// 2024. november 26., kedd // Virág
miniszterelnök

A széttartás, amely aláaknázza a román demokráciát

// HIRDETÉS

Liviu Dragnea nem azért jelölte Sevil Shhaideh asszonyt miniszterelnöknek, mert nő, kisebbségi és muzulmán.

A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) válaszára várunk (azóta meglett a PSD válasza, Sorin Grindeanu személyében, és most Klaus Iohannis válaszára várunk – a szerk.), miután Iohannis elnök elutasította az első kormányfői javaslatot. Újabb alkotmányos válság felé haladunk?

Az elnök, Klaus Iohannis pontosan a tervezett időben jelent meg, nyugodtan és jókedvűen, szűkszavúan bejelentve, hogy elutasítja a PSD javaslatát: „Gondosan mérlegeltem a pró és kontra érveket és úgy döntöttem, nem fogadom el ezt a javaslatot.” „Következésképpen, mondta végül az elnök, újabb javaslatot kérek a PSD–ALDE koalíciótól”.

Nem árulta el a javaslat ellen szóló érveket, bár feltételezni lehet, hogy miről van szó, de ez most nem annyira fontos. A PSD-nek válaszolnia kell és a bölcsesség jele lesz, ha nem ugyanazzal a személlyel fog előállni. Mindenkinek az az érdeke, hogy ne alakuljon ki alkotmányos válság, bár ha a PSD vezetőjének eddigi nyilatkozataiból indulunk ki, ezt nehéz lesz elkerülni. Liviu Dragnea azt mondta, hogy egy elnöki elutasítás esetén „máshol fogunk találkozni”, később ezt pontosítva jelezte, hogy az Alkotmánybíróságra utalt.

Az alkotmányt viszont annak szellemében kell értelmezni. Traian Băsescu volt elnök

az alkotmányos rendelkezések betűjét követte egy túlkapás alátámasztásához.

Évekkel később ő maga is elismerte, hogy „némileg erőszakot tett” az alkotmányon. De míg Traian Băsescu túlbecsülte az elnök szerepét, Liviu Dragnea most hajlamos alábecsülni. Nem ez lenne az első eset, amikor egy túlkapás bizonyos idővel később ellentétes előjelű túlkapáshoz vezet, hiszen egyértelmű, hogy most a 2009-es események másolatával van dolgunk. Ahogy azt az utóbbi napokban folyamatosan láthattuk, a PSD minden áron tisztán formálissá akarta tenni az elnök szerepét és valószínűleg ez sikerült is volna, ha a javaslata valóban „elutasíthatatlan”.

Valójában nem tudjuk, mire gondolt Liviu Dragnea, amikor ezt mondta. Vajon a diszkriminációmentesség bizonyos kritériumainak fellengzős lobogtatására? Muzulmán török nőt javasolt, hogy kényelmetlen helyzetbe hozza az evangélikus szász férfi elnököt? Klaus Iohannis – más kontextusban, de eléggé általánosan érvényes módon – azt mondta, hogy mivel ő maga is „etnikai és vallási” kisebbségből származik, maximális toleranciára törekszik. Következésképpen elképzelhetetlen lett volna, hogy elutasítja a PSD javaslatát. Ha ez így volt, akkor nagy politikai naivitás tanúi voltunk. A demokráciának ezeket a „kemény” kritériumait csak akkor szokták tüntetőleg hangoztatni és védelmezni, amikor valami mást akarnak ezekkel elleplezni, és nem önmagukért. Senki sem fog egy nőt a politikában csak azért megvédeni, mert nő, hanem valami kimondhatatlan ok miatt tüntet majd a diszkriminációmentesség kritériumával. Hillary Clinton talán azért is veszített, mert túlságosan is a női mivoltára épített, minimalizálva az amerikai nők valóságos társadalmi gondjait.

Sevile Shhaideh kisebbségi vonásai valójában Liviu Dragnea számára is másodlagosak voltak,

vagy egyáltalán nem is számítottak, hiszen az volt az egyetlen célja, hogy szorgalmas és a végrehajtásra alkalmas személyt nevezzen ki. Az általa megoldani kívánt gond a lojalitásra és a technikai hozzáértésre korlátozódott. Talán csak később merült fel benne a diszkriminációmentesség kártyája kijátszásának ötlete, de ez határozottan a kevésbé sikerült rész volt. Iohannis elnök nem tartja korlátozónak magára nézve a fentebbi kijelentését, hiszen annak más célja volt, és egyszerű kibúvónak használja, az igazán fontos külföldi politikai körök számára pedig más kritériumok fontosak.

Mindenesetre, most már késő ilyen magyarázatokkal előállni. A PSD-nek valaki mást kell javasolnia, ha nem másért, akkor azért, mert nem teljesült az alkotmányos „rítus”. Az alkotmány kigondolásában és megírásában résztvevők elképzelése az volt, hogy az elnök és a pártok valódi konzultálást folytatnak, ami azt jelenti, hogy szóba állnak egymással, vitatkoznak, érveket és ellenérveket hoznak fel, minden áron igyekezve legalább részlegesen megállapodásra jutni. Az alkotmány feltételez még egy ki nem mondott, de a szövegben lépten-nyomon jelen lévő valamit, ami valójában az alkotmányos politikai élete meglétének feltétele: a jóhiszeműséget. Hiszen

a cél elérhetetlenné válik, ha a politikai szereplők csak ellenfeleik legyőzésére törekednek.

Márpedig míg 2009-ben az elnök nem konzultált egyáltalán a pártokkal, ezúttal a pártok nem konzultáltak egyáltalán az elnökkel. Egy formális összejövetel létezett, de nem konzultálás, hiszen a román politikában az a legrosszabb, hogy a fő államférfiak nem beszélgetnek egymással és nincs meg bennük a közös célok érzése. Az elnök radikálisan elutasította párbeszédi partnereit, nem hívta meg őket a Palotában tartott ceremóniákra, utóbbiak pedig egyoldalú erőszakos tettekkel válaszoltak. Kettős hiba. Itt, ebben a széttartásban kell mélyre ásnunk a magyarázatokért, melynek csak látszólag van köze a pszichológiához, és amely aláaknázza az állam működését, megsemmisítve a román demokráciát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS