// 2026. október 22., csütörtök // Elod

Az állam nyelvét meg kell tanulni...

// HIRDETÉS

... az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.” Florina Vaipan meleg hangú tisztelgő írása a Magyar Nyelv Napja alkalmából.

Mindkét nyelven kimondtam. És csak akkor éreztem lényem minden idegszálával, amikor románul tettem.

Mert ez az anyanyelvem, mert az első „te iubesc”, melyet édesanyámtól hallottam, a legerősebb és legőszintébb szeretettel, román nyelven hangzott el. Így tanulunk meg szeretni. Először a szüleinket szeretjük, majd azokat, akik örökre belopják magukat az életünkbe és a szívünkbe, aztán a gyermekeinket, a legszerencsésebbek pedig az unokáikat is.

Így tanuljuk meg számolni a napokat a boldogságig, így számoljuk együtt az éveket, vagy a távol töltött pillanatokat, így számítjuk ki a bennünket elválasztó távolságokat és ugyanígy sokszorozzuk meg azokat a pillanatokat, amíg magunkhoz ölelhetjük a szeretteinket. Az anyanyelvünkön.

A „szeretlek”-et ugyanolyan intenzitással mondtam, mert kiegészítette az a tisztelet, melyet aziránt éreztem, akinek címeztem. És mert a lélek játéka volt a másik nyelvére fordítani le az érzelmeket.

De az anyanyelv marad a szeretet nyelve. És a könnyeké, és az imáé, és a halottak megsiratásáé, és a gyermekek megsimogatásáé, és a szülői feddésé, és a reményé, és a kétségbeesésé. De mindenekelőtt a szereteté.

Az egyetlen érzelemé, mely emberré tesz minket.

És emberségünk mértéke az a tisztelet, mellyel a mellettünk élők anyanyelvének tartozunk.

November 13-a a Magyar Nyelv Napja. Azé a nyelvé, melyet számos barátom beszél. Azok, akik között 10 évet töltöttem el az életemből, és akiknek nagy részét köszönhetem annak, ami ma vagyok.

Azok, akik megtanították nekem, hogy a tiszteletnek, a becsületnek, az emberszeretetnek, az igazságnak nincs etnikuma, nincsenek eltérő tulajdonnevei, csak emberei, akik továbbadhatják azokat gyermekeiknek és környezetüknek. És bár ez volt az egyetlen nyelv, melyet szinte lehetetlenség volt megtanulnom, mára megszerettem azokon keresztül, akik beszélik. Megszerettem a zenéjét, a hangsúlyát, az intonációját. Mert ezt azok tanították meg nekem, akik a „szeretlek” szót hallották először.

„Boldog ünnepet” kívánok minden magyar barátomnak az anyanyelvük napján és emlékeztem őket Benedek Elek szavainak igazságára:

„Az állam nyelvét meg kell tanulni, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni.”

Soha. Mert ez a jogotok és a kötelességetek az etnikai identitással, a kultúrával és ezer évnyi civilizációval szemben, mellyel szellemileg gazdagítottatok mindnyájunkat, akik mellettetek nőttünk fel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Krónika

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Levegőből is vadásznak a szabálytalankodó sofőrökre: helikopterek figyelik a forgalmat Hargita megye útjain
Székelyhon

Levegőből is vadásznak a szabálytalankodó sofőrökre: helikopterek figyelik a forgalmat Hargita megye útjain

Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS