Valami cirkusszal csak el kell kenni a bértörvény körül kialakult helyzetet.
Elmúltak a közös csukahorgászós szép idők és a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) elnöke és a kormányfő közötti kapcsolat már egy tengerparti gébezést sem tesz lehetővé. Sorin Grindeanu a saját pártjából indított bírálatok sortüzébe került és az egyik fő vádpont ellene az, hogy már nem konzultál úgy a politikai főnökével, Liviu Dragneával, mint korábban.
De sokkal fontosabb dolog áll a PSD-n belüli görcsölések mögött, nevezetesen az egységes bérezésről szóló törvény és a közszférán belüli jelentős béremelésekre vonatkozó kampányígéretek elodázása. Beigazolódott mindaz, amit a józan közgazdászok folyamatosan mondtak. Az ígért emelésekre nincs pénz!
Az egységes bérezésről szóló törvény már elejétől fogva veszélyesnek ígérkezett a kormányfő számára. Emlékezzünk vissza, hogy
hanem azt a megoldást választották, hogy a kormánypárti koalíció képviselőinek és szenátorainak parlamenti kezdeményezéseként terjesztik elő.
A bejelentetett emeléseket képtelenség volt belefoglalni a költségvetésbe. A Grindeanu-kormány visszavett a beruházási kiadásokból, amennyit csak tudott, mert ezek voltak a Románia által az Európai Unió előtt vállalt hiányszintek betartásának utolsó tartalékai. A Bizottság ennek ellenére a lehető legvilágosabban jelezte a kisiklás lehetőségének veszélyét és konkrét lépéseket kért az előírt hiánymértékekhez való visszatérés érdekében. A helyzetre nem nyújthat megoldást a PSD-s vezetők arrogáns válasza.
Másrészt a költségvetés számára létfontosságú forrást jelentő európai pénzek lehívási mértéke messze van az állami költségvetésben vállalt szinttől. Itt üt vissza a beruházások csökkentése. Beruházások nélkül nem hívhatsz le európai pénzeket, európai pénzek nélkül nem tarthatod az állami költségvetést.
A valós helyzet ismeretében Grindeanu normális módon visszafogottan fogadta azt az emeléslavinát, melyet a törvény vitája során saját pártja indított.
Most a pártnak
Erre a szerepre Grindeanu a tökéletes jelölt. A párton belül nincs nagy súlya, senki sem fogja siratni, ha haza kell mennie. Dragnea akár egy kis kávézói perpatvart is gerjeszthet, hogy elterelje a figyelmet a bértörvény kudarcáról, melynek során úgy tesz, mintha lemondatná Grindeanut, vagy akár meg is teszi.
Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek más okai is a Grindeanuval szembeni elégedetlenségnek. Lehet, hogy a kormányfő már nem annyira szófogadó. Lehet, hogy ráébredt, bábuként egyetlen jövője van: hogy feláldozhassák, amikor a párt érdeke megkívánja. Vagy lehet, hogy a 13-as rendelet miatt nagy a harag, túlságosan azt hajtogatja az összes PSD-s, hogy az jó volt és a kormánynak nem kellett volna visszavonnia. Lehet, hogy olyan újabb rendeletekre számítottak, melyek már nem érkeztek meg. Mindent egybevetve közeledik a parlamenti vakáció és a PSD véleményvezérei egyre türelmetlenebbek. Főleg, hogy a Parlamentben általuk létrehozott nagy vizsgálóbizottságok egy helyben topognak, ha nem süllyedtek máris a nevetségességbe.
Grindeanu számára világos a helyzet: vagy megjön az esze, vagy a legrosszabbra számíthat. Másrészt Dragneának sincs vesztenivalója. Ha keményen játszik, akkor a pártot arra kényszeríti, hogy a saját kormányfőjét buktassa meg és új kormányfőjelölttel járuljon Iohannis elnök elé. Megengedhet magának a PSD most hirtelen egy politikai válságot, melyről nem tudja, mennyire nehezen tudja majd azt kezelni?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.