A románok szemmel láthatólag nagy nemzetnek képzelik magukat. Viszont lopnak és korruptak.
A legtöbb román büszke nemzetiségére, országára, és úgy gondolja, Romániáról pozitív kép él külföldön, legalábbis ez derül ki a Vasile Dâncu által koordinált Sinteze folyóiratban nemrég megjelent IRES-felmérésből.
A Sinteze folyóirat legújabb számában megjelent, és a 2015. február 23–26. időszakban, 1 200 fős mintán készített IRES-felmérés szerint a legtöbb román büszke a nemzetiségére és szép országnak látja Romániát, ahol a nők is szépek, és a vendégszeretet a leggyakoribb tulajdonság.
Arra a kérdésre például, hogy büszkék-e a románságukra, a válaszolók 46 százaléka mondta magát „nagyon büszkének”, 40 százalék „eléggé büszkének”, míg 10 százalék azt válaszolta, hogy ez az érzés nincs túlságosan meg benne, 4 százalék pedig egyáltalán nem büszke a nemzetiségére.
Ami a Romániáról külföldön élő képet illeti, a megkérdezetteknek csak 2 százaléka véli úgy, hogy hazánkról nagyon jó kép létezne külföldön, míg 41 százalék szerint ez a kép jó, 21 százalék pedig semleges választ adott. A másik végleten 30 százalék úgy gondolja, hogy Romániáról rossz kép él külföldön, 6 százalék szerint pedig éppenséggel nagyon rossz.
Másrészt, amikor a spontán értékelésekről van szó, az IRES-felmérés résztvevőinek 12 százaléka
A felmérés szerint Románia „szép tájakkal rendelkező ország”, ez a véleménye a megkérdezettek 90 százalékának, 77 százalék szerint pedig a „nők is szépek”, 64 százalék szerint pedig „dicsőséges történelme” van.
A felmérés résztvevőinek csaknem fele (47%) úgy gondolja, Romániát a jelentős sportteljesítmények jellemzik, 43 százalék szerint ennek az országnak jelentős tudományos eredményei vannak.
Amikor a román népet kellett jellemezniük, a legtöbb válaszoló azt mondta, hogy vendégszerető emberekből áll (8,54%) (mint az eredeti forrásból kiderül, ez az adat valójában nem százalékos arányt, hanem átlagot jelöl egy – valószínűleg 1-10-ig terjedő skálán – a szerk.), míg a románokra az ostobaság a legkevésbé jellemző.
A románok a következő jellemvonásokkal azonosulnak nagyon erősen: „vendégszeretet”, „élelmesség”, „intelligencia”, „bátorság”, „szorgalom”, „innovativitás”, „mulatságosság”.
Másrészt csak a románok 4 százaléka (ld. mint fent – a szerk.) gondolja úgy, hogy a románok „gyávák”, „barátságtalanok”, „elmaradottak”, „lusták”, „unalmasak” vagy „ostobák”.
A tagországok közül a románok kötődnek a leginkább az EU-hoz, ez derül ki az Európai Bizottság bukaresti képviselete által hétfőn bemutatott eurobarométerből. A felmérés szerint a románok 58 százaléka állítja azt, hogy kötődik az Európai Unióhoz, ami magasabb a 45 százalékos európai átlagnál, és az olyan országokhoz áll közel, mint Franciaország (51%), Németország (49%) és Lengyelország (59%) (forrás).
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
… egy polgármester úgy beszólt Victor Pontának, hogy az szökőárnak is beillene… és a mutáns tél váratlanul kapta magát és feldobta a talpát.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Kutyaadót vezet be egy polgármester. Továbbá két polgármester is rácsok mögött tölti a húsvétot.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Külföldön lehet az a háromszéki lány, akinek eltűnéséről múlt héten adtunk hírt. A 16 éves tinédzser ügyében nemzetközi együttműködésben folyik a nyomozás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.