Romániában úgy tudják mímelni a demokráciát, mint sehol a világon.
Nehezen tudom elfogadni a győztesek örvendezését, de a legyőzöttek panaszkodását, szitkozódását sem. Akik szerint „Románia megszavazta a tolvajokat, a semmirekellőket és korruptakat, a gazembereket és büntetőügyeseket”.
Részben nehezen vitatható ezeknek az állításoknak az igazságtartalma. Végső soron a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) került nagy előnnyel az élre, az a párt, melyet egy köztörvényes bűnözőként elítélt büntetőügyes vezet, akinek a pártja eddig
melyből vétetett, bár Liviu Dragnea csoportosulása az utóbbi időszakban megtanulta hatékonyan megjátszani a középre tartást, a demokráciához való igazodást és a liberális szakmák felé történő nyitást.
Sikere viszont viszonylagos, feltételes és nem igazán legitim, még akkor sem, ha formálisan becsületesen érte el. A siker oka nagymértékben a választók többségének távolmaradása, a széles körű dezinformáció, a vétkes sajtó, a szavazók pedig elvileg csak egy kisebbik rosszat választhattak. E választók jelentős része úgy döntött, fityiszt mutat az urnáknak és a pártoknak, mert nem fogta fel, hogy távolmaradásával a győztes szervezetet segíti.
A PSD győzelmét és végső soron az egész voksolás legitimitását az is aláaknázza, hogy a választási törvény gyatra reformjával kétszeresen is megakadályozták több millió hazai és külföldi román hozzáférését a szavazópecséthez. A törvény hagyta, hogy ezeket a milliókat nevetségesen kevés, alig hat parlamenti képviselő képviselje. Óriási visszaélés a románok azon szentségesen szent jogának korlátozása, hogy máshogy is szavazhassanak, mint terhelt körülmények között, ami tartósan visszaüt majd a román társadalom legdinamikusabb részére, továbbra is képtelenné téve a románokat arra, hogy reformpárti parlamentet és többségi kormányt alakítsanak ki maguknak. Ez utóbbi pedig jelentősen csökkenti majd a románok erejét, hogy ellenálljanak a nemzetektől óriási versenyképességet megkövetelő globalizálás elkerülhetetlen nyomásának.
A PSD sikerében egyáltalán nem elhanyagolható szerepet játszott a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) vezetőségének alkalmatlansága és nem utolsó sorban az államelnök, aki Dacian Cioloş kormányfővé kinevezésének ihletett és üdvözlendő döntése után rendkívül rosszul helyezkedett a politikai színpadon. Az, hogy egyes elkötelezett, a maffiózó oligarchia tulajdonában lévő médiaintézményekben ennyire
még jobban megterheli az elnök és a Nemzeti Liberális Párt mérlegét, mely míg hatalmon volt, nem tudott jól helyezkedni és megfelelően megvédeni a demokráciát a sajtó világában, csökkentve a neokommunista és ultranacionalista agitprop tévék elkötelezett közönségének számát.
A másik oldalon, a parlamentben és az említett tévékben a PSD-nek sikerült ügyesen felépítenie a jobboldal sorait megbontani képes szatellitjeit és megszerezni a liberális-ultrakonzervatív és nacionalista szavazatokat. E célból olyan részben diverziós célokat szolgáló politikai elágazásokat állítottak pályára, mint az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) vagy a PRU (Egységes Románia Párt – a szerk.), illetve olyan szekus-neolegionárius klónokat, mint M. Munteanu csoportosulása.
Végül naiv dolog lenne azt hinni, hogy számos román nem-demokráciába vagy éppenséggel antidemokráciába zuhanása légüres térben történt. Ellenkezőleg, a PSD–ALDE sikere beleillik az európai populista sikerek trendjébe, melyek olyan országok arculatát változtatták meg, mint Magyarország, Lengyelország, Nagy-Britannia és az AEÁ.
A hibás román demokráciát csak az teszi viszonylag eredetivé, hogy a PSD-nek egyszerre sikerült rendszerhez tartozó és rendszerellenes, szociáldemokrata és populista pártnak is lennie. Így hát úgy tűnik, az antidemokrácia a világon sehol sem mímeli jobban a demokráciát, mint Romániában.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Sőt: amerikai vízummentességet is élvez jövőtől. Szabadkőműves-e Călin Georgescu államelnökjelölt? Iohannis összehívta a Legfelső Védelmi Tanácsot.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.