// 2024. december 2., hétfő // Melinda, Vivien
RMDSZ

Hej, Rákóczi népe, kurucok, előre!

roMánia

Szerző: Camelia Badea
2014. július 01., 18:48
// HIRDETÉS

Ki győz a marosvásárhelyi iskolaügyben? Az Egyesülés vagy Rákóczi? Eddig ez történt. Fair play, mint mindig.

A jelenleg a marosvásárhelyi Unirea Főgimnáziumnak helyet adó épületben egy magyar felekezeti középiskolát fognak létrehozni. Minden iratot előkészítettek, és ha az RMDSZ meg tudja győzni a helyi tanácsot és az Oktatási Minisztériumot, hogy áldásukat adják rá, fennáll egy óriási, a MOGYE-hez hasonló botrány kirobbanásának veszélye.

A jelenlegi Unirea Főgimnázium 1907-ben jött létre kizárólag magyar tannyelű római katolikus középiskolaként, Rákóczi Ferenc néven. A középiskola neve 1968-ban Unireára változott, a megye legjobb (az ország 32.) iskolájává, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) igazi „utánpótlásneveldéjé”-vé válva.

Az épületet tíz éve visszaszolgáltatták a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, a tulajdonosa pedig egy alapítvány, az Erdélyi Római Katolikus Státusz lett.

Arra hivatkozva, hogy a városházával kötött bérleti szerződést 2012-től nem újították meg (valójában a szerződés a bérleti díj kifizetésének huzamosabb elmaradása miatt lett semmis – E-RS), a római katolikus egyház és az RMDSZ képviselői már tavaly lobbizni kezdtek, hogy megkapják a középiskola vezetősége és a helyi tanács beleegyezését egy különálló jogállású magyar tagozat létrehozásához, ami lázba hozta a román közösséget.

„Nem nagyon értjük az ügyet övező aggodalmat. Senki sem akarja a főgimnázium elkülönítését, csak arról van szó, hogy a román és a magyar tagozat rendelkezzen külön jogállással, de a diákok tanuljanak ugyanabban az oktatási intézményben. Amennyiben elutasítják a katolikus egyház szülők által is támogatott javaslatát, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a főgimnáziumot más épületbe kell átköltöztetni, mert a bérleti szerződés lejárt, az épület pedig a katolikus egyház tulajdona”, figyelmeztetett 2013 júniusában, az egyik helyi kiadványban az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor.

Dorin Florea polgármester 2014. január 23-án szükségesnek tartotta biztosítékokat adni arra vonatkozóan, csak a „városban keringő felelőtlen pletykák”-ról van szó, ami a román gyermekeknek az oktatási intézményből történő elkergetését illeti.

„Tisztelt tanárok és szülők, azért hívtam meg ma magukat a Polgármesteri Hivatalba, hogy véget vessek a városban terjesztett felelőtlen pletykáknak. Jelenleg garantálhatom, hogy a nulladik osztálytól a tizenkettedikig egyetlen gyermek sem fog távozni az Unirea Főgimnáziumból, nem fogunk osztályokat áthelyezni, nem fogjuk elköltöztetni az iskolát! (…) Tárgyalni fogunk a Római Katolikus Státusz képviselőivel. Határozott meggyőződésem, hogy a papokkal, az épület tulajdonosaival folytatott tárgyalások után idén tisztázódik a helyzet”, jelentette ki a polgármester az Unirea Főgimnázium vezetőségével és a szülői közösség képviselőivel folytatott találkozóján.

De íme, alig néhány hónappal később, a tanév végén a kérdés a lehető legkomolyabb módon vetődik fel újra. A marosvásárhelyi PNL elnöke, Ionela Ciotlăuş azt mondja, hogy a helyi tanács demokrata-liberális tagjai „politikai alkut” kötöttek az RMDSZ-szel, melynek értelmében egy alpolgármesteri tisztségért megszavazzák a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Középiskola létrehozását.

„Végre akarják hajtani ördögi tervüket, melynek célja az egyik legreprezentatívabb oktatási intézmény, az Unirea Főgimnázium szétválasztása és megsemmisítése”, vádolt Ciotlăuş a Cuvântul liber hasábjain múlt hónapban megjelent egyik nyilatkozatában.

