Egyáltalán nem lehet megbízni azokban, akik semmit sem mondanak, az államtitokra hivatkozva hallgatnak, de ugyanakkor korlátlan bizalmat követelnek maguknak.
Végső soron Florian Coldea kijelentései figyelemre méltóak, de nem abban az értelemben, ahogy – talán – a legtöbben várnák. Profetikus és mártírszerű megjelenése meglepetést okozott és egyesek már most hangot adtak rémületüknek, de ahhoz, hogy „próféciájának” értelme legyen, talán meg is kellene őt feszíteni. Arra a részre utalunk, melyben tragikus véget jósol az árulónak: „Emlékeztetni szeretnék – azt hiszem, ez a megfelelő pillanat – egy híres bibliai szereplőre is, akinek nevét nem szeretném feltétlenül kimondani, és aki nagyjából 2000 évvel ezelőtt 30 ezüstért vált árulóvá. Mit számít, hogy – utólag – lelkiismeret-furdalása lett, a dolgokat már nem lehetett helyrehozni és az elkövetett bűnt nem lehetett jóvátenni! Az ő sorsa, mint minden árulóé, nyilvánvalóan tragikus lett!”
Talán éppen Traian Băsescu volt elnök, holott ő őszintén, vagy csak hősködve azt sugallta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt tisztje egyes kollégáira vagy beosztottjaira utalt. Mindenesetre a volt elnök riadóztató hangon ítélte el Coldea nyilatkozatát: „Nem tudom, Coldea nyilatkozatának vége engem egyszerűen megdöbbentett. Nem szokás így fenyegetőzni. Ez azoknak szóló fenyegetés, akik eddig beszéltek, de azoknak is, akik ezután szeretnének beszélni.”
Sebastian Ghiţă is gyorsan reagált: azt mondta, személyesen fenyegetve érzi magát és attól fél, hogy a Szkripal-modellt követve meggyilkolhatják. Igaz, az ő esetében még akkor is hasznos ezt mondani, ha nem érezné érintve magát.
De – mint mondtuk – ahhoz, hogy az „árulók” tragikusan végezzék (Coldea többekre utalt), neki,
Ám – mártíri pózolása ellenére – Coldea nyugodt életet él, egyetemen oktat és időnként olyan nyilatkozatokkal fontoskodik, melyeket valaki más ír meg neki. Nyilatkozata – különben – inkább komikus volt. És nem kizárt, hogy az üzenet szerzője ezt tudatosan tette, hiszen Coldea a következőt mondja, gondosan olvasva: „emlékeztetni szeretnék egy híres bibliai szereplőre is, akinek nevét nem szeretném kimondani…”
Márpedig azzal mímelni a diszkréciód, hogy „elhallgatod” Júdás nevét, ez tényleg olyan kifinomultság, amit a sajtó figyelmen kívül hagyott, hiszen az összes tudósítás kihagyja ezt a passzust.
Ezért úgy gondolnánk, hogy Florian Coldea egy kicsit színészkedett, ami nem jelenti azt, hogy ne hinne őszintén az árulók létezésében és abban, hogy ő maga tisztességesen szolgálta az ország érdekeit. De itt van az igazi gond.
Hiszen Coldea nyilatkozatából az derül ki, hogy ő maga és a komái egyedül döntötték el, hogy mi jó és mi rossz Romániának.
A sajtónak tett nyilatkozata csalóka. Semmit sem mond az általa követett stratégiai irányvonalról, annak célkitűzéseiről és az esetleges járulékos áldozatokról, így a közvéleményt akár meg is győzhetné hangja – még ha parodisztikus is – patetikussága arról, hogy valamennyi igazságnak csak kell abban lennie.
Minden bizonnyal igaza van, de csakis a formát tekintve. Létezett árulás, de ahhoz, hogy teljes egészében felmérhessük a dolgokat, tudnunk kellene, mit tervezett Coldea, milyen elképzelése volt az általa szolgált hazáról és hazafiságról. Hiszen
És ezért egyáltalán nem lehet megbízni azokban, akik semmit sem mondanak, az államtitokra hivatkozva hallgatnak, de ugyanakkor korlátlan bizalmat követelnek maguknak.
A történelem azt mutatja nekünk, hogy egy ország politikája – alapvető vonalaiban – feltáratlan maradhat a széles közvélemény előtt. A zavar és összeomlás pillanataitól eltekintve mindig remek emberek voltak a vezetésben – és nem feltétlenül fejedelmekként, hanem tanácsadókként is –, de demokrácia nem mindig létezett. Márpedig a demokrácia elengedhetetlenné teszi, hogy a hazafiság fogalmát és az állam érdekeit nyilvánosan, nem pedig okkult módon határozzák meg. Következésképpen azt biztosan tudjuk, hogy a SRI volt műveleti főnöke nincs rendben, hiszen ő olyasmihez viszonyul, ami számunkra teljesen ismeretlen, és amiről semmilyen demokratikus vita sem volt, még szelektív keretek között sem.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.
A húsvéthétfői bántalmazás ügyében Béres Norbert részletesen ismertette a történteket a Székelyhonnal. Elmondása szerint több ütés érte, az incidensben a Sepsi OSK szakmai stábjának tagjai is érintettek. A fociklub sportigazgatója is megszólalt.
Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.
Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.