A kisebbségi jogok tekintetében nem mindig ott van demokrácia, ahol számítanánk rá.
Az Európai Unió országai között óriási különbség van a kisebbségi nyelvű oktatásban.
A baszk nyelv a klasszikus eset. A spanyolországi Baszkföld lakosságának egyharmada és a franciaországi baszk régió lakosságának 21 százaléka beszéli.
a dél-tiroli németeknek, illetve a magyarajkúaknak biztosított teljes oktatási jog kapcsán. Ezzel szemben a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját Romániához hasonlóan szinten ratifikáló Szlovákiában a magyar nyelvet csak óvodában használják.
Olaszországban, Tirolban az oktatás vagy csak német, vagy csak olasz nyelven zajlik. A gyermekeknek és a szülőknek kell dönteniük és választaniuk kell valamelyik nyelv.
Az Európai Parlament ez év elején elfogadott egy jelentést, melyben megdicséri Romániát, mert magyar nyelvű osztályokkal és tantárgyakkal bátorítja és megengedi a magyar nyelv használatát az elemi és középfokú oktatásban. Ugyanakkor Románia nem engedélyezi magyarországi tankönyvek használatát, csak a román oktatási minisztérium által elfogadottakat.
Belgium és Görögország nem írta alá az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Ez a charta egy minimális arányt szavatol, aminél nagyobb mérték esetében a dokumentumot ratifikáló államok kisebbségeinek joguk van nemcsak nyilvánosan használni a nyelvüket, de még a közigazgatásban és az oktatásban is.
Meglepőnek tűnhet, de az Európai Unió 28 tagállamából csak 15 ratifikálta a Chartát. Egy részük, mint például a baltikumiak vagy Belgium még csak alá sem írták, az Európa Tanács pedig nemrég vizsgálatot is indított Belgium ellen, mely ország a legfőbb európai intézmények házigazdája, de ahol a flandriai frankofón kisebbség jogi és közigazgatási gondokba ütközik a francia nyelv használatát illetően.
és nem használhatják nyelvüket a közigazgatással fenntartott kapcsolatukban. A flandriai bíróságon egyszerűen tilos franciául beszélni. Még akkor is kötelező egy bírósági tolmács jelenléte, ha mindenki ért franciául. Francia nyelvű iskolák és francia nyelvű tantárgyak sincsenek.
Más: a litvániai lengyelek nem kérhetik, hogy a nevüket a hivatalos dokumentumokban, például az útlevélben olyan lengyel karakterekkel írják, mint az ł vagy ę, mert ezek nem szerepelnek a litván ábécében.
Tehát a kisebbségi jogok szempontjából nem mindig ott van demokrácia, ahol számítanánk rá. Olyan Európa peremén található szegény országok, mint Románia, Bulgária, Macedónia szisztematikusan bevették főbb kisebbségeiket a kormányba, ami jelentős mértékben csökkentette a feszültségeket. Ugyanakkor Macedónia az egyetlen ország, ahol a romák (cigányok) és az arománok nyelve közigazgatásban és oktatásban használt hivatalos nyelv azokban a térségekben, ahol arányuk meghaladja a lakosság 20 százalékát.
Ezzel szemben Görögország vagy Belgium még a kisebbségek létezését sem ismerik el. Belgium és Görögország nem írta alá az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.
Franciaország aláírta, de nem ratifikálta. Belgiumon kívül az Európai Unió további 7 tagállama utasította alá a Charta aláírását. Írországról, Portugáliáról, Bulgáriáról, a balti országokról és Görögországról van szó, Görögország viszont külön eset, tekintettel arra, hogy még a nemzeti kisebbségek létezését sem ismeri el. De a Charta ratifikálása nem jelenti automatikusan azt, hogy a kérdéses ország kész végrehajtani a rendelkezéseit. Nincsenek kényszerítő eszközök a Charta rendelkezéseinek betartására.
-----
Az orosz tannyelvű iskolák és középiskolák az oktatási intézmények 20 százalékát jelentik. Egy részükben az etnikai csoportokhoz tartozó diákok – kérésre – saját anyanyelvükön tanulhatnak. Csakhogy a gyakorlatban ez heti három nyelv- és irodalomórát és egy nemzeti történelem- és kultúraórát jelent. A többi tantárgyat oroszul tanulják. Ezekben az intézményekben a román nyelvet a kisebbségi nyelvekkel azonos módon oktatják.
Moldovában az ukránok alkotják a legnagyobb létszámú kisebbségi csoportot. Az ukrán nyelvet és történelmet 46 iskolában tanítják, ami tizeneggyel kevesebb, mint 2009-ben volt. Miért csökken ezeknek az intézményeknek a száma, kérdeztük Valentin Crudutól, az Oktatási Minisztérium igazgatóságvezetőjétől:
„Inkább az orosz nyelvet választják. Egyetlen olyan településünk sincs, ahol az ukránok kompakt tömbben laknak és a román tannyelvű iskolát választották. Közülük nem mindenki kéri az ukrán nyelv- és irodalomórát, vagy az ukrán nyelv történelméről, kultúrájáról és hagyományairól szóló órát. Erről a családok, a szülők döntenek.
Ha megnézzük azoknak a középiskolásoknak a számát, akik ukrán nyelvből érettségiznek, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezek száma is csökken. Általában ezt csak azok kérik, akik ezt követően Ukrajnába mennek tanulni.”
Valentin Crudu azt mondja, hogy ez az ország területén egybefüggően élő más kisebbségi csoportokra, például bolgárokra és gagauzokra is érvényes, akik inkább az orosz nyelvű oktatást választják, az anyanyelvű vagy a román nyelvű helyett.
A gagauz autonómia hatóságai az anyanyelven történő tanulás bátorítása érdekében a tavaly elfogadott új oktatási törvényben az összes oktatási szinten kötelezővé tették a gagauz nyelv tanulását. De ebben az esetben is csak heti néhány gagauz nyelv- és irodalomóráról van szó. A tantárgyak többségét továbbra is oroszul oktatják, ez a leggyakrabban használt nyelv az autonómiában.
Egyes szakértők szerint,
melyek nem dolgoztak és adtak ki tankönyveket és más oktatási anyagokat az etnikai kisebbségek nyelvén.
De az oktatási döntéshozó tényezők azt állítják, hogy lépéseket tesznek a román nyelv alaposabb, az orosz- és az anyanyelvvel hasonló mértékű megtanulásának serkentésére azokban az iskolákban, ahol a kisebbségi csoportok tanulnak.
Újra Valentin Crudu nyilatkozik: „Van egy kísérleti programunk, mely 54 iskolát foglal magába, ahol megerősítjük a román nyelv oktatását. Több tantárgyat oktatnak román nyelven, de ez csak az elemi és gimnáziumi szintre vonatkozik, nem a középiskolaira. Két év múlva majd meglátjuk, hogy milyen eredménnyel jár, valamint azt, hogy helyes-e és jó-e, ha bizonyos tantárgyakat román nyelven oktatnak azoknak is, akik orosz tannyelvű iskolába járnak.”
A moldovai hatóságok modellként két kísérleti iskolát említenek, ahol ukrán nyelven folyik az oktatás. A két intézményben – az egyik Ocniţa megyében, a másik pedig Râşcani-ban van – a diákok alaposabb román, orosz és idegennyelvi képzésben részesülnek, a gimnáziumi szinttől kezdve pedig több tantárgyat románul oktatnak.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
2025-ben ki lehet mondani, hogy úgy tűnik, túl sok Dorel, azaz inkompetens, oda nem illő polgártárs kerül vezető pozícióba. Na de akkor tényleg el kell töprengeni azon, hogy államcsődről beszélünk-e, vagy csődállamról.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Komoly vádakat emeltek és házkutatások tartottak egy Temes megyei öregotthon állapotának kapcsán. Meglepő összegeket szednek be a kéregetők az utcán.
A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra.
Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.
Kihirdetése helyett megtámadta az államfő az alkotmánybíróságon azt a törvénytervezetet, amely szerint a romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük.
Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei és a pedagógusok Nemes Ildikó aligazgatónő elbocsátása miatt.
Négyen sérültek meg egy balesetben Csíkszentimre községben kedden este.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
2025-ben ki lehet mondani, hogy úgy tűnik, túl sok Dorel, azaz inkompetens, oda nem illő polgártárs kerül vezető pozícióba. Na de akkor tényleg el kell töprengeni azon, hogy államcsődről beszélünk-e, vagy csődállamról.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.