Valami cirkusszal csak el kell kenni a bértörvény körül kialakult helyzetet.
Elmúltak a közös csukahorgászós szép idők és a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) elnöke és a kormányfő közötti kapcsolat már egy tengerparti gébezést sem tesz lehetővé. Sorin Grindeanu a saját pártjából indított bírálatok sortüzébe került és az egyik fő vádpont ellene az, hogy már nem konzultál úgy a politikai főnökével, Liviu Dragneával, mint korábban.
De sokkal fontosabb dolog áll a PSD-n belüli görcsölések mögött, nevezetesen az egységes bérezésről szóló törvény és a közszférán belüli jelentős béremelésekre vonatkozó kampányígéretek elodázása. Beigazolódott mindaz, amit a józan közgazdászok folyamatosan mondtak. Az ígért emelésekre nincs pénz!
Az egységes bérezésről szóló törvény már elejétől fogva veszélyesnek ígérkezett a kormányfő számára. Emlékezzünk vissza, hogy
hanem azt a megoldást választották, hogy a kormánypárti koalíció képviselőinek és szenátorainak parlamenti kezdeményezéseként terjesztik elő.
A bejelentetett emeléseket képtelenség volt belefoglalni a költségvetésbe. A Grindeanu-kormány visszavett a beruházási kiadásokból, amennyit csak tudott, mert ezek voltak a Románia által az Európai Unió előtt vállalt hiányszintek betartásának utolsó tartalékai. A Bizottság ennek ellenére a lehető legvilágosabban jelezte a kisiklás lehetőségének veszélyét és konkrét lépéseket kért az előírt hiánymértékekhez való visszatérés érdekében. A helyzetre nem nyújthat megoldást a PSD-s vezetők arrogáns válasza.
Másrészt a költségvetés számára létfontosságú forrást jelentő európai pénzek lehívási mértéke messze van az állami költségvetésben vállalt szinttől. Itt üt vissza a beruházások csökkentése. Beruházások nélkül nem hívhatsz le európai pénzeket, európai pénzek nélkül nem tarthatod az állami költségvetést.
A valós helyzet ismeretében Grindeanu normális módon visszafogottan fogadta azt az emeléslavinát, melyet a törvény vitája során saját pártja indított.
Most a pártnak
Erre a szerepre Grindeanu a tökéletes jelölt. A párton belül nincs nagy súlya, senki sem fogja siratni, ha haza kell mennie. Dragnea akár egy kis kávézói perpatvart is gerjeszthet, hogy elterelje a figyelmet a bértörvény kudarcáról, melynek során úgy tesz, mintha lemondatná Grindeanut, vagy akár meg is teszi.
Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek más okai is a Grindeanuval szembeni elégedetlenségnek. Lehet, hogy a kormányfő már nem annyira szófogadó. Lehet, hogy ráébredt, bábuként egyetlen jövője van: hogy feláldozhassák, amikor a párt érdeke megkívánja. Vagy lehet, hogy a 13-as rendelet miatt nagy a harag, túlságosan azt hajtogatja az összes PSD-s, hogy az jó volt és a kormánynak nem kellett volna visszavonnia. Lehet, hogy olyan újabb rendeletekre számítottak, melyek már nem érkeztek meg. Mindent egybevetve közeledik a parlamenti vakáció és a PSD véleményvezérei egyre türelmetlenebbek. Főleg, hogy a Parlamentben általuk létrehozott nagy vizsgálóbizottságok egy helyben topognak, ha nem süllyedtek máris a nevetségességbe.
Grindeanu számára világos a helyzet: vagy megjön az esze, vagy a legrosszabbra számíthat. Másrészt Dragneának sincs vesztenivalója. Ha keményen játszik, akkor a pártot arra kényszeríti, hogy a saját kormányfőjét buktassa meg és új kormányfőjelölttel járuljon Iohannis elnök elé. Megengedhet magának a PSD most hirtelen egy politikai válságot, melyről nem tudja, mennyire nehezen tudja majd azt kezelni?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.