// 2024. november 26., kedd // Virág
parlament

Egy taktikai áldozat

// HIRDETÉS

A hírszerző szolgálat elegáns húzással kivonta magát a vizsgálat alól.

Pillanatnyi megoldás a válságra: a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) igazgatója Coldea tábornok tartalékos állományba helyezését kérte Románia elnökétől. Az igazgató első helyettesének hatásköreit Eduard Hellvig igazgató veszi át.

A SRI maximális gyorsasággal hajtotta végre a kármentési műveletet.

Leváltotta Florian Coldea tábornokot, az intézmény műveleti főnökét, de biztosította számára a tisztességes visszavonulás lehetőségét. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy egy megegyezéses megoldásnak voltunk a tanúi. A legsúlyosabb esetben, ha a létrehozott különleges bizottság akárcsak minimális szabálysértéseket is talált volna a tábornok esetében, akkor igazságszolgáltatási nyomozást kellett volna indítani. Ez esetben Coldea tábornok valószínűleg börtönbe kerül. Márpedig a nyugodt visszavonulás biztosításához a SRI-nek hivatalosan azt kellett közölnie, hogy volt főnöke makulátlannak bizonyult és hogy csak a katonai tisztessége akadályozná meg abban, hogy továbbra is a hivatalában maradjon. Íme, mi áll a hivatalos közleményben: „A SRI Ügyvezető Bürójának egyik ülésén ismertetett jelentés következtetéseiben a különleges bizottság rögzítette, hogy Coldea úr ellenőrzésnek alávetett tevékenységét tekintve nem merültek fel olyan elemek, melyek a törvények vagy a hatályban lévő belső normák megsértését jelentenék. Az Ügyvezető Büró a jelentés ismertetése után úgy döntött, hogy visszahelyezi hivatalába Florian Coldea altábornagyot.” Ennek meglepő folytatásaként pedig Florian Coldea állítólag maga kérte felmentését.

Nem tudjuk, melyek lehettek a leváltott tábornok adui, de elég azt figyelembe venni, hogy milyen veszteségeket szenvedett volna el a szolgálat, ha bűnvádi eljárás indul a volt operatív főnök ellen.

A világ egyetlen titkosszolgálata sem vállalna önként ilyen kockázatot.

Miközben nem tudjuk, milyen feltételei voltak a megegyezéses visszavonulásnak, egy fontos tényt megemlíthetünk. A SRI ezzel a megoldással a kialakult helyzet házon belüli rendezését választotta, elkerülve egy parlamenti bizottság vizsgálatát. Hiszen Coldea tábornok tartalékos állományba helyezése után a második fontos hír az, hogy a SRI elkerülheti majd a bizottság kérdéseit, hiszen a főszereplő már nem tartozik hozzá és nem tartja majd magára nézve kötelezőnek, hogy helyt adjon egy esetleges berendelésnek.

Valójában továbbra is jelentős politikai cél a történtek kivizsgálása, de ezzel a manőverrel a SRI lehetőséget teremtett arra, hogy kivonja magát a vizsgálat alól. Tekintettel arra, hogy a belső bizottság azt közölte kifelé, hogy a gyanú árnyéka sem vetül Coldea tábornok tevékenységére, egyértelmű, hogy ugyanezt fogja állítani a parlamenti bizottság előtt is. Talán egyes gondok maguktól is megoldódnak majd bármilyen külső politikai beavatkozás nélkül is, de az alapkérdés,

a hírszerző szolgálatok feletti civil ellenőrzés hiánya továbbra is megoldatlan marad.

Ez olyan egészségtelen kapcsolat, mely átsejlik mindazon, ami eddig történt: a „civilek” félnek a szolgálatoktól, melyekre egyfajta bénult csodálattal–gyűlölettel tekintenek, a szolgálatokhoz tartozó emberek pedig egyfajta ellenséges lenézést és atyáskodó viselkedést tanúsítanak a „civilek” iránt. Ez a kölcsönösen torz viszonyt nem lehet majd kijavítani mindaddig, amíg a Parlament át nem veszi a kezdeményezést és nem kezdi meg ténylegesen gyakorolni a hatáskörét.

Még súlyosabb az, hogy ebben az egészségtelen helyzetben továbbra is lehetségesek lesznek a kisiklások. Az a tény, hogy a szolgálatot az elnök közvetlen munkatársa fogja vezetni, nem képes szertefoszlatni a félelmeket. Végső soron valójában nem is tudjuk, mekkora Eduard Hellvig valódi hatalma és miként rendeződnek majd át az erőviszonyok Coldea eltávolítása után. De általánosságokban beszélve az a fontos, hogy a végrehajtó hatalom (amelyhez a SRI is tartozik) ne szerezzen túlzott erőt a többi hatalmi ággal, nevezetesen a Parlamenttel és az igazságszolgáltatással szemben.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS