Hahó, Németország, vége a Csipkerózsika-álomnak!
Ha most sem sikerül felébredni, akkor nagyon mélyen van a baj az agyban.
Köln cezúrát jelent. Egy bomba hatásával érnek fel azok a szexuális bántalmazások, melyeket szilveszter éjszakáján fiatal muzulmánok követtek el számos nő ellen. Ez nagyon veszélyes, figyelmeztet Volker Wagener.
Részegen és a sötétség védelmében beletúrtak a szoknyák alá és a blúzokba. Köln központjában és tömegesen. A tettesekkel kapcsolatosan nincsenek kételyek. Fiatalok voltak, araboknak és észak-afrikaiaknak néztek ki. A menekültekkel kapcsolatos vita minden bizonnyal eszkalálódik. A közösségi hálózatokon elszabadult a pokol. A közvélemény csak nagy késéssel értesült a szexista túlkapásokról. És nem a rendőrségtől, hanem az áldozatul esett nőktől. Panaszaik révén váltak ismertté ezek az incidensek, melyek jelentősen veszélyeztetik a társadalmi békét.
A kölni dóm előtt történtek beleillenek a közbeszédet uraló menekülttémába. A német társadalom emiatt megosztottabb, mint valaha. A tettesek földrajzi származása és cselekvési módszere, a falkában támadás olajként hat a tűzre a felizgatott társadalomban.
A történelmi 2015-ös év után már csak ez hiányzott Németországnak. Több mint 1,1 millió menekült szerint Németország annyira különleges ország, hogy alig egy év alatt minden áron el akartak oda jutni. A szövetségi kormány hónapok óta azzal kínlódik, hogy a társadalmon belül helyreállítsa a harmóniát. A nyitott társadalom támogatóinak a látens vagy éppenséggel leplezetlen idegengyűlölet táborából érkező támadásokkal szemben kell védekezniük. A kölni incidensek után elképzelhető, hogy a németekben többé nem marad semmilyen szimpátia a menekültek iránt. Ha az idegenekkel szembeni előítéletek megerősítést nyernek, akkor már senki sem veszi figyelembe az általánosítás veszélyeire vonatkozó figyelmeztetéseket. A menekültek és „menedékkérők” elleni kommentárok rendkívül erőszakosak lettek az interneten. Újra divat az idegengyűlölet.
Ki jön valójában Németországba?
Ennek a jelenségnek nem szabad elvonni a figyelmet arról, hogy sokáig nem tudatosult a bűnöző bevándorló kérdése. A menekültek áradatában, természetesen, nemcsak bátor családfők érkeztek. A kölni tettesek fiatal férfiak voltak, mint ahogy a menekültek nagy tömege is az. Nekik másfajta viselkedésük van, az erőszakot legitimáló, a muzulmán világban érvényes maszkulin normák vezérlik őket, és ez nagy gondot jelent Németország számára. Ez a jelenség új elképzeléseket és új tetteket igényel.
A rendőrség túlterhelt
Ezek között kell legyen a rendőrség megerősítése is. Hogyan lehetséges, hogy több tucat nő segítség nélkül ki legyen téve gonosztevők kénye-kedvének? Egy nagy tapasztalattal rendelkező rendőr elmagyarázta: Már nem bírjuk, a helyzet meghaladja az erőnket, már csak elkönyveljük a bűncselekményeket. A szilveszter éjszakáján történtek miatt valószínűleg senkit sem fognak elítélni, véli a Rendőrség Szakszervezete. Mégpedig azért nem, mert nincs elég ember egy hatékony bűnvádi nyomozáshoz. Ezen sürgősen változtatni kell, mert nem felel meg az itteni új társadalmi helyzetnek.
Kiutasítás! Miért ne?
Nehezen érthető a kiutasítási szabályzat is. Felháborító, hogy a bűncselekményeket elkövető bevándorlókat akkor sem lehet kiutasítani, ha visszaesők. Bárkit kitilthatnak a sarki kocsmából, ha berúg és botrányt okoz. Ha valaki görögtüzeket gyújt a stadionban, szintén kizárható. A menekülteket és a menedékkérőket csak emberölés esetén lehet kiutasítani. A kölni incidensek után egyre kevesebb német érti ezeket a szabályokat.
Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan
Fall Sándor
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt
Varga László Edgár
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Szántai János
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?
Eldőlt: elköltözik Nagyváradról az állatkert
A Nagyváradtól alig néhány percnyi távolságra található nagyürögdi erdőbe költözik át a városközponthoz viszonylag közeli jelenlegi helyéről az állatkert – jelentette be csütörtökön az Ebihoreanul.ro helyi portálnak nyilatkozva Florin Birta polgármester.
Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.
A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbertet
A pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki Ráduly Róbert Kálmánt. Az erről szóló döntés csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Nagyot alkotott a Dacia: rendelhető a Bigster
A rendelések elindításával kiderült, mennyibe kerül a Dacia legújabb, egyben legnagyobb modellje, a Bigster. A Duster nagy testvéreként emlegetett, egy új szegmensben világhódító körútra induló Bigster legolcsóbb kiadása 23 ezer euróba kerül.
Szarvastehén barátkozik autósokkal, de nem biztos, hogy ez jó
Veszélyezteti a forgalmat a 13A jelzésű országúton, Csíkszereda közelében egy hetek óta rendszeresen felbukkanó szarvasünő. A szelíd állaton GPS nyomkövető is van, mint kiderült, magánszemély neveli, csakhogy folyton átszökik a kerítésen.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan
Fall Sándor
Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.
Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett
Varga László Edgár
Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?
Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt
Varga László Edgár
Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.
Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Szántai János
A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.
