Van-e esély arra, hogy Németországban populista párt győzzön a közelgő választásokon?
Több európai országban megfigyelhető a zajos pártok és politikai csoportosulások által terjesztett populizmus erős csábítása. A populizmus receptkönyvét Németországban is átvette az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt és több tartományi gyűlésbe is sikerült bejutnia. A Szövetségi Köztársaságban szeptemberben sorra kerülő parlamenti választás közeledtével a Bertelsmann Alapítvány készített egy felmérést a választói magatartás vizsgálatára, többek között az Alternatíva Németországnak populista kínálatával szemben is. A Populisták kora? című felmérés készítői néhány rendkívül érdekes adat birtokában arra a következtetésre jutottak, hogy az ország lakosságának csak 30 százaléka vall magáénak olyan elképzeléseket és eszméket, melyeket populistának lehet nevezni. A szerzők ezzel kapcsolatosan mérsékelt és radikális populizmus meglétéről beszélnek.
A mérsékelt populizmus, a tanulmány készítői szerint, a politikai establishment ellen irányuló viselkedésként nyilvánul meg és olyan diffúz bírálatokban jelentkezik, amelyek a politikai pártok, a jogállam intézményei, de még a sajtó ellen is irányulnak. A radikális populizmus nem fogadja el a hagyományos intézmények és a pártok létezését és azok felváltása mellett száll síkra. A populisták általában véve az úgynevezett „közvetlen demokrácia”, vagyis a népszavazás bevezetése mellett foglalnak állást, elutasítva a képviseleti demokráciát, de a pluralizmust is, melyet egy úgynevezett kiterjesztett „népi szuverenitással” váltanának fel.
A megkérdezett németek 37 százaléka elutasítja ezeket a populista elképzeléseket, a populista eszmékkel egyetértőket pedig „mérsékelt populistáknak” lehetne minősíteni, állítják a választói réteg összes reprezentatív kategóriájához tartozó több mint 5 000 személyt megkérdező szerzők. Az ebből a tanulmányból leszűrhető első következtetés az, hogy Németországban nem áll fenn annak a veszélye, hogy egy populista párt szerezzen többséget a választáson.
Figyelemre méltó, hogy Németországban a populistának minősíthető személyek kétharmada nem ellenzi Németország kilépését az Európai Unióból, az ehhez a kategóriához tartozók 85 százaléka pedig a demokratikus rendszer mellett foglal állást. De 45 százalék úgy gondolja, hogy az európai integrációt túlzásba vitték, 52 százalék pedig azt állítja, hogy a német demokratikus rendszer „rosszul”, vagy „nagyon rosszul” működik.
A tanulmány szerzői azt állítják, hogy a német populisták általában „csalódott demokraták” és nem feltétlenül a „demokrácia ellenségei”. Populista eszmékkel főleg a lakosság kevésbé képzett, vagy alacsony jövedelmű rétegeinél lehet találkozni. Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy a populizmus ideológiákon átívelő jelenség és a hagyományos bal–jobb sémába sem lehet beleilleszteni.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.