A Nagy Forradalombiznisz

A Forradalmárügyi Államtitkárság vezetői könnyedén osztogatták a „Meghatározó Szerepű Harcos” címeket, azok a városok pedig, ahol 1989. december 22-ig egyetlen lövés sem dördült el, bekerültek azon települések kategóriájába, ahol Nicolae Ceauşescu elmeneküléséig embereket gyilkoltak, sebesítettek meg vagy vettek őrizetbe.

290 személy kap törvénysértő módon 2.020 lejes „meghatározó szerepű harcosi” járadékot havonta, miután öt város, Déva, Buzău, Brăila, Târgovişte és Herkulesfürdő is bekerült azon települések kategóriájába, ahol emberek haltak meg 1989. december 22-ig, Nicolae Ceauşescu elmeneküléséig. Ezáltal az államot 12,8 millió lejes kár érte. De az ügyészek állítása szerint eddig összesen csaknem 3.505 olyan személy kapta meg a „forradalomban meghatározó szerepet játszó harcosi” címet, akik nem feleltek meg a törvényi feltételeknek.

Ezek a részletek a Főügyészség Bűnvádi és Kriminalisztikai Részlege (SUPC) ügyészeinek vizsgálatából derültek ki, akik csütörtök reggel hét személyt vettek őrizetbe ebben az ügyben. A bíróság közülük csak hat ellen rendelte el az előzetes letartóztatást, egy személy házi őrizetbe került. Az őrizetbe vettek között van a Forradalmárügyi Államtitkárság (SSPR) elemzőbizottságának több tagja.

Kik kerültek rácsok mögé?

Rácsok mögé került Adrian Sanda államtitkár, aki a bizottság elnöke is volt, Denisa Corina Tănase, a SSPR főtitkára és Cristina Valentina Cechi, a forradalmárügyi főosztály vezetője. Mindnyájukat négyrendbeli rendkívül súlyos következménnyel járó hivatali visszaéléssel és egyrendbeli hivatali visszaéléssel vádolják.

Ezen kívül őrizetbe került Mihail Valentin Gadină, a SSPR szakfelügyelője, Andreea Dragomir, az 1989. decemberi forradalmárokkal foglalkozó parlamenti bizottság (CPRD) alkalmazottja, a SSPR-ben és a CRPD-ben kapcsolatokkal rendelkező Gheorghe Neagu és Ionel Iosef, az 1989. December 16-21-i Mártír Hősök Emlékének Megőrzéséért Küzdők Szervezetének bukaresti elnöke is.

Hivatali visszaéléssel vádolják őket, mert állítólag megvesztegetésekben közvetítettek forradalmári címek megszerzése ügyében. További öt személy ellen befolyással való üzérkedésben való bűnrészesség vagy befolyás vásárlása miatt folyik vizsgálat, szintén forradalmári címek megszerzése érdekében. A „meghatározó szerepű harcos” cím esetében a megvesztegetés néhány száztól néhány ezer euróig terjedt. Az ügyészek több telefonlehallgatással rendelkeznek ebben az ügyben.

A „meghatározó szerepű harcos” története

A „meghatározó szerepű harcos” története a Ponta-kormány egyik sürgősségi rendeletével kezdődik. 2014 decemberében történt, amikor a „történelmi igazság tiszteletben tartása” indokával a kormány egy új forradalmári kategória létrehozásáról döntött: „a román forradalomban meghatározó szerepet játszott forradalmárról” van szó. Konkrétan, a rendelet lehetőséget teremtett a forradalmároknak régi igazolványuk lecserélésére, és az új cím megszerzésével visszakaphatták a Boc-kormány által 2012-ben felfüggesztett havi járadékukat.

„Azokról van szó, akik Ceauşescu elmenekülése előtt mentek ki az utcákra olyan városokban, mint Temesvár, Nagyszeben, Kolozsvár vagy Bukarest. Olyan emberekről, akik kockára tették az életüket és elfoglalták a kommunista hatalom székházait”, mondta 2015 augusztusában az Adevărulnak Adrian Sanda forradalomügyi államtitkár, akit megbíztak a cserefolyamat koordinálásával.

Az ügyészek azt állítják, hogy ezt a címet valójában olyanok kapták meg, akik nem érdemelték meg. Az egyik kiskapu az volt, hogy olyan városokat, ahol 1989. december 22-e előtt egyetlen lövés sem dördült el, azoknak a kategóriájába sorolták, ahol a diktátor elmeneküléséig embereket gyilkoltak, sebesítettek meg vagy vettek őrizetbe. A SSPR-n belüli elemzőbizottság, melynek Sanda, Tănase és Cechi is tagja volt, szemet hunyt afelett, hogy erre a listára felkerült Déva, Buzău, Brăila, Târgovişte és Herkulesfürdő is.

