Egyáltalán nem lehet megbízni azokban, akik semmit sem mondanak, az államtitokra hivatkozva hallgatnak, de ugyanakkor korlátlan bizalmat követelnek maguknak.
Végső soron Florian Coldea kijelentései figyelemre méltóak, de nem abban az értelemben, ahogy – talán – a legtöbben várnák. Profetikus és mártírszerű megjelenése meglepetést okozott és egyesek már most hangot adtak rémületüknek, de ahhoz, hogy „próféciájának” értelme legyen, talán meg is kellene őt feszíteni. Arra a részre utalunk, melyben tragikus véget jósol az árulónak: „Emlékeztetni szeretnék – azt hiszem, ez a megfelelő pillanat – egy híres bibliai szereplőre is, akinek nevét nem szeretném feltétlenül kimondani, és aki nagyjából 2000 évvel ezelőtt 30 ezüstért vált árulóvá. Mit számít, hogy – utólag – lelkiismeret-furdalása lett, a dolgokat már nem lehetett helyrehozni és az elkövetett bűnt nem lehetett jóvátenni! Az ő sorsa, mint minden árulóé, nyilvánvalóan tragikus lett!”
Talán éppen Traian Băsescu volt elnök, holott ő őszintén, vagy csak hősködve azt sugallta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt tisztje egyes kollégáira vagy beosztottjaira utalt. Mindenesetre a volt elnök riadóztató hangon ítélte el Coldea nyilatkozatát: „Nem tudom, Coldea nyilatkozatának vége engem egyszerűen megdöbbentett. Nem szokás így fenyegetőzni. Ez azoknak szóló fenyegetés, akik eddig beszéltek, de azoknak is, akik ezután szeretnének beszélni.”
Sebastian Ghiţă is gyorsan reagált: azt mondta, személyesen fenyegetve érzi magát és attól fél, hogy a Szkripal-modellt követve meggyilkolhatják. Igaz, az ő esetében még akkor is hasznos ezt mondani, ha nem érezné érintve magát.
De – mint mondtuk – ahhoz, hogy az „árulók” tragikusan végezzék (Coldea többekre utalt), neki,
Ám – mártíri pózolása ellenére – Coldea nyugodt életet él, egyetemen oktat és időnként olyan nyilatkozatokkal fontoskodik, melyeket valaki más ír meg neki. Nyilatkozata – különben – inkább komikus volt. És nem kizárt, hogy az üzenet szerzője ezt tudatosan tette, hiszen Coldea a következőt mondja, gondosan olvasva: „emlékeztetni szeretnék egy híres bibliai szereplőre is, akinek nevét nem szeretném kimondani…”
Márpedig azzal mímelni a diszkréciód, hogy „elhallgatod” Júdás nevét, ez tényleg olyan kifinomultság, amit a sajtó figyelmen kívül hagyott, hiszen az összes tudósítás kihagyja ezt a passzust.
Ezért úgy gondolnánk, hogy Florian Coldea egy kicsit színészkedett, ami nem jelenti azt, hogy ne hinne őszintén az árulók létezésében és abban, hogy ő maga tisztességesen szolgálta az ország érdekeit. De itt van az igazi gond.
Hiszen Coldea nyilatkozatából az derül ki, hogy ő maga és a komái egyedül döntötték el, hogy mi jó és mi rossz Romániának.
A sajtónak tett nyilatkozata csalóka. Semmit sem mond az általa követett stratégiai irányvonalról, annak célkitűzéseiről és az esetleges járulékos áldozatokról, így a közvéleményt akár meg is győzhetné hangja – még ha parodisztikus is – patetikussága arról, hogy valamennyi igazságnak csak kell abban lennie.
Minden bizonnyal igaza van, de csakis a formát tekintve. Létezett árulás, de ahhoz, hogy teljes egészében felmérhessük a dolgokat, tudnunk kellene, mit tervezett Coldea, milyen elképzelése volt az általa szolgált hazáról és hazafiságról. Hiszen
És ezért egyáltalán nem lehet megbízni azokban, akik semmit sem mondanak, az államtitokra hivatkozva hallgatnak, de ugyanakkor korlátlan bizalmat követelnek maguknak.
A történelem azt mutatja nekünk, hogy egy ország politikája – alapvető vonalaiban – feltáratlan maradhat a széles közvélemény előtt. A zavar és összeomlás pillanataitól eltekintve mindig remek emberek voltak a vezetésben – és nem feltétlenül fejedelmekként, hanem tanácsadókként is –, de demokrácia nem mindig létezett. Márpedig a demokrácia elengedhetetlenné teszi, hogy a hazafiság fogalmát és az állam érdekeit nyilvánosan, nem pedig okkult módon határozzák meg. Következésképpen azt biztosan tudjuk, hogy a SRI volt műveleti főnöke nincs rendben, hiszen ő olyasmihez viszonyul, ami számunkra teljesen ismeretlen, és amiről semmilyen demokratikus vita sem volt, még szelektív keretek között sem.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.