Dragnea feláldozza Grindeanut?
Valami cirkusszal csak el kell kenni a bértörvény körül kialakult helyzetet.
Elmúltak a közös csukahorgászós szép idők és a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) elnöke és a kormányfő közötti kapcsolat már egy tengerparti gébezést sem tesz lehetővé. Sorin Grindeanu a saját pártjából indított bírálatok sortüzébe került és az egyik fő vádpont ellene az, hogy már nem konzultál úgy a politikai főnökével, Liviu Dragneával, mint korábban.
De sokkal fontosabb dolog áll a PSD-n belüli görcsölések mögött, nevezetesen az egységes bérezésről szóló törvény és a közszférán belüli jelentős béremelésekre vonatkozó kampányígéretek elodázása. Beigazolódott mindaz, amit a józan közgazdászok folyamatosan mondtak. Az ígért emelésekre nincs pénz!
Az egységes bérezésről szóló törvény már elejétől fogva veszélyesnek ígérkezett a kormányfő számára. Emlékezzünk vissza, hogy
a tervezetet nem a kormány kezdeményezte,
hanem azt a megoldást választották, hogy a kormánypárti koalíció képviselőinek és szenátorainak parlamenti kezdeményezéseként terjesztik elő.
A bejelentetett emeléseket képtelenség volt belefoglalni a költségvetésbe. A Grindeanu-kormány visszavett a beruházási kiadásokból, amennyit csak tudott, mert ezek voltak a Románia által az Európai Unió előtt vállalt hiányszintek betartásának utolsó tartalékai. A Bizottság ennek ellenére a lehető legvilágosabban jelezte a kisiklás lehetőségének veszélyét és konkrét lépéseket kért az előírt hiánymértékekhez való visszatérés érdekében. A helyzetre nem nyújthat megoldást a PSD-s vezetők arrogáns válasza.
Másrészt a költségvetés számára létfontosságú forrást jelentő európai pénzek lehívási mértéke messze van az állami költségvetésben vállalt szinttől. Itt üt vissza a beruházások csökkentése. Beruházások nélkül nem hívhatsz le európai pénzeket, európai pénzek nélkül nem tarthatod az állami költségvetést.
A valós helyzet ismeretében Grindeanu normális módon visszafogottan fogadta azt az emeléslavinát, melyet a törvény vitája során saját pártja indított.
Most a pártnak
ki kell keverednie abból a helyzetből, amibe saját maga mászott be és bűnbakot keres.
Erre a szerepre Grindeanu a tökéletes jelölt. A párton belül nincs nagy súlya, senki sem fogja siratni, ha haza kell mennie. Dragnea akár egy kis kávézói perpatvart is gerjeszthet, hogy elterelje a figyelmet a bértörvény kudarcáról, melynek során úgy tesz, mintha lemondatná Grindeanut, vagy akár meg is teszi.
Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek más okai is a Grindeanuval szembeni elégedetlenségnek. Lehet, hogy a kormányfő már nem annyira szófogadó. Lehet, hogy ráébredt, bábuként egyetlen jövője van: hogy feláldozhassák, amikor a párt érdeke megkívánja. Vagy lehet, hogy a 13-as rendelet miatt nagy a harag, túlságosan azt hajtogatja az összes PSD-s, hogy az jó volt és a kormánynak nem kellett volna visszavonnia. Lehet, hogy olyan újabb rendeletekre számítottak, melyek már nem érkeztek meg. Mindent egybevetve közeledik a parlamenti vakáció és a PSD véleményvezérei egyre türelmetlenebbek. Főleg, hogy a Parlamentben általuk létrehozott nagy vizsgálóbizottságok egy helyben topognak, ha nem süllyedtek máris a nevetségességbe.
Grindeanu számára világos a helyzet: vagy megjön az esze, vagy a legrosszabbra számíthat. Másrészt Dragneának sincs vesztenivalója. Ha keményen játszik, akkor a pártot arra kényszeríti, hogy a saját kormányfőjét buktassa meg és új kormányfőjelölttel járuljon Iohannis elnök elé. Megengedhet magának a PSD most hirtelen egy politikai válságot, melyről nem tudja, mennyire nehezen tudja majd azt kezelni?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Zajlik az államelnök-választás
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
