// 2024. október 22., kedd // Elod
Románia

Eredeti antidemokrácia

Romániában úgy tudják mímelni a demokráciát, mint sehol a világon.

Nehezen tudom elfogadni a győztesek örvendezését, de a legyőzöttek panaszkodását, szitkozódását sem. Akik szerint „Románia megszavazta a tolvajokat, a semmirekellőket és korruptakat, a gazembereket és büntetőügyeseket”.

Részben nehezen vitatható ezeknek az állításoknak az igazságtartalma. Végső soron a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) került nagy előnnyel az élre, az a párt, melyet egy köztörvényes bűnözőként elítélt büntetőügyes vezet, akinek a pártja eddig

sikertelenül próbált elszakadni attól a kommunizmustól és posztkommunizmustól,

melyből vétetett, bár Liviu Dragnea csoportosulása az utóbbi időszakban megtanulta hatékonyan megjátszani a középre tartást, a demokráciához való igazodást és a liberális szakmák felé történő nyitást.

Sikere viszont viszonylagos, feltételes és nem igazán legitim, még akkor sem, ha formálisan becsületesen érte el. A siker oka nagymértékben a választók többségének távolmaradása, a széles körű dezinformáció, a vétkes sajtó, a szavazók pedig elvileg csak egy kisebbik rosszat választhattak. E választók jelentős része úgy döntött, fityiszt mutat az urnáknak és a pártoknak, mert nem fogta fel, hogy távolmaradásával a győztes szervezetet segíti.

A PSD győzelmét és végső soron az egész voksolás legitimitását az is aláaknázza, hogy a választási törvény gyatra reformjával kétszeresen is megakadályozták több millió hazai és külföldi román hozzáférését a szavazópecséthez. A törvény hagyta, hogy ezeket a milliókat nevetségesen kevés, alig hat parlamenti képviselő képviselje. Óriási visszaélés a románok azon szentségesen szent jogának korlátozása, hogy máshogy is szavazhassanak, mint terhelt körülmények között, ami tartósan visszaüt majd a román társadalom legdinamikusabb részére, továbbra is képtelenné téve a románokat arra, hogy reformpárti parlamentet és többségi kormányt alakítsanak ki maguknak. Ez utóbbi pedig jelentősen csökkenti majd a románok erejét, hogy ellenálljanak a nemzetektől óriási versenyképességet megkövetelő globalizálás elkerülhetetlen nyomásának.

A PSD sikerében egyáltalán nem elhanyagolható szerepet játszott a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) vezetőségének alkalmatlansága és nem utolsó sorban az államelnök, aki Dacian Cioloş kormányfővé kinevezésének ihletett és üdvözlendő döntése után rendkívül rosszul helyezkedett a politikai színpadon. Az, hogy egyes elkötelezett, a maffiózó oligarchia tulajdonában lévő médiaintézményekben ennyire

könnyen és hatékonyan ördögöt lehetett faragni a modern Románia legjobb kormányából,

még jobban megterheli az elnök és a Nemzeti Liberális Párt mérlegét, mely míg hatalmon volt, nem tudott jól helyezkedni és megfelelően megvédeni a demokráciát a sajtó világában, csökkentve a neokommunista és ultranacionalista agitprop tévék elkötelezett közönségének számát.

A másik oldalon, a parlamentben és az említett tévékben a PSD-nek sikerült ügyesen felépítenie a jobboldal sorait megbontani képes szatellitjeit és megszerezni a liberális-ultrakonzervatív és nacionalista szavazatokat. E célból olyan részben diverziós célokat szolgáló politikai elágazásokat állítottak pályára, mint az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) vagy a PRU (Egységes Románia Párt – a szerk.), illetve olyan szekus-neolegionárius klónokat, mint M. Munteanu csoportosulása.

Végül naiv dolog lenne azt hinni, hogy számos román nem-demokráciába vagy éppenséggel antidemokráciába zuhanása légüres térben történt. Ellenkezőleg, a PSD–ALDE sikere beleillik az európai populista sikerek trendjébe, melyek olyan országok arculatát változtatták meg, mint Magyarország, Lengyelország, Nagy-Britannia és az AEÁ.

A hibás román demokráciát csak az teszi viszonylag eredetivé, hogy a PSD-nek egyszerre sikerült rendszerhez tartozó és rendszerellenes, szociáldemokrata és populista pártnak is lennie. Így hát úgy tűnik, az antidemokrácia a világon sehol sem mímeli jobban a demokráciát, mint Romániában.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld
Székelyhon

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld

Székelyföld-szerte fagypont alá csökkent a hőmérséklet vasárnapra virradóan, a leghidegebbet – mínusz 8,2 Celsius-fokot – ezúttal is Csíkszeredában mérték – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.