... az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.” Florina Vaipan meleg hangú tisztelgő írása a Magyar Nyelv Napja alkalmából.
Mindkét nyelven kimondtam. És csak akkor éreztem lényem minden idegszálával, amikor románul tettem.
Mert ez az anyanyelvem, mert az első „te iubesc”, melyet édesanyámtól hallottam, a legerősebb és legőszintébb szeretettel, román nyelven hangzott el. Így tanulunk meg szeretni. Először a szüleinket szeretjük, majd azokat, akik örökre belopják magukat az életünkbe és a szívünkbe, aztán a gyermekeinket, a legszerencsésebbek pedig az unokáikat is.
Így tanuljuk meg számolni a napokat a boldogságig, így számoljuk együtt az éveket, vagy a távol töltött pillanatokat, így számítjuk ki a bennünket elválasztó távolságokat és ugyanígy sokszorozzuk meg azokat a pillanatokat, amíg magunkhoz ölelhetjük a szeretteinket. Az anyanyelvünkön.
A „szeretlek”-et ugyanolyan intenzitással mondtam, mert kiegészítette az a tisztelet, melyet aziránt éreztem, akinek címeztem. És mert a lélek játéka volt a másik nyelvére fordítani le az érzelmeket.
De az anyanyelv marad a szeretet nyelve. És a könnyeké, és az imáé, és a halottak megsiratásáé, és a gyermekek megsimogatásáé, és a szülői feddésé, és a reményé, és a kétségbeesésé. De mindenekelőtt a szereteté.
Az egyetlen érzelemé, mely emberré tesz minket.
És emberségünk mértéke az a tisztelet, mellyel a mellettünk élők anyanyelvének tartozunk.
November 13-a a Magyar Nyelv Napja. Azé a nyelvé, melyet számos barátom beszél. Azok, akik között 10 évet töltöttem el az életemből, és akiknek nagy részét köszönhetem annak, ami ma vagyok.
Azok, akik megtanították nekem, hogy a tiszteletnek, a becsületnek, az emberszeretetnek, az igazságnak nincs etnikuma, nincsenek eltérő tulajdonnevei, csak emberei, akik továbbadhatják azokat gyermekeiknek és környezetüknek. És bár ez volt az egyetlen nyelv, melyet szinte lehetetlenség volt megtanulnom, mára megszerettem azokon keresztül, akik beszélik. Megszerettem a zenéjét, a hangsúlyát, az intonációját. Mert ezt azok tanították meg nekem, akik a „szeretlek” szót hallották először.
„Boldog ünnepet” kívánok minden magyar barátomnak az anyanyelvük napján és emlékeztem őket Benedek Elek szavainak igazságára:
„Az állam nyelvét meg kell tanulni, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.”
Soha. Mert ez a jogotok és a kötelességetek az etnikai identitással, a kultúrával és ezer évnyi civilizációval szemben, mellyel szellemileg gazdagítottatok mindnyájunkat, akik mellettetek nőttünk fel.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.