 

Ionela Ciotlăuş: A helyi tanácsi határozat létezik, megszerezték a tanfelügyelőség engedélyét

 

A Ziare.com által kedden megkeresett Ionela Ciotlăuş, aki helyi tanácsnok is, kijelentette, hogy a magyar középiskola létrehozására vonatkozó helyi tanácsi határozat létezik és már májusban megpróbálták azt sürgősségi eljárással napirendre tűzni.

„Ez a határozattervezet ma annak az ülésnek a napirendjén szerepel, melyet júniusban, pontosabban csütörtökön, június 26-án tartanának meg. A helyi tanács szakbizottságaiban nekünk már bemutatták a határozatot. Abban az áll, hogy a Rákóczi Ferenc Középiskola a Klastrom (Mihai Viteazul) u. 15. szám alatt folytatja a tevékenységét. Ezen a címen jelenleg az Unirea Főgimnázium működik.

Megpróbálják szétválasztani és elkülöníteni a főgimnáziumot, miáltal az Unirea Főgimnázium magyar osztályainak egy része átkerül az új Rákóczi Ferenc Középiskolába.

A tervezet törvénytelen, mert az oktatási törvény szemszögéből nézve az új középiskola jelenleg nem rendelkezik minisztériumi akkreditációval, nincs alapító okirata, nem rendelkezik vagyonnal, adóazonosítóval… Nem létezik. A helyi tanácsban nem engedélyezhetjük egy olyan közoktatási intézmény működését az iskolai hálózaton belül, mely nem létezik!”, mondta a liberális tanácsnok.

Sőt, megjegyzi, hogy az új magyar középiskola már szeptember 1-től megkezdi a tevékenységét.

Ionela Ciotlăuş kijelentette még, hogy a PDL a helyi tanácsban az RMDSZ-szel együtt fog szavazni, ezzel adva vissza egy nemrég kapott szolgálatot.

„Ez egy politikai alku a PDL és az RMDSZ között. Az RMDSZ közreműködött abban, hogy az alelnöki tisztségben felváltsanak engem a demokrata-liberális Claudiu Maiorral, a PDL pedig megígérte az Unirea középiskolát szétválasztó határozat támogatását”, mondta nekünk a marosvásárhelyi PNL elnöke.

Ha a PDL és az RMDSZ megállapodtak, akkor nagyon nagy esélye van a tervezet megszavazásának, tekintettel arra, hogy a helyi tanács 23 tagú, 7-en vannak a PDL-től, 10-en az RMDSZ-től, 3-an a PNL-től és 3-an a PSD-től.

„Ha a PDL–RMDSZ-es többség és akár a PSD támogatásával is keresztülvisznek egy ilyen határozatot, akkor helyi tanácsnokként és a PNL képviselőjeként meg fogom azt támadni a kormánymegbízotti hivatalnál, illetve közigazgatási eljárásban is”, mondta még nekünk Ionela Ciotlăuş.

Nem sokkal e nyilatkozatok után bejelentették, hogy elhalasztották a helyi tanács csütörtökre, június 26-ára tervezett ülését. „A következő ülésen sürgősséggel fogják előterjeszteni ezt a határozattervezetet, főleg úgy, hogy a megyei tanfelügyelőség engedélye is megvan hozzá (melynek vezetője PSD-tag), ami kötelező jellegű”, tette hozzá a helyi tanácsnok.

 

Mi a cél

 

A határozattervezet és az indokolás már május óta szerepel a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal hivatalos honlapján.

Az indokolásban az áll, többek között, hogy „saját jogi személyiség megadásával a II. Rákóczi Ferenc Teológiai Középiskola minden szintje, profilja és szaka számára létrejön egy magyar nemzeti kisebbség nyelvén oktató, az állami közoktatási rendszerbe integrált közoktatási intézmény, tiszteletben tartva a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak elismerésére és szavatolására, illetve a vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkozó elvet.

Ennek precedenseként említhetjük, hogy Marosvásárhely megyei jogú városban hasonló módon adtak jogi személyiséget a 2000/2001-es tanévben a Református Teológiai Középiskolának”.

Ezen kívül nagyon egyértelműen rögzítik, hogy a „II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Középiskola” a szükséges helyiségeket a Marosvásárhely, Klastrom u. 15. szám alatti épületben kapja haszonbérbe, a szabadon maradt helyiségeket pedig bérbevételre felajánlják az Unirea Főgimnáziumnak, mely jelenleg bármilyen érvényes bérleti szerződés hiányában fejti ki tevékenységét ebben az épületben.

