a távolmaradást választaná, annál is inkább, hogy a kormánycsere Liviu Dragnea pozícióját erősítené, ami viszont a többség összes tagját arra kényszeríti majd, hogy jelen legyen és fegyelmezetten szavazzon. De aki úgy-ahogy ismeri a parlamentet, ez valószínűtlen forgatókönyv.

Ám ha mégis komolyan vesszük ezt, határozott és lehengerlő érvekre lenne szükség ahhoz, hogy mindenkit meggyőzz a saját kormányod elleni szavazás szükségességéről. A célozgatások és félig kimondott dolgok már nem elégségesek. Márpedig eddig sem Liviu Dragnea, sem Gabriela Firea nem mondott semmi olyan döntő, átlátható és tárgyilagos dolgot, melyről közvitát lehetne tartani. A párt vezetője csak azt sugallta, hogy a kormányfő nem lojális és eltér a programtól, de nem magyarázta el, hogy pontosan mire gondol és mit jelent az eltérés. Gabriela Firea pedig arra célozgatott, hogy a kormányfőt állítólag az ország kormányzásáról saját elképzeléssel rendelkező titkosszolgálatok támogatják.

Ami az ellenzéket illeti, elég világos, hogy nem vesz majd részt a szavazáson, egyszerűen azért, mert semmi érdeke sincs segédkezet nyújtani a többségnek.

Egy kérdés marad: milyen álláspontra helyezkedik Iohannis elnök?

Sorin Grindeanut támogatja? Iszonyatos paradoxon lenne azt látni, hogy az elnök most amellett a kormány mellett áll ki, melynek a Parlamentben a lemondását kérte (vagy legalábbis sugallta).

Egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy Iohannis elnök ma, június 13-án került bármilyen állásfoglalást. Szóvivője azt nyilatkozta a Cotroceni-palotában, hogy az elnök semmit sem mondhat, hiszen nincs semmilyen hivatalos nyilatkozat a kormányválság létezéséről és így ez csak „forrásokra hivatkozó találgatás”. A szóvivő nyilatkozatát nyilvánvalóan előre megírták, hiszen mintha figyelmen kívül hagyta volna a kérdés természetét. Az egyik újságírónő feltett egy elég ködös kérdést a PSD és Grindeanu miniszterelnök közötti válságról, erre érkezett a „találgatásos” válasz, holott ez semmilyen módon nem került szóba. Ezzel szemben a szóvivő nem cáfolta azt a hírt, mely szerint sor került egy találkozóra Liviu Dragnea és az elnök között, annyit mondva, hogy erről nincs semmilyen információja.

A kommunikáció sutaságán túllépve említsük meg, hogy Iohannis elnök ma nem kívánt segítőkezet nyújtani Sorin Grindeanu kormányfőnek, bár a válság minimalizálásával azt engedte érteni, hogy nem lesz semmilyen jelentős változás.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS