... az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.” Florina Vaipan meleg hangú tisztelgő írása a Magyar Nyelv Napja alkalmából.
Mindkét nyelven kimondtam. És csak akkor éreztem lényem minden idegszálával, amikor románul tettem.
Mert ez az anyanyelvem, mert az első „te iubesc”, melyet édesanyámtól hallottam, a legerősebb és legőszintébb szeretettel, román nyelven hangzott el. Így tanulunk meg szeretni. Először a szüleinket szeretjük, majd azokat, akik örökre belopják magukat az életünkbe és a szívünkbe, aztán a gyermekeinket, a legszerencsésebbek pedig az unokáikat is.
Így tanuljuk meg számolni a napokat a boldogságig, így számoljuk együtt az éveket, vagy a távol töltött pillanatokat, így számítjuk ki a bennünket elválasztó távolságokat és ugyanígy sokszorozzuk meg azokat a pillanatokat, amíg magunkhoz ölelhetjük a szeretteinket. Az anyanyelvünkön.
A „szeretlek”-et ugyanolyan intenzitással mondtam, mert kiegészítette az a tisztelet, melyet aziránt éreztem, akinek címeztem. És mert a lélek játéka volt a másik nyelvére fordítani le az érzelmeket.
De az anyanyelv marad a szeretet nyelve. És a könnyeké, és az imáé, és a halottak megsiratásáé, és a gyermekek megsimogatásáé, és a szülői feddésé, és a reményé, és a kétségbeesésé. De mindenekelőtt a szereteté.
Az egyetlen érzelemé, mely emberré tesz minket.
És emberségünk mértéke az a tisztelet, mellyel a mellettünk élők anyanyelvének tartozunk.
November 13-a a Magyar Nyelv Napja. Azé a nyelvé, melyet számos barátom beszél. Azok, akik között 10 évet töltöttem el az életemből, és akiknek nagy részét köszönhetem annak, ami ma vagyok.
Azok, akik megtanították nekem, hogy a tiszteletnek, a becsületnek, az emberszeretetnek, az igazságnak nincs etnikuma, nincsenek eltérő tulajdonnevei, csak emberei, akik továbbadhatják azokat gyermekeiknek és környezetüknek. És bár ez volt az egyetlen nyelv, melyet szinte lehetetlenség volt megtanulnom, mára megszerettem azokon keresztül, akik beszélik. Megszerettem a zenéjét, a hangsúlyát, az intonációját. Mert ezt azok tanították meg nekem, akik a „szeretlek” szót hallották először.
„Boldog ünnepet” kívánok minden magyar barátomnak az anyanyelvük napján és emlékeztem őket Benedek Elek szavainak igazságára:
„Az állam nyelvét meg kell tanulni, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.”
Soha. Mert ez a jogotok és a kötelességetek az etnikai identitással, a kultúrával és ezer évnyi civilizációval szemben, mellyel szellemileg gazdagítottatok mindnyájunkat, akik mellettetek nőttünk fel.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.