„Ennek az ajánlatnak az elfogadásával a Római Katolikus Státusz Alapítvány által kezelt ingatlan a 2014/2015-ös tanévben teljes egészében az Unirea Főgimnázium rendelkezésére áll majd, a 2015/2016-os tanévtől kezdve pedig a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Középiskola haszonbérleti, az Unirea Főgimnázium pedig bérleti szerződés alapján fogja azt használni.

Tekintettel arra, hogy a kérdéses ingatlanra vonatkozóan nincs semmilyen érvényes szerződés, javasolt a szerződések megkötése, hogy az európai pénzek lehívása érdekében legalább 15 éves időszakra biztosítható legyen a stabilitás”, állítják még e tervezet kezdeményezői, az RMDSZ helyi tanácsnokai.

A határozat ezen kívül úgy rendelkezik, hogy az új középiskolát különálló jogi személyiségként hozzák létre „a Bolyai Farkas Elméleti Középiskola római katolikus teológiai profilú osztályainak 2014. szeptember 1-től történő leválasztásával, a marosvásárhelyi Klastrom u. 15. szám alatti székhellyel. Az új iskola a 2014/2015-ös tanévben „átmenetileg” a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Középiskola épületében fog működni.”

 

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester: Nincs semmilyen veszély!

 

Dorin Florea, a város polgármestere visszautasítja az összes azzal kapcsolatos félelmet, hogy a román diákokat szegregálhatják a magyaroktól, azt állítva, hogy az Unirea Főgimnáziumba járó román diákok esetében semmi sem fog változni.

„Az Unirea Főgimnázium jelenleg vegyes, román–magyar, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és Helyi Tanács pedig úgy döntöttek, felelős módon, hogy továbbra is ilyen marad. A személyes, polgármesteri véleményem az, hogy sohasem fogom bátorítani és határozottan ellenezni fogom az oktatási építmény szétválasztását és lerombolását. Tíz éve ezt mondom, amióta gondunk van azzal az egyházzal, mely haszonélvezője ezeknek a visszaszolgáltatásoknak. Románia, sajnos, óriási hibát követett el, amikor elfogadta a törvényt az oktatási intézmények visszaszolgáltatásáról.

Marosvásárhelyen van egy magyar és egy román középiskola. Nagyon sok magyar etnikumú azt akarja, hogy gyermekei elit oktatási intézményekben tanuljanak, a városháza által készített felmérésben pedig nagyon sok magyar azt mondta, hogy ők nem azért küldik gyermekeiket iskolába, hogy magyarul tanuljanak, mert azt otthonról tudják, hanem azért küldik a gyermekeiket iskolába, hogy ember legyen belőlük. És azt mondták, hogy támogatják ezt a fajta oktatást, amiben a magyarok is képviseltek.

A többi a balázsfalvi papok, a római katolikus papok óhaja, akik úgy gondolták, hogy létrehoznak egy iskolát. Volt egy kijelentés, mely persze nagyon felszította a kedélyeket, de ez a hivatalos változat – a középiskolának ugyanolyannak kell maradnia, román és magyar osztályokkal”, mondta a Ziare.com-nak Dorin Florea.

Ugyanakkor kifejezte az e vita miatti sajnálkozását.

„A városnak a gondjai megoldásában harmóniára van szüksége és nem konfliktusokra, bár úgy látom, hogy sok politikus, de sajnos pap is, szerepet vállalt ebben a vitában. De nincs semmilyen veszély. (…) A helyi tanácsban van néhány kiváló tanár és jogász és pontosan arról döntöttek, amit mondtam. A helyi tanácsban nem is volt ilyenfajta megközelítés és a napirenden sem szerepel ilyenfajta megközelítés”, mondta még Marosvásárhely vezetője.

Dorin Florea, aki egyben a PDL közpolitikai első elnökhelyettese, kizár bármilyen olyan megközelítést, mely az Unirea középiskolánál szegregációhoz vezetne a multikulturalizmus helyett.

„Nem volt ilyenfajta megközelítés. Csak egy javaslat volt, kizárólag a papok részéről. Nem volt semmilyen tanácsi határozat, nem volt semmilyen anyag a helyi tanács előtt, mely ilyenfajta megközelítést vetne fel – hogy távozzanak a románok és magyarok érkezzenek”, mondta még a polgármester.

 

Remus Pricopie oktatási miniszterhez intézett interpelláció

 

Az Erdélyben visszaszolgáltatott állami iskolák helyzete arra késztette Bogdan Diaconu PSD-s képviselőt, hogy két hónappal ezelőtt interpellációt intézzen Remus Pricopie oktatási miniszterhez.

