Egy taktikai áldozat

Pillanatnyi megoldás a válságra: a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) igazgatója Coldea tábornok tartalékos állományba helyezését kérte Románia elnökétől. Az igazgató első helyettesének hatásköreit Eduard Hellvig igazgató veszi át.

A SRI maximális gyorsasággal hajtotta végre a kármentési műveletet.

Leváltotta Florian Coldea tábornokot, az intézmény műveleti főnökét, de biztosította számára a tisztességes visszavonulás lehetőségét. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy egy megegyezéses megoldásnak voltunk a tanúi. A legsúlyosabb esetben, ha a létrehozott különleges bizottság akárcsak minimális szabálysértéseket is talált volna a tábornok esetében, akkor igazságszolgáltatási nyomozást kellett volna indítani. Ez esetben Coldea tábornok valószínűleg börtönbe kerül. Márpedig a nyugodt visszavonulás biztosításához a SRI-nek hivatalosan azt kellett közölnie, hogy volt főnöke makulátlannak bizonyult és hogy csak a katonai tisztessége akadályozná meg abban, hogy továbbra is a hivatalában maradjon. Íme, mi áll a hivatalos közleményben: „A SRI Ügyvezető Bürójának egyik ülésén ismertetett jelentés következtetéseiben a különleges bizottság rögzítette, hogy Coldea úr ellenőrzésnek alávetett tevékenységét tekintve nem merültek fel olyan elemek, melyek a törvények vagy a hatályban lévő belső normák megsértését jelentenék. Az Ügyvezető Büró a jelentés ismertetése után úgy döntött, hogy visszahelyezi hivatalába Florian Coldea altábornagyot.” Ennek meglepő folytatásaként pedig Florian Coldea állítólag maga kérte felmentését.

Nem tudjuk, melyek lehettek a leváltott tábornok adui, de elég azt figyelembe venni, hogy milyen veszteségeket szenvedett volna el a szolgálat, ha bűnvádi eljárás indul a volt operatív főnök ellen.

A világ egyetlen titkosszolgálata sem vállalna önként ilyen kockázatot.

Miközben nem tudjuk, milyen feltételei voltak a megegyezéses visszavonulásnak, egy fontos tényt megemlíthetünk. A SRI ezzel a megoldással a kialakult helyzet házon belüli rendezését választotta, elkerülve egy parlamenti bizottság vizsgálatát. Hiszen Coldea tábornok tartalékos állományba helyezése után a második fontos hír az, hogy a SRI elkerülheti majd a bizottság kérdéseit, hiszen a főszereplő már nem tartozik hozzá és nem tartja majd magára nézve kötelezőnek, hogy helyt adjon egy esetleges berendelésnek.

Valójában továbbra is jelentős politikai cél a történtek kivizsgálása, de ezzel a manőverrel a SRI lehetőséget teremtett arra, hogy kivonja magát a vizsgálat alól. Tekintettel arra, hogy a belső bizottság azt közölte kifelé, hogy a gyanú árnyéka sem vetül Coldea tábornok tevékenységére, egyértelmű, hogy ugyanezt fogja állítani a parlamenti bizottság előtt is. Talán egyes gondok maguktól is megoldódnak majd bármilyen külső politikai beavatkozás nélkül is, de az alapkérdés,

a hírszerző szolgálatok feletti civil ellenőrzés hiánya továbbra is megoldatlan marad.

Ez olyan egészségtelen kapcsolat, mely átsejlik mindazon, ami eddig történt: a „civilek” félnek a szolgálatoktól, melyekre egyfajta bénult csodálattal–gyűlölettel tekintenek, a szolgálatokhoz tartozó emberek pedig egyfajta ellenséges lenézést és atyáskodó viselkedést tanúsítanak a „civilek” iránt. Ez a kölcsönösen torz viszonyt nem lehet majd kijavítani mindaddig, amíg a Parlament át nem veszi a kezdeményezést és nem kezdi meg ténylegesen gyakorolni a hatáskörét.

Még súlyosabb az, hogy ebben az egészségtelen helyzetben továbbra is lehetségesek lesznek a kisiklások. Az a tény, hogy a szolgálatot az elnök közvetlen munkatársa fogja vezetni, nem képes szertefoszlatni a félelmeket. Végső soron valójában nem is tudjuk, mekkora Eduard Hellvig valódi hatalma és miként rendeződnek majd át az erőviszonyok Coldea eltávolítása után. De általánosságokban beszélve az a fontos, hogy a végrehajtó hatalom (amelyhez a SRI is tartozik) ne szerezzen túlzott erőt a többi hatalmi ággal, nevezetesen a Parlamenttel és az igazságszolgáltatással szemben.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.