Egy volt milicista nyilatkozata

Konkrétan, a vizsgálatból kiderül, a SSPR-bizottság tagjai 2016. január 8-án, a 1989-es Forradalmárok Herkulesfürdői Egyesületének kérésére döntettek arról, hogy Herkulesfürdőt felveszik azoknak a településeknek a listájára, ahol emberek haltak, sebesültek meg vagy kerültek őrizetbe. Az egészre a milícia egyik volt törzsőrmestere, az 1996-ban tartalékos állományba helyezett Adrian Puiu Şumandan közjegyző előtt tett nyilatkozat alapján került sor, aki azt mondta, hogy 1989. december 21-én őrizetbe vett egy helybélit, Ion Havrielót, aki állítólag a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) vezetősége és Nicolae Ceauşescu elleni szlogeneket skandált. Ennek alapján 13 személy kapta meg a „meghatározó szerepű harcos” címet és a 2.020 lejes járadékot.

Az ügyészek azonban azt állítják, hogy a SSPR tudatosan figyelmen kívül hagyta a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészsége Katonai Ügyészségi Részlegének egyik átiratát, melyből az derül ki, hogy „az 1989. decemberi események kapcsán, a diktátor elmeneküléséig, nevezetesen 1989. december 22-e 12.10 percig Herkulesfürdő városban nem voltak meggyilkolt, megsebesült vagy őrizetbe vett személyek”.

Sőt, a SSPR-bizottság figyelmen kívül hagyta egy volt műveleti milícia-tiszt, Aurică Bordea közjegyző előtti nyilatkozatát is, aki elmondta, hogy Ion Havrielót a társadalmi együttélés, a közrend és köznyugalom szabályaira vonatkozó szabálysértések megállapításáról és büntetéséről szóló 153/1970. sz. rendelet alapján vitték be a milícia székházába, ahol szabálysértési bírságot róttak ki rá és néhány óra után szabadon engedték.

A nyilvántartásban nem szerepelő letartóztatás

Szinte ugyanez történt Buzău esetében is, mely 2015. augusztus 27-én került fel azoknak a településeknek a listájára, ahol emberek haltak, sebesültek meg vagy kerültek őrizetbe. Erre a helyi „22”-es Klub kérésére került sor. A SSPR egy bizonyos Gabriel Andreescu főügyészségi vizsgálat során tett tanúvallomása alapján hozta meg a döntést, aki elmesélte, hogy 1989. december 22-én a lakásáról Bukarestbe vitték a Securitate-tisztek, letartóztatták, majd Ceauşescu elmenekülése után szabadon engedték. Ez a tanúvallomás 52 személyt segített hozzá, hogy törvénysértő módon megszerezzék a „meghatározó szerepű harcos” címet, akiknek az állam 2016 novemberéig 2,3 millió lejt fizetett ki.

A nyomozók azt mondják, hogy a SSPR vezetői a döntés meghozatalakor figyelmen kívül hagyták a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészsége Katonai Ügyészségi Részlegének átiratát, mely egyértelműen rögzíti, hogy az ügyészek nyilvántartásában nincs nyoma a Gabriel Andreescuval szembeni őrizetbe vételi vagy letartóztatási eljárásnak.

Târgoviştén a közjegyző előtti nyilatkozatok számítottak

A fentiek indigóval készült másolata Târgovişte esete, ahol kivégezték Elena és Nicolae Ceauşescut. A város 2015. április 14-én került fel azon települések listájára, ahol a diktátor elmeneküléséig emberek haltak, sebesültek meg vagy kerültek őrizetbe. A döntést több személy közjegyző előtti nyilatkozata alapján hozták meg, akik azt állították, hogy a Securitate őrizetbe vette és a milícia épületében, vagy a Tergovistyei Kőolajipari Gépgyár adminisztratív épületében kihallgatta őket. A nyomozók azt mondják, hogy a SSPR vezetői figyelmen kívül hagyták a Főügyészség Katonai Ügyészi Igazgatósága által a 88/P/1990. sz. ügyiratban 1990. április 23-án összeállított, az 1989-es áldozatokról szóló jegyzőkönyvhöz csatolt táblázatot. Dâmboviţa megye egyetlen sebesült személlyel sem szerepel az 1989. december 16–21. időszakban. Ennek ellenére 91 személy megkapta a „meghatározó szerepű harcos” címet, akiknek az állam 2016 novemberéig 4 millió lejt fizetett ki.

Emberiesség elleni bűncselekmények

A katonai ügyészek a forradalomról szóló aktában vizsgálja a kommunista rezsim bukása után elkövetett bűncselekményeket, melynek során emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják azokat, akik átvették a hatalmat. 1989. december 22-e előtt csaknem hétszer kevesebben haltak vagy sebesültek meg, mint e dátum után.

A címet a szerkesztőség adta.