Egyáltalán nem lehet megbízni azokban, akik semmit sem mondanak, az államtitokra hivatkozva hallgatnak, de ugyanakkor korlátlan bizalmat követelnek maguknak.
Végső soron Florian Coldea kijelentései figyelemre méltóak, de nem abban az értelemben, ahogy – talán – a legtöbben várnák. Profetikus és mártírszerű megjelenése meglepetést okozott és egyesek már most hangot adtak rémületüknek, de ahhoz, hogy „próféciájának” értelme legyen, talán meg is kellene őt feszíteni. Arra a részre utalunk, melyben tragikus véget jósol az árulónak: „Emlékeztetni szeretnék – azt hiszem, ez a megfelelő pillanat – egy híres bibliai szereplőre is, akinek nevét nem szeretném feltétlenül kimondani, és aki nagyjából 2000 évvel ezelőtt 30 ezüstért vált árulóvá. Mit számít, hogy – utólag – lelkiismeret-furdalása lett, a dolgokat már nem lehetett helyrehozni és az elkövetett bűnt nem lehetett jóvátenni! Az ő sorsa, mint minden árulóé, nyilvánvalóan tragikus lett!”
Talán éppen Traian Băsescu volt elnök, holott ő őszintén, vagy csak hősködve azt sugallta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt tisztje egyes kollégáira vagy beosztottjaira utalt. Mindenesetre a volt elnök riadóztató hangon ítélte el Coldea nyilatkozatát: „Nem tudom, Coldea nyilatkozatának vége engem egyszerűen megdöbbentett. Nem szokás így fenyegetőzni. Ez azoknak szóló fenyegetés, akik eddig beszéltek, de azoknak is, akik ezután szeretnének beszélni.”
Sebastian Ghiţă is gyorsan reagált: azt mondta, személyesen fenyegetve érzi magát és attól fél, hogy a Szkripal-modellt követve meggyilkolhatják. Igaz, az ő esetében még akkor is hasznos ezt mondani, ha nem érezné érintve magát.
De – mint mondtuk – ahhoz, hogy az „árulók” tragikusan végezzék (Coldea többekre utalt), neki,
Ám – mártíri pózolása ellenére – Coldea nyugodt életet él, egyetemen oktat és időnként olyan nyilatkozatokkal fontoskodik, melyeket valaki más ír meg neki. Nyilatkozata – különben – inkább komikus volt. És nem kizárt, hogy az üzenet szerzője ezt tudatosan tette, hiszen Coldea a következőt mondja, gondosan olvasva: „emlékeztetni szeretnék egy híres bibliai szereplőre is, akinek nevét nem szeretném kimondani…”
Márpedig azzal mímelni a diszkréciód, hogy „elhallgatod” Júdás nevét, ez tényleg olyan kifinomultság, amit a sajtó figyelmen kívül hagyott, hiszen az összes tudósítás kihagyja ezt a passzust.
Ezért úgy gondolnánk, hogy Florian Coldea egy kicsit színészkedett, ami nem jelenti azt, hogy ne hinne őszintén az árulók létezésében és abban, hogy ő maga tisztességesen szolgálta az ország érdekeit. De itt van az igazi gond.
Hiszen Coldea nyilatkozatából az derül ki, hogy ő maga és a komái egyedül döntötték el, hogy mi jó és mi rossz Romániának.
A sajtónak tett nyilatkozata csalóka. Semmit sem mond az általa követett stratégiai irányvonalról, annak célkitűzéseiről és az esetleges járulékos áldozatokról, így a közvéleményt akár meg is győzhetné hangja – még ha parodisztikus is – patetikussága arról, hogy valamennyi igazságnak csak kell abban lennie.
Minden bizonnyal igaza van, de csakis a formát tekintve. Létezett árulás, de ahhoz, hogy teljes egészében felmérhessük a dolgokat, tudnunk kellene, mit tervezett Coldea, milyen elképzelése volt az általa szolgált hazáról és hazafiságról. Hiszen
És ezért egyáltalán nem lehet megbízni azokban, akik semmit sem mondanak, az államtitokra hivatkozva hallgatnak, de ugyanakkor korlátlan bizalmat követelnek maguknak.
A történelem azt mutatja nekünk, hogy egy ország politikája – alapvető vonalaiban – feltáratlan maradhat a széles közvélemény előtt. A zavar és összeomlás pillanataitól eltekintve mindig remek emberek voltak a vezetésben – és nem feltétlenül fejedelmekként, hanem tanácsadókként is –, de demokrácia nem mindig létezett. Márpedig a demokrácia elengedhetetlenné teszi, hogy a hazafiság fogalmát és az állam érdekeit nyilvánosan, nem pedig okkult módon határozzák meg. Következésképpen azt biztosan tudjuk, hogy a SRI volt műveleti főnöke nincs rendben, hiszen ő olyasmihez viszonyul, ami számunkra teljesen ismeretlen, és amiről semmilyen demokratikus vita sem volt, még szelektív keretek között sem.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.