A románok szemmel láthatólag nagy nemzetnek képzelik magukat. Viszont lopnak és korruptak.
A legtöbb román büszke nemzetiségére, országára, és úgy gondolja, Romániáról pozitív kép él külföldön, legalábbis ez derül ki a Vasile Dâncu által koordinált Sinteze folyóiratban nemrég megjelent IRES-felmérésből.
A Sinteze folyóirat legújabb számában megjelent, és a 2015. február 23–26. időszakban, 1 200 fős mintán készített IRES-felmérés szerint a legtöbb román büszke a nemzetiségére és szép országnak látja Romániát, ahol a nők is szépek, és a vendégszeretet a leggyakoribb tulajdonság.
Arra a kérdésre például, hogy büszkék-e a románságukra, a válaszolók 46 százaléka mondta magát „nagyon büszkének”, 40 százalék „eléggé büszkének”, míg 10 százalék azt válaszolta, hogy ez az érzés nincs túlságosan meg benne, 4 százalék pedig egyáltalán nem büszke a nemzetiségére.
Ami a Romániáról külföldön élő képet illeti, a megkérdezetteknek csak 2 százaléka véli úgy, hogy hazánkról nagyon jó kép létezne külföldön, míg 41 százalék szerint ez a kép jó, 21 százalék pedig semleges választ adott. A másik végleten 30 százalék úgy gondolja, hogy Romániáról rossz kép él külföldön, 6 százalék szerint pedig éppenséggel nagyon rossz.
Másrészt, amikor a spontán értékelésekről van szó, az IRES-felmérés résztvevőinek 12 százaléka
A felmérés szerint Románia „szép tájakkal rendelkező ország”, ez a véleménye a megkérdezettek 90 százalékának, 77 százalék szerint pedig a „nők is szépek”, 64 százalék szerint pedig „dicsőséges történelme” van.
A felmérés résztvevőinek csaknem fele (47%) úgy gondolja, Romániát a jelentős sportteljesítmények jellemzik, 43 százalék szerint ennek az országnak jelentős tudományos eredményei vannak.
Amikor a román népet kellett jellemezniük, a legtöbb válaszoló azt mondta, hogy vendégszerető emberekből áll (8,54%) (mint az eredeti forrásból kiderül, ez az adat valójában nem százalékos arányt, hanem átlagot jelöl egy – valószínűleg 1-10-ig terjedő skálán – a szerk.), míg a románokra az ostobaság a legkevésbé jellemző.
A románok a következő jellemvonásokkal azonosulnak nagyon erősen: „vendégszeretet”, „élelmesség”, „intelligencia”, „bátorság”, „szorgalom”, „innovativitás”, „mulatságosság”.
Másrészt csak a románok 4 százaléka (ld. mint fent – a szerk.) gondolja úgy, hogy a románok „gyávák”, „barátságtalanok”, „elmaradottak”, „lusták”, „unalmasak” vagy „ostobák”.
A tagországok közül a románok kötődnek a leginkább az EU-hoz, ez derül ki az Európai Bizottság bukaresti képviselete által hétfőn bemutatott eurobarométerből. A felmérés szerint a románok 58 százaléka állítja azt, hogy kötődik az Európai Unióhoz, ami magasabb a 45 százalékos európai átlagnál, és az olyan országokhoz áll közel, mint Franciaország (51%), Németország (49%) és Lengyelország (59%) (forrás).
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Kutyaadót vezet be egy polgármester. Továbbá két polgármester is rácsok mögött tölti a húsvétot.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Külföldön lehet az a háromszéki lány, akinek eltűnéséről múlt héten adtunk hírt. A 16 éves tinédzser ügyében nemzetközi együttműködésben folyik a nyomozás.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.