// 2026. január 24., szombat // Timót

Az állam mi vagyunk

// HIRDETÉS

Az állam legfőbb és teljes körű hatalma gyakorlásának több mint 50 éve alatt abszolút semmilyen relevanciája sem volt a polgárnak.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Revista 22 oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Nem. Nem a híres „L’État, c’est moi” témájának továbbhímzése következik. Ellenkezőleg. Bár e sokat vitatott témára – a polgár és az állam kapcsolata – vonatkozó néhány gondolat következik, itt nincs hely újra megismételni a nagy gondolkodók vagy államférfiak által egyaránt kifejtett összes álláspontot és következtetést. És megfelelő idő sem áll rendelkezésre. Mivel az eufemisztikusan „tragédiák”-nak nevezett események már heti gyakorisággal tolakodnak közénk. Amit másoknál „eset”-nek neveznek, nálunk kezd „szabály”-lyá válni. És nyilvánvalóan mindenki igyekszik meg is magyarázni, bűnösöket találni, sőt, egyesek akár még lehetséges megoldásokat is felvetni.

A nyilvánvaló tényeken, nevezetesen magukon a tetteseken, az endémiás korrupción, az alkalmatlanságon és közömbösségen túlmenően

a kommentátorok és elemzők többsége egy általános bűnöst is megneveztek. Az „állam”-ot.

Az államot, mely intézményein és alkalmazottain keresztül nem teljesíti a polgárokkal szembeni kötelességeit. „Az állam öl” kezd napról napra olyan szlogenné válni, mely felválthatja a híresebb „a korrupció öl”-t. Miért? Mert a polgárok jelentős része, sőt, aggasztóan nagy és növekvő része kezdi azt hinni, hogy egyenlőségjelet lehet tenni az „állam” és a „korrupció” közé.

Megoldások is vannak, persze. Az állam teljes megreformálásának szükségességét hozzák fel. Egyesek radikális megoldásokat követelnek, például: „Mindent el kel törölni és nulláról újra kell építeni.” Láttam olyan véleményeket is, hogy egyes intézményeket fel kell számolni (például a rendőrséget) vagy tömegesen el kell bocsátani egyes struktúrák alkalmazottait. Ezeket az ötletekhez azonban egy olyan párosul, amely uralkodóvá vált: az állam gyenge, az államot meg kell erősíteni. OIyasminek tűnik, amit azonnal és a többség akaratának megfelelően meg lehet tenni. „Azért, hogy ne ismétlődjön meg.” Ennek megfelelően az elképzelés az, hogy

az államot nagyobb hatalommal kell felruházni, hogy képes legyen megelőzni a tragédiákat,

fokozottabb biztonságot szavatolni a polgároknak és maximális hatékonysággal fellépni. De ez a követendő út? Vagy, még egyszerűbben: ez a minden gondot felszámoló mágikus megoldás? Az egyetlen?

Lássunk egy kis történelmet. A Nyugattól őt elválasztó lemaradás miatt Románia későn építette ki a központosított államát. Amikor megtette, kevés opció és vita volt a formájáról. Fel sem merült a kérdés. Kapkodva átvettek bizonyos modelleket, összeollóztak néhány alkotmányt, a többit pedig „majd meglátjuk és megtesszük”. Nem volt idő. Ráadásul, amit a történészek már megállapítottak, de a közvélemény nagy része talán figyelmen kívül hagy, Romániában a diktatúra jóval a kommunisták előtt hatalomra jutott. Így aztán az állam legfőbb és teljes körű hatalma gyakorlásának több mint 50 éve van mögöttünk. Ezekben az évtizedekben abszolút semmilyen relevanciája sem volt a polgárnak, a személynek. Nyilvánvalóan a kommunista kísérlet hagyta a legnagyobb nyomokat a társadalmon. Egyszerre igazuk van és tévednek azok, akik szerint

a kommunista örökség a mélyreható magyarázata a társadalom jelenlegi állapotának.

De mi a kapcsolat?

A kapcsolat az, hogy a román polgár 30 évvel a kommunizmus bukása után az államhoz való viszonyulás ugyanazon módjának a rabja. Egy gyűlölet és szeretet, lázadás és meghunyászkodás között ingadozó egészségtelen kapcsolatról van szó. Ez természetes azok után, hogy az állam oly sok évig gázolt be bakanccsal az emberek életébe, hálószobájába és elméjébe. Miután totális és bűnös függőségben tartotta őket. Miután erre nevelte egyik nemzedéket a másik után. Az ilyenfajta nevelés és az emberek elméjébe elültetett ösztön még a dühkitöréseket is cenzúrázta. Az egyik 1989. decemberi forradalmár azt mesélte, hogy a Központi Bizottság (KB) épületébe történt behatolásakor érzett düh és eufória után, az üres termekben és az elhagyott irodákban sétálva félelem töltötte el. „Mi van, ha jön valaki és megkérdezi, hogy mit keresek itt? Ha ezek megölnek?” Néhány perccel később másokkal együtt Manea Mănescu (kommunista vezető; forrás itt – a szerk.) köré gyűlt és az útmutatásait hallgatta. Ettől jobban érezték magukat, mert a hatóság közelében voltak. Az állam közelében. Védve voltak.

Vajon nem ezt követelik ma is a honfitársaink? Egy illuzórikus védelemért cserébe készek feláldozni azt a kevés szabadságot is, amellyel rendelkeznek?

Meg kell erősítenünk az államot? De hiszen az állam erős. Továbbra is erősebb a polgárainál.

Ezért történik az, ami történik. Mi az oka, hogy a civil társadalom ahelyett, hogy a saját szerepe megerősítésén dolgozna, ujjal mutogat és arra panaszkodik, hogy az állam „gyenge”. Miért nem erősebb ő? Miért nem a tágabban értelmezett társadalom az erősebb? Miért nem mi vagyunk erősebbek? Állandóan azt mondják, hogy a politikusaink azt tükrözik, amilyenek mi vagyunk valójában. Akkor az állam is ugyanaz. A mi tükörképünk. Az állam mi vagyunk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Erich von Däniken, a vendégek a világűrből, a fantázia és a piramisok

Fall Sándor

Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”
Főtér

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

A sok drágulás után fordulatot hozhat az ingatlanpiacon 2026, de meredek árcsökkenésre senki se számítson
Krónika

A sok drágulás után fordulatot hozhat az ingatlanpiacon 2026, de meredek árcsökkenésre senki se számítson

Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.

Vadim Tudor AUR-os lánya mosolyogva vágja a piros-fehér-zöld tortát, síró Orbán nézi a faliképről – hírek pénteken
Főtér

Vadim Tudor AUR-os lánya mosolyogva vágja a piros-fehér-zöld tortát, síró Orbán nézi a faliképről – hírek pénteken

Nem biztos, hogy áprilistól megszűnik a lakossági gázársapka. Több ezer kilométernyi elektromos kerítést építenek országszerte a medvék távoltartására.

Szánkózás közben esett a folyóba két kisgyerek, egyikük eltűnt a jeges vízben – frissítve
Székelyhon

Szánkózás közben esett a folyóba két kisgyerek, egyikük eltűnt a jeges vízben – frissítve

Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Soviniszta „poén”: magyar nemzeti színű tortát szeletelve pózol Vadim Tudor lánya
Krónika

Soviniszta „poén”: magyar nemzeti színű tortát szeletelve pózol Vadim Tudor lánya

Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
Székelyhon

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Erich von Däniken, a vendégek a világűrből, a fantázia és a piramisok

Fall Sándor

Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// HIRDETÉS