Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
A monarchikus államforma fennmaradásának esélyeiről közöl cikket a Libertatea hasábjain Theodor Baconschi. A jobbközép nézeteiről ismert publicista, Románia egykori külügyminisztere kiemeli, hogy Mihail Gorbacsov – bár történelmet írt – nemrég bekövetkezett halála nem váltott ki akkora világméretű emóciót, mint II. Erzsébet királynő távozása. Általában elmondható, hogy a modern állam- és kormányfők, azaz a demokratikus köztársaságok időlegesen megválasztott vezetői, kevés kivétellel – mint például George Washington, Konrad Adenauer, Charles de Gaulle vagy Václav Havel –, nem vonulnak be egyből a történelemkönyvek lapjaira, vagy hamar elfelejtik őket, vagy ellentmondásos figurák maradnak halálukban is.
Európában napjainkban, a gyarmatbirodalmak felbomlását követően mintegy évszázaddal is tíz olyan állam létezik, amelynek monarchia az államformája. A (felvilágosult) abszolutizmusra épülő klasszikus monarchiák történelmi fejlődése törvényszerűen torkollt egy imperialista korszakba, és mivel nem tudták biztosítani az alapvető szabadságjogokat, illetve a nemzetközi békét, „elvesztették a játszmát”, alattvalóik támogatásával együtt. Azt az egyesítő, pártok feletti szerepet viszont, amit az uralkodók szent és sérthetetlen személye megtestesít, továbbra sem képes helyettesíteni semmi.
A legnagyobb, civilizált európai nemzetek a dinasztikus folytonosság révén tettek szert hatalmi státusukra. Maga az európai eszme is az egykori Római Birodalom örökségének köszönheti születését. Sőt, sokak szerint
Valóban, a monarchia az állami létnek egy olyan szertartásos dimenziót és szimbolikus presztízst biztosít, amely nélkül a politikai autoritás óhatatlanul erodálódik, a ciklusonként bekövetkező, választásokon alapuló megújulás dacára. Hiába győzött a „demokratikus szenvedély” (Kelet-Európában is), a nép továbbra is falja a királyi családok életéről tudósító divatlapokat, nézi a (valós vagy kitalált) uralkodókról szóló sorozatokat, mint amilyen a Netflix II. Erzsébetről szóló szériája.
– jegyzi meg Baconschi.
A monarchia iránti nosztalgia nálunk is jelen van, ahol a posztkommunista elitek idealizálták II. Károly Romániáját és erkölcsileg támogatták a tragikus sorsú Mihály királyt.
Van jövője a monarchiának? – teszi fel a kérdést a szerző. A válasza az, hogy valószínűleg nincsen, még akkor sem, ha alkotmányos formában működik, és a királyi szerepkör kimerül a szimbolikus gesztusokban, valódi döntéshozói hatalom nélkül.
Ott, ahol ez a típusú rendszer kibírta napjainkig, lehetséges, hogy fennmarad még generációkon keresztül, de a volt kommunista világban egy monarchikus restauráció nem tűnik valószínűnek.
Jelenleg, a meglehetősen gyenge hazai monarchista irányzat és a koronás fők iránti mondén/politikai érdeklődés az új király, III. Károly tetteiből táplálkozik, akiről köztudott, hogy közel áll hazánkhoz és sokat tesz a transzilván örökség népszerűsítéséért a nagyvilágban. Ennek ellenére ne legyenek illúzióink, figyelmeztet Baconschi:
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.