Jó kutyusként tovább nyalják az eurobürokrata kezet.
Úgy tűnik, a bukaresti politikai vezetőket meglepték a nagy-britanniai népszavazás eredményei, tekintettel arra, hogy a nap első óráiban semmilyen reakcióra nem voltak képesek. Iohannis elnök összehívott egy sürgős ülést a kormányfővel, a BNR (Román Nemzeti Bank – a szerk.) kormányzójával és a pártok vezetőivel, ami azt jelentette, hogy konszenzusos véleményt akar közzétenni.
Vagy lehet, hogy nem a habozás, hanem a nyilatkozat ünnepélyessé tételének óhaja okozta a késlekedést, hiszen Klaus Iohannis nemcsak reakciót fogalmazott meg, hanem igazi politikai kötelezettségvállalást is: „Ezen konzultálások után nagyon világosan kimondom: Románia továbbra is elkötelezett az európai projekt iránt. Romániának meggyőződése, hogy az EU-nak folytatódnia kell, ez egy jó projekt és része kívánunk lenni. Továbbra is egységre és szolidaritásra van szükség az EU-ban, az Unióban maradó 27 tagállam között”.
A nyilatkozatot a cotroceni-i összejövetel összes résztvevője „ellenjegyezte”: Dacian Cioloş kormányfő, a BNR kormányzója, Mugur Isărescu, a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) társelnökei, Alina Gorghiu és Vasile Blaga, a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) elnöke, Liviu Dragnea, az UNPR (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség – a szerk.) vezetője, Valeriu Steriu, az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) társelnöke, Daniel Constantin.
Ezt megelőzően, mint láttuk, Dacian Cioloş kormányfő nem kívánta számításba venni a Brexit lehetőségét,
(lásd a TF1-ben és a Le Monde-ban tett legutóbbi kijelentéseit). Ami pedig Iohannis elnököt illeti, nehéz megmondani, mire is gondolt pontosan, hiszen ha nem más, akkor vendége, Joachim Gauck iránti udvariassága megakadályozhatta, hogy az utóbbi napokban gyakorlatiasabb és realistább módon tárgyaljon a Brexitről. Németország elnöke azért jött, hogy bebiztosítsa az EU melletti támogatást az Unió keleti szélén, ami azt jelentheti, hogy Németország, vagyis a politikai elméleti központ egyáltalán nem hanyagolta el a Brexit lehetőségét és igyekezett elkerülni egy továbbterjedést.
Az a tény, hogy a román politikában a Brexit inkább valószínűtlennek tűnt (lásd Alina Gorghiu derűlátóan konvencionális, az ezzel kapcsolatos összes sablont felvonultató nyilatkozatát is), minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy a románok a „doktrína” totális uralma alatt éltek és itt sohasem gondolkodtak szabadon Európáról.
Valójában a nagy-britanniai népszavazás elsősorban éppen erről szól: a britek ki mertek lépni az ideológia és a propagandisztikus misztifikációk uralma alól. „Európa” évtizedeken keresztül valami vitathatatlan, a jóval és széppel azonos dologgá, a pozitivitás megtestesítőjévé vált. Aki nem értett egyet az európai építkezés stílusával, populistának, idegengyűlölőnek, rasszistának, bigottnak minősítették, ahogy azt a román sajtóban is láttuk. Elég volt megkérdőjelezni a Bizottság tekintélyét és azonnal óriási vihar zúdult az emberre a szolgálatkész sajtóból!
Európát valójában nem az eurokritikusok sodorták szisztematikusan veszélybe, hanem pont
és akik éppen az európai szellem lényegétől távolodtak el drámaian, ami a ráció és a kritikus gondolkodás volt. Micsoda botrány volt például a magyarországi és lengyelországi konzervatív reformok miatt, melyeket egyszerűen csak azért ítélték el Európa-ellenesekként, mert nem fogadták el szolgalelkűen a haladó baloldal dogmáit! Az eurokritikusok és a konzervatívok lettek a brüsszeli Parlament fekete bárányai, holott nyilvánvaló volt, hogy soraikban több intelligens és válogatott műveltségű ember van, mint az összes többi frakcióban.
Innen nem tudjuk megítélni, hogy a britek jól megfontolták-e szavazatuk következményeit vagy sem, hogy megfelelően tájékozottak voltak-e vagy sem. De azt elmondhatjuk, hogy elsősorban a dogma ellen szavaztak és a szabadság győzelmének voltunk a tanúi. Nem arról volt szó, hogy hány milliót ad vagy nem ad Nagy-Britannia Európának és mit kap ezért cserébe, hanem arról a nyomasztó politikai érzésről, hogy a brit demokrácia megszűnt létezni, hogy felfüggesztették a vitát, mint a politikai döntés formáját, holmi brüsszeli tisztviselők hasznára, akiket még csak nem is ismer senki.
Bukarestben voltak olyan reakciók is, melyek nagyon is árulkodnak az Európai Unió által gyakorolt hatalom természetéről. A helyzetet jól ismerő Traian Băsescu volt elnök a következőképpen reagált: „Mit tettél, David Cameron? Nem hittem volna, hogy lehetséges. Nagy-Britannia távozik az EU-ból.” Egyértelmű, hogy Traian Băsescu nem a véleményeit veti Cameron szemére, hanem azt, hogy kiírt egy népszavazást, hogy
Traian Băsescu tökéletesen leleplezi azt az antidemokratikus mentalitást, mely kezdte egyre jobban jellemezni az európai építkezést.
A román politika összes vezetőinek egybehangzó Európa melletti nyilatkozatának egyetlen, de jelentős hibája van: nem szab semmilyen feltételeket. Márpedig Európa nem igazán lesz képes túlélni, ha nem változtat a munkamódszerén, ha nem mond le a mindent jobban tudó technokrata arroganciáról és nem mutat fogadókészséget a hús-vér emberek véleménye iránt. Egy dogmatikus Európa tényleg nem kívánatos.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.