Van elég pofátlan közúti vandál az utakon. És most képzeljük el, hogy a karhatalom, amely éppen azért létezik, hogy a pofátlanokat fülön csípje, épp olyan pofátlan, mint amazok..
Jelen szöveg a Republica oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Egy villamosvezető arra használja az általa vezetett járművet, hogy nekimenjen egy gépkocsinak, melynek sofőrje korábban azzal piszkálta, hogy a síneken haladt és indokolatlanul fékezgetett előtte. Ez szinte irreális, nagyon nehezen elképzelhető forgatókönyv. Így válik agresszorrá az áldozat. Hogyan volt ez lehetséges?
Mivel a társadalmat erősen foglalkoztatja a kérdés, jelzem, hogy a villamos- és gépkocsivezető közötti viszályból a Közúti Rendőrség került ki a legrosszabbul, mert
Bárki, aki járművel közlekedik Bukarestben vagy gyakran áthalad rajta, megfigyelhetett egy annyira megszokottá vált gyakorlatot, hogy szinte már szabálynak tűnik, nem kihágásnak. Míg korábban a járműoszlop megelőzése és az elébe való bevágódás – miáltal a kihágást elkövető akadályozta a más irányú közlekedésre szánt szomszédos sávot, a villamospályát, vagy éppen a villanyrendőr piros lámpája ellenére beállt a kereszteződésbe – a pénzesek és/vagy befolyással rendelkező pofátlanok kiváltsága volt, újabban a járművezetők bármely másik kategóriájából származó pofátlanok gyakorlatává is vált. Az effajta szabálysértéseket az összes többitől megkülönböztető egyik rendkívül fontos sajátosság az, hogy
Így aztán minden egyes pofátlan miatt, aki megelőzi a járműoszlopot és mindenki elé áll, a forgalom többi résztvevőjének egyre többet kell várnia a szóban forgó kereszteződésben. A frusztráció pedig az amúgy nagyon fejlett polgári szellemmel rendelkező pofátlanok számával egyenesen arányosan nő.
Ami igazán felháborító, hogy e napi rutint nagyon gyakran a rend egy vagy több őre felügyeli, igaz, ők zömmel a Helyi Rendőrséghez tartoznak, akik tétlenségükkel legitimálják ezt a fajta viselkedést. Így aztán az idő múlásával, legalábbis a zsúfolt városokban zajló közúti forgalom terén,
olyan állammá, ahol a dzsungel törvénye kezdett eluralkodni, hiszen a jelen esetben nagyon is világos, hogy a villamosvezető „saját magának szolgáltatott igazságot”. A villamosvezető elfogadhatatlan és végső soron felelőtlen viselkedése a frusztráció jelentős felhalmozódását tükrözi, amire – nagyon is valószínű – semmilyen szelepet nem kerestek.
Elfogadhatatlannak tartom a villamosvezető viselkedését, mert egy törvénysértésre úgy kell válaszolnunk, hogy a kötelességük teljesítésére kényszerítjük a törvények alkalmazásáért felelős személyeket, semmi esetre sem egy másik törvénysértéssel.
Például, Piperában dolgozva, ahol a villamospályákat teljesen elválasztották az úttesttől, gyakran láttam több taxit a villamossíneken parkolni, a metrólejárat közelében. A taxivezetőkben annyi jóérzés sem volt, hogy szabaddá tegyék az utat a villamos előtt, amikor közeledni látták, csak akkor mozdultak meg, amikor a villamos már megállt mögöttük és hangjelzéseket adott. Bár nagyon ritkán közlekedtem villamossal, tehát nem voltam közvetlenül érintett, eléggé idegesített ez a helyzet ahhoz, hogy jelentsem a rendőrségnek. Nem tudom, hogy a villamosvezetők is megtették-e ezt, érdekes lenne kideríteni, de többszöri megkeresésre a helyzet visszatért a normális kerékvágásba.
Nem utolsó sorban a villamosvezetőn keresztül képviselt közlekedési vállalat is szerződéses kapcsolatban áll az ügyfeleivel, így jelen pillanatban ez utóbbiak akár be is perelhetik, mert tudatosan veszélybe sodorták őket, hiszen a helyzet olyan mértékben is elfajulhatott volna, ami többek között rájuk is hátrányosan kihatott volna.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
Hétfőn tüntetnek a parlament előtt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók, a sepsiszentgyörgyi rendőrök pedig megakadályoztak egy öngyilkosságot.
A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.
“I would like to speak with Romania’s new president as soon and as extensively as possible, because we have shared issues within the European Union, and the interests of Romanians and Hungarians often align," Prime Minister Viktor Orbán told Krónika.
Több láda sör szóródott szét péntek délután Felsősófalva főútján, miután egy teherszállító jármű rakománya a földre esett. Az országutat félpályán lezárták, emiatt kisebb torlódás alakulhat ki.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.