// 2024. november 26., kedd // Virág
SRI

A SRI-tisztek bohózatba illő jóslatai

// HIRDETÉS

Egyáltalán nem lehet megbízni azokban, akik semmit sem mondanak, az államtitokra hivatkozva hallgatnak, de ugyanakkor korlátlan bizalmat követelnek maguknak.

Végső soron Florian Coldea kijelentései figyelemre méltóak, de nem abban az értelemben, ahogy – talán – a legtöbben várnák. Profetikus és mártírszerű megjelenése meglepetést okozott és egyesek már most hangot adtak rémületüknek, de ahhoz, hogy „próféciájának” értelme legyen, talán meg is kellene őt feszíteni. Arra a részre utalunk, melyben tragikus véget jósol az árulónak: „Emlékeztetni szeretnék – azt hiszem, ez a megfelelő pillanat – egy híres bibliai szereplőre is, akinek nevét nem szeretném feltétlenül kimondani, és aki nagyjából 2000 évvel ezelőtt 30 ezüstért vált árulóvá. Mit számít, hogy – utólag – lelkiismeret-furdalása lett, a dolgokat már nem lehetett helyrehozni és az elkövetett bűnt nem lehetett jóvátenni! Az ő sorsa, mint minden árulóé, nyilvánvalóan tragikus lett!”

Úgy tűnik, elég sokan érezték érintve magukat.

Talán éppen Traian Băsescu volt elnök, holott ő őszintén, vagy csak hősködve azt sugallta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt tisztje egyes kollégáira vagy beosztottjaira utalt. Mindenesetre a volt elnök riadóztató hangon ítélte el Coldea nyilatkozatát: „Nem tudom, Coldea nyilatkozatának vége engem egyszerűen megdöbbentett. Nem szokás így fenyegetőzni. Ez azoknak szóló fenyegetés, akik eddig beszéltek, de azoknak is, akik ezután szeretnének beszélni.”

Sebastian Ghiţă is gyorsan reagált: azt mondta, személyesen fenyegetve érzi magát és attól fél, hogy a Szkripal-modellt követve meggyilkolhatják. Igaz, az ő esetében még akkor is hasznos ezt mondani, ha nem érezné érintve magát.

De – mint mondtuk – ahhoz, hogy az „árulók” tragikusan végezzék (Coldea többekre utalt), neki,

Coldeának igazi mártíromságot kellene megtapasztalnia, mert a tragikum különben egyszerű paródia lenne.

Ám – mártíri pózolása ellenére – Coldea nyugodt életet él, egyetemen oktat és időnként olyan nyilatkozatokkal fontoskodik, melyeket valaki más ír meg neki. Nyilatkozata – különben – inkább komikus volt. És nem kizárt, hogy az üzenet szerzője ezt tudatosan tette, hiszen Coldea a következőt mondja, gondosan olvasva: „emlékeztetni szeretnék egy híres bibliai szereplőre is, akinek nevét nem szeretném kimondani…”

Márpedig azzal mímelni a diszkréciód, hogy „elhallgatod” Júdás nevét, ez tényleg olyan kifinomultság, amit a sajtó figyelmen kívül hagyott, hiszen az összes tudósítás kihagyja ezt a passzust.

Ezért úgy gondolnánk, hogy Florian Coldea egy kicsit színészkedett, ami nem jelenti azt, hogy ne hinne őszintén az árulók létezésében és abban, hogy ő maga tisztességesen szolgálta az ország érdekeit. De itt van az igazi gond.

Mi határozza meg az ország biztonsági érdekeit?

Hiszen Coldea nyilatkozatából az derül ki, hogy ő maga és a komái egyedül döntötték el, hogy mi jó és mi rossz Romániának.

A sajtónak tett nyilatkozata csalóka. Semmit sem mond az általa követett stratégiai irányvonalról, annak célkitűzéseiről és az esetleges járulékos áldozatokról, így a közvéleményt akár meg is győzhetné hangja – még ha parodisztikus is – patetikussága arról, hogy valamennyi igazságnak csak kell abban lennie.

Minden bizonnyal igaza van, de csakis a formát tekintve. Létezett árulás, de ahhoz, hogy teljes egészében felmérhessük a dolgokat, tudnunk kellene, mit tervezett Coldea, milyen elképzelése volt az általa szolgált hazáról és hazafiságról. Hiszen

jelenleg nagy válságban van a haza fogalma, a hazafiság pedig minden nap új meghatározást kap.

És ezért egyáltalán nem lehet megbízni azokban, akik semmit sem mondanak, az államtitokra hivatkozva hallgatnak, de ugyanakkor korlátlan bizalmat követelnek maguknak.

A történelem azt mutatja nekünk, hogy egy ország politikája – alapvető vonalaiban – feltáratlan maradhat a széles közvélemény előtt. A zavar és összeomlás pillanataitól eltekintve mindig remek emberek voltak a vezetésben – és nem feltétlenül fejedelmekként, hanem tanácsadókként is –, de demokrácia nem mindig létezett. Márpedig a demokrácia elengedhetetlenné teszi, hogy a hazafiság fogalmát és az állam érdekeit nyilvánosan, nem pedig okkult módon határozzák meg. Következésképpen azt biztosan tudjuk, hogy a SRI volt műveleti főnöke nincs rendben, hiszen ő olyasmihez viszonyul, ami számunkra teljesen ismeretlen, és amiről semmilyen demokratikus vita sem volt, még szelektív keretek között sem.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS