Ha így megyünk tovább, az egész középiskolai oktatási rendszert be lehet zárni, úgy, ahogy van.
A VIII. osztályos diákok Országos Felmérője országos vizsga és a gimnáziumi oktatás során szerzett képességek külső összegző értékelésének módja. Az Országos Felmérő évente, egyetlen alkalommal zajlik. Mind az állami oktatásban, mind a magánoktatásban résztvevő diákoknak joguk van díjmentesen teljesíteni az Országos Felmérőt.
A VIII. osztályos diákok Országos Felmérője a következő tantárgyakra vonatkozik:
a) román nyelv és irodalom;
b) anyanyelvi nyelvtan és irodalom – a nemzeti kisebbségekhez tartozó, anyanyelven folyó gimnáziumi oktatásban résztvevő diákok esetében;
c) matematika.
Az Országos Felmérő tételeit az Országos Értékelési és Vizsgáztató Központ (CNEE), a központi közigazgatás jogi személyiséggel rendelkező, oktatási felmérésre szakosodott, Oktatási Minisztériumnak alárendelt szakirányú szerve állítja össze.
A felvételi eredmény kiszámításában a gimnáziumi osztályokban szerzett érdemjegyek átlagának a teljes eredményen belüli aránya idén 25-ről 20 százalékra csökken, a többi 80 százalékot pedig az Országos Felmérésen elért átlag képviseli.
1998-ig középiskolai felvételi vizsgának nevezték és abban az oktatási egységben tartották, amelyiket a jelentkező az írásos kérésében megjelölte. A tételeket az Oktatási Minisztérium állította össze, országos szinten egységesen, az 1978–1985 időszakot kivéve, amikor a középiskola I. fokozatára vonatkozó felvételi vizsgát a megyei tanfelügyelőségek szervezték a megyei bizottságok által javasolt tételekkel. A középiskolai diákoknak 1991-ig a X. osztály végén a II. középiskolai fokozatba átkerüléshez is vizsgázniuk kellett, ennek sikerességétől függött, hogy nappali tagozaton folytatták a középiskolai tanulmányaikat, vagy szak-, illetve esti iskolába kerültek át. A felvételi vizsgát az 1999–2003-as időszakban Képességvizsgává, a 2004–2007 időszakban pedig Országos Teszteléssé nevezték át. Véleményem szerint szerencsétlen ötlet volt az egységes témájú dolgozatok alkalmazása 2008-ban és 2009-ben. A középiskolai felvételibe beszámított a VII. és VIII. osztályban félévente írt egységes témájú dolgozatokra kapott érdemjegyek átlaga. Különösen a VII. osztályos diákokban nem tudatosult az elérendő eredmény jelentősége és az, hogy egy esetleges kudarc milyen súllyal nyom a latba a jó végső eredményben. 2010-től a mai napig Országos Felmérő a VIII. osztály végi vizsga neve. A diákok egyéni választását és elért eredményét figyelembe vevő méltányos elhelyezési módja a 2001-ben bevezetett számítógépes elosztási rendszer.
A statisztikai elemzés azt mutatja, hogy a diákoknak a matematikavizsga okozza a legtöbb fejtörést. De
Mára nehezebbek lettek? Sorin Borodi matematika tanár elemzése hihetetlen eredményre jutott. Borodi 1933-tól kezdve vizsgálta az ilyen típusú vizsgákra adott feladatokat és ezek mindegyikét, nehézségüktől függően, 1-től 10-ig pontozta. A feladatok 1933-ban voltak a legnehezebbek, 9,66-os pontszámmal, a legkönnyebbek pedig 2015-ben, amikor 4,16 pontosak lettek. Ebben a rangsorban 2016 az utolsóelőtti helyre került 4,27 ponttal.
Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy a feladatok nehézsége 2000 után jelentősen csökkent. Felmerül bennem a kérdés, hogy ha ebben az ütemben haladunk, akkor mi lesz a következő években, ha senki sem állítja meg ezt a hanyatlást?

Pavel Năstase miniszter legutóbbi nyilatkozatai alapján az a tendencia, hogy
„Gondolkodunk rajta és pontosan eldöntjük, hogy a VIII. osztályban eltűnjön-e az Országos Felmérő”, mondta Pavel Năstase oktatási miniszter. Ezzel egy UNICEF-jelentésre reagált, mely a VIII. osztályos értékelés felfüggesztését és az iskolai folyamatok felülvizsgálatát javasolta. „Egyértelmű, hogy módosítanunk kell ezeknek a felméréseknek a megközelítési módját és csökkentenünk kell az országos vizsgáknak a diákok tanulására és fejlődésére gyakorolt kedvezőtlen hatását”, mondta még Năstase.
Végül próbálkozzanak meg a Katonai Középiskola 1933-as felvételi vizsgájának egyik feladatával. A teljes elemzést, valamint a szülők, nagyszülők és dédszülők feladatait ITT megtalálhatják.
Egy asszony almát vesz a gyermekeinek és számítása szerint, mindegyiknek 21 alma jutna. Útközben eszébe jut, hogy két gyermeke büntetésben van, ezért semmit sem kapnak és újraszámolva arra a következtetésre jut, hogy a többinek 28 alma jut.
Hány gyermeke volt és hány almát vásárolt?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.
Csupán négy párt jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Négyszáz darab csempésztojással bukott le egy román kamionos Olaszországban. Fejbe vertek egy férfit Bánffyhunyadon, mert nem tudta a karácsonyi ének szövegét.
Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.
A volt román raliversenyző, Titi Aur elmagyarázta, hogy Pitești-Craiova autópályán történt pénteki tömegkarambol – amelyben 12 autó és 32 személy volt érintett – oka az úgynevezett „nyájszellem” volt.
Tragédiával végződött egy lakástűz hétfő reggel Marosfőn: az égő házban egy 92 éves férfi holttestét találták meg a tűzoltók.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.