„Közoktatási intézményekként működő épületek egész sorát szolgáltatták vissza, vagy szolgáltatják éppen vissza az erdélyi magyar közösség egyházainak, melyek azok átvétele után magyar középiskolákká alakítják át azokat, ahol a román diákoknak már nincs helyük.

Ezeket az épületeket a Habsburg időszakban, a XVIII. század végén építették fel, közpénzből, és az a szerepük, hogy a közérdeket és minden diák oktatását szolgálják, etnikumtól függetlenül. Sajnos, mostanáig elkergették a román diákokat azokból az iskolákból, melyek a magyar egyházaknak visszaszolgáltatott épületekben működnek”, áll az interpellációban.

A PSD-s képviselő azt kéri párttársától, az oktatási minisztertől, vizsgálja ki, mi történik ezekkel az épületekkel a visszaszolgáltatásuk után és nem sértik-e meg az alkotmány rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy közoktatásról van szó, továbbá bizonyosodjon meg arról, hogy nem diszkriminálják a román diákokat.

Bogdan Diaconu több visszaszolgáltatott iskolaépület példáját is felsorolja, melyekből – állítása szerint – elkergették a román diákokat, és arra kéri az oktatási minisztert, hogy „mutassa be azoknak a román oktatási intézményeknek a listáját, melyeket 1990 után egész Erdélyben kizárólag magyar iskolákká alakították át, hogy világos képük legyen a román diákok kierőszakolt exodusáról”.

A Ziare.com által megkeresett Bogdan Diaconu azt mondta, eddig semmilyen választ nem kapott erre az interpellációra.

„Az osztrák-magyar megszállás idején ezek az iskolák államiak voltak, de 1918-ban az erdélyi római katolikus és katolikus (sic! a szöveg összes zavaros és hamis állítása az eredeti forrásnak megfelelő) egyházak használatába adták azokat. A forradalom után bizarr dolog történt – nem visszaszolgáltatásokról, hanem tulajdonba helyezésekről beszélünk. Ahhoz, hogy visszaszolgáltatás történhessen, azoknak a földeknek, vagy épületeknek bármikor is a kérdéses felekezetek tulajdonában kellett volna lenniük, csakhogy azokat a román állam csak használatba adta nekik, nem tulajdonba. Most pedig, a forradalom után gyakorlatilag megtörtént a tulajdonba helyezésük”, állítja a képviselő.

Bogdan Diaconu kijelentette még, hogy továbbra is várja Remus Pricopie miniszter válaszát. „Ha kapok majd az Oktatási Minisztériumtól egy listát ezekkel az épületekkel, közzé fogom tenni és majd látni fogják, hogy ezeknek az iskoláknak a többsége az erdélyi nagyvárosok központjában van, tehát általában a legkeresettebbek is”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás
Krónika

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás

Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon
Székelyhon

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján
Krónika

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD
Székelyhon

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD

Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
2022. december 22., csütörtök

A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?

Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
2022. december 22., csütörtök

A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?

Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.

Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
2022. december 07., szerda

Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?

A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
2022. december 07., szerda

Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?

A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
2022. november 11., péntek

Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását

Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
2022. november 11., péntek

Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását

Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Valóban megtámadná Putyin Romániát?
2022. szeptember 22., csütörtök

Valóban megtámadná Putyin Romániát?

George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
2022. szeptember 22., csütörtök

Valóban megtámadná Putyin Romániát?

George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.

III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
2022. szeptember 13., kedd

III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé

Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
2022. szeptember 13., kedd

III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé

Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.

„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
2022. július 18., hétfő

„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró

Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
2022. július 18., hétfő

„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró

Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.

Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS

Itt járt mátyás

// Kapcsolat


location_on 400174, Kolozsvár,
Horea u. 4/12
alternate_email E-mail: foter.portal@gmail.com

// Hasznos


Impresszum
Felhasználási feltételek
Adatvédelmi záradék
Cookie-kezelési tájékoztató
Médiaajánlat

Sütibeállítások

// Médiatér


Székelyhon
Székely Sport
Liget
Krónika Online
Erdélyi Napló
Nőileg
Rádió GaGa
Jóállás

// Médiatér mobilapp

App Store Google Play

// Rádió GaGa mobilapp

App Store Google Play

© Főtér.ro 2009-2024 |
Minden jog fenntartva!