// 2024. október 22., kedd // Elod
Románia

Egy potenciálisan verhetetlen szövetség

Az elnök és a nép. Mármint az a nép, amelyik kimegy az utcára, ha rá akarnak lépni a tyúkszemére.

Bármennyire bírálnánk is az államfőt, vagy átkoznánk a magas szintű korrupciót, nem hasonlíthatjuk magunkat Klaus Iohannis hatékonyságához. Aki csodákra lenne képes, ha segítségére lenne a nép, no meg a még nem teljesen átpészédésített (PSD – Szociáldemokrata Párt – a szerk.) intézmények.

Klaus Iohannis január 18-án döntő módon sietett Románia segítségére: a kormány ülésén történt meglepő és dicséretes megjelenésével megakadályozta olyan sürgősségi rendeletek elfogadását, melyek

Romániát – talán véglegesen – egyik végétől a másikig maffiaállammá változtatták volna.

Este pedig több ezer fiatal tüntetett az ország nagyvárosaiban, akiket nem annyira a civil szervezetek vittek utcákra, akármennyire is dühöng Alina Mungiu Pippidi. És a pártok sem. Hanem sokkal inkább a lelkiismeret.

A román társadalom legtájékozottabb és dinamikusabb szegmensét képviselő tüntetőkből és a 2014-ben számos hazai és diaszpóra-beli fiatal szavazataival megválasztott elnökből álló páros Románia reményévé változott, mely meglehet, hogy az utolsó lesz, ha szertefoszlana.

A volt szekus oligarcha, Dan Voiculescu, más nevén Felix, vagy az országnak ezt az egészet kiötlő nem hivatalos kormányfője, Liviu Dragnea típusú veszélyes, jogerősen elítélt bűnözők kaptafájára és érdekére szabott rendeletek súlyos merényletet jelentenek a román jogállamiság ellen.

Elfogadásuk és egy esetleges amnesztia, amely megtisztítja „a mocsoktól az összes fontos ember erkölcsi bizonyítványát”, hogy Sabina Fatit idézzem, nemcsak a román börtönök kiürítését szolgálná, hanem és főleg a társadalom intoxikálását és automatikus ön-intoxikálását. Arról a társadalomról van szó, melynek a médián keresztül, szisztematikusan azt sugallják, hogy „emancipálódjon” egy valójában képzelt „rosszal” szemben, fogjon össze a korrupcióellenességgel szemben, mely állítólag a „diktatórikus” visszaélések strukturális (nem eseti) forrása volt. Băsescunak az igazságszolgáltatás felszabadítása érdekében történt démonizálása ezáltal zavartalanul folytatódott a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) démonizálásával. Márpedig a két rendelet nemcsak a DNA-nak mutatna fityiszt.

Hiszen végső soron

a társadalom megerőszakolásának folytatását szolgálná,

visszaélve a hatalommal, a Duna és a Kárpátok között évszázadokig uralkodó rezsimek gyászos szokását tartósítva. Ennek a folyamatos erőszaknak a kommunista rezsim idején jutottak el a csúcspontjára. Majd a rabul ejtett és a terror áldozatait sújtó Stockholm-szindrómában szenvedő társadalom 1989 után továbbra is szisztematikusan kitolt magával. Például azzal, hogy nem fogadta el a Temesvári Kiáltvány 8. Pontját, és ezáltal közvetve engedélyezte azt a büntethetetlenséget, amiben a nomenklatúra, a Securitate és a tisztjei részesültek.

Röviden, a PSD-s vezető és cinkosai közvetlen hasznára Liviu Dragnea irodájában megszületett rendeletek elfogadásával a társadalom olyan fészénés (FSN – Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) restaurációt vállalna, mellyel a végtelenségig hagyná magát a szekus-nomenklaturista maffia második és harmadik nemzedéke által mérgezni, kirabolni és félrevezetni.

De vajon gyakorlatilag nem a választók adták beleegyezésüket a posztkommunista intoxikálás és rablás folytatódásához? Nem szerepelt az a múlt ősszel tartott választással létrehozott új többség mandátumában? Ezt a választást nagyrészt a betarthatatlan ígéreteknek, dezinformálásnak, nacionalista manipulálásnak és egy adag pofátlan demagógiának köszönhetően nyerték meg, melynek mértéke még egy nem-demokratikus választási harci módszerekhez szokott országra nézve is példátlan. Nem kevésbé igaz, sajnos, hogy

a románok önként és dalolva, szavazáson fogadtak el egy olyan többséget és rezsimet,

mely – íme – nyilvánvalóan ellentétes a román állam megreformálására, modernizálására és megerősítésére vonatkozó érdekükkel.

De mindebből annak kell következnie, hogy most passzívan végig kell nézniük azt, hogy bűnözők és kebelbarátaik megfojtják a demokráciát, az igazságot, az igazságosságot és a jogállamiságot? A legkevésbé sem. Erre akkor sem lehetne őket rákényszeríteni, ha nem választották volna meg megsemmisítő többséggel államfőnek Klaus Iohannist.

Az elítélt bűnözőkkel szemben, akiket nagyrészt az alacsony részvétel miatt választottak meg, az elnök legitimitása szilárd és vitathatatlan. Ismételten elkövetett hibáit elemezni és bírálni kellett, és kell majd továbbra is. De világos, hogy szerepe mostantól döntő lesz annak a kevés szabadságnak és vérszegény demokráciának a védelmét illetően, melynek a románok – még – örvendenek.

El kell ismernünk, nehéz harc lesz.

Az elnököt, aki nem kevésbé elszigetelt, mint Traian Băsescu is volt bizonyos időszakokban, továbbra is felfüggesztéssel fogják fenyegetni. Fokozódni fognak az államfővel szembeni médialincselési és a támogatóival szembeni rágalmazási kampányok. Egymást érik majd a Klaus Iohannisra és az őt ágyútűz alá nem vevő újságírókra vonatkozó összeesküvés-elméletek.

De ha az ország fiataljai mellette maradnak, és szükség esetén megmozdulnak annak a konfrontációnak az akut szakaszaiban, melyet az államfőnek mostantól teljes mértékben magára kell vállalnia, nyíltan és kibúvók nélkül a nagykorrupció képviselőinek szavazógépezetével szemben, akkor – talán – még van esély megmenteni a jogállamiságot, a jelenlegi szerencsétlen, újabban a Putyin-rezsimnek kedvező nemzetközi csillagzat ellenére.

Annak esélye, hogy Romániát meg lehet védeni belső és külső antidemokratikus ellenségeitől – természetesen – nagyobb lenne, ha a PNL-ből (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) és USR-ből (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) álló parlamenti ellenzék besegítene, a bírói szervezetek pedig nem kapitulálnak a törvényhozási többség előtt. Hiszen ezzel egy verhetetlen szövetség jönne létre annak megvédésére, amit a románok nehezen, harccal értek el az utóbbi évtizedekben.

Tehát le a kalappal azok előtt, akiknek az intelligenciájuk, az információik és a lelkiismeretük (vagy Iohannis, a DNA vezetője és a főügyész esetében a tisztségük) azt diktálta, hogy világosan és határozottan „nemet” mondjanak a korrupcióellenes harc kicsinálásának. De a legnehezebb csaták még csak most kezdődnek. És akár már az első sortűz előtt el is lehet bukni, ha a románok továbbra is nagylelkűen megtűrik a nép tévéken, a meghívottak és álelemzők – a nagy bűnözők seregeinek politikai és jogi védői – sűrű csapatain keresztül történő átverését. „Látunk benneteket”, skandálták a tüntetők. Dicsőség nekik. De sikerük annak köszönhető, hogy nem nagyon nézik azt, amit a Ghiţă-tévé nézőinek fel szoktak szolgálni.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.