Valami cirkusszal csak el kell kenni a bértörvény körül kialakult helyzetet.
Elmúltak a közös csukahorgászós szép idők és a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) elnöke és a kormányfő közötti kapcsolat már egy tengerparti gébezést sem tesz lehetővé. Sorin Grindeanu a saját pártjából indított bírálatok sortüzébe került és az egyik fő vádpont ellene az, hogy már nem konzultál úgy a politikai főnökével, Liviu Dragneával, mint korábban.
De sokkal fontosabb dolog áll a PSD-n belüli görcsölések mögött, nevezetesen az egységes bérezésről szóló törvény és a közszférán belüli jelentős béremelésekre vonatkozó kampányígéretek elodázása. Beigazolódott mindaz, amit a józan közgazdászok folyamatosan mondtak. Az ígért emelésekre nincs pénz!
Az egységes bérezésről szóló törvény már elejétől fogva veszélyesnek ígérkezett a kormányfő számára. Emlékezzünk vissza, hogy
hanem azt a megoldást választották, hogy a kormánypárti koalíció képviselőinek és szenátorainak parlamenti kezdeményezéseként terjesztik elő.
A bejelentetett emeléseket képtelenség volt belefoglalni a költségvetésbe. A Grindeanu-kormány visszavett a beruházási kiadásokból, amennyit csak tudott, mert ezek voltak a Románia által az Európai Unió előtt vállalt hiányszintek betartásának utolsó tartalékai. A Bizottság ennek ellenére a lehető legvilágosabban jelezte a kisiklás lehetőségének veszélyét és konkrét lépéseket kért az előírt hiánymértékekhez való visszatérés érdekében. A helyzetre nem nyújthat megoldást a PSD-s vezetők arrogáns válasza.
Másrészt a költségvetés számára létfontosságú forrást jelentő európai pénzek lehívási mértéke messze van az állami költségvetésben vállalt szinttől. Itt üt vissza a beruházások csökkentése. Beruházások nélkül nem hívhatsz le európai pénzeket, európai pénzek nélkül nem tarthatod az állami költségvetést.
A valós helyzet ismeretében Grindeanu normális módon visszafogottan fogadta azt az emeléslavinát, melyet a törvény vitája során saját pártja indított.
Most a pártnak
Erre a szerepre Grindeanu a tökéletes jelölt. A párton belül nincs nagy súlya, senki sem fogja siratni, ha haza kell mennie. Dragnea akár egy kis kávézói perpatvart is gerjeszthet, hogy elterelje a figyelmet a bértörvény kudarcáról, melynek során úgy tesz, mintha lemondatná Grindeanut, vagy akár meg is teszi.
Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek más okai is a Grindeanuval szembeni elégedetlenségnek. Lehet, hogy a kormányfő már nem annyira szófogadó. Lehet, hogy ráébredt, bábuként egyetlen jövője van: hogy feláldozhassák, amikor a párt érdeke megkívánja. Vagy lehet, hogy a 13-as rendelet miatt nagy a harag, túlságosan azt hajtogatja az összes PSD-s, hogy az jó volt és a kormánynak nem kellett volna visszavonnia. Lehet, hogy olyan újabb rendeletekre számítottak, melyek már nem érkeztek meg. Mindent egybevetve közeledik a parlamenti vakáció és a PSD véleményvezérei egyre türelmetlenebbek. Főleg, hogy a Parlamentben általuk létrehozott nagy vizsgálóbizottságok egy helyben topognak, ha nem süllyedtek máris a nevetségességbe.
Grindeanu számára világos a helyzet: vagy megjön az esze, vagy a legrosszabbra számíthat. Másrészt Dragneának sincs vesztenivalója. Ha keményen játszik, akkor a pártot arra kényszeríti, hogy a saját kormányfőjét buktassa meg és új kormányfőjelölttel járuljon Iohannis elnök elé. Megengedhet magának a PSD most hirtelen egy politikai válságot, melyről nem tudja, mennyire nehezen tudja majd azt kezelni?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.