// 2026. május 6., szerda // Ivett, Frida

A Brexit után jön a háború?

// HIRDETÉS

A multikulturalizmus ostoba támogatásával Európa elvesztette régi polgárainak szavazatait. És ennek megvan az ára.

„Ha valamitől tartanunk kellene a Brexit után, akkor azok a fegyveres konfliktusok. Előbb-utóbb sor kerülhet rájuk – populista üzenetek alapján, történelmi emlékezet nélküli és a háború szörnyűségeivel nem szembesült fiatalokkal.”

Ez a figyelmeztetés a Bukaresti Értéktőzsde Igazgatótanácsának elnökétől, Lucian Angheltől származik, aki szerdán részt vett a SNSPA által a Romániai Európai Intézettel és a Convorbiri Europene folyóirattal közösen szervezett, A Brexit gazdasági hatásai című vitán.

„A második világháború előtt, a nagy recesszió és a lakossági elégedetlenség közepette a kormányok nagy többségét populisták vagy a szélsőjobboldal különböző formái vezették, nacionalista üzenetekkel. Ennek háború lett a következménye.

A megszorítás európai szintű felerősítése most is a populistákat hozhatná hatalomra.”

Másrészt, állítja Lucian Anghel, „fontos a szavazók gazdasági és pénzügyi nevelése, ehhez viszont évtizedek kellenek. Azt nem csak az egyetemeken kell végezni, hanem már az általános iskolában be kellene vezetni. Romániában rendkívül alacsony a gazdasági és pénzügyi képzettség foka, Nagy-Britanniában viszont az egyik legmagasabb és mégis láttuk, mi lett a népszavazás eredménye. Az már előrelépés, hogy a VIII. osztályban van egy választható pénzügyi és vállalkozási nevelési tankönyv, de ez nem elég”.

Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) főközgazdásza is arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai béke olyan rendkívül fontos eredmény, amelyet az EU biztosított, a mozgásszabadságon és a jóléten kívül: „Az átlagpolgár, még a görögországi munkanélküli is jobb életet él, mint amennyit a harmadik világbeli bérek biztosítanak. Az EU-ban senki sem él rosszabbul, mint 10-15 évvel ezelőtt, vagy mint a világ többi polgára.”

De, állítja Valentin Lazea, kihangsúlyozva, hogy ez a személyes véleménye és nem a BNR-é, az EU olyasmit is adott, amit nem kellett volna: multikulturalizmust és a sokszínűségnek ezzel az „ostoba” bátorításával „elvesztették Európa régi polgárainak szívét és szavazatait”.

Aztán elfogadta az erkölcsi viszonylagosságot és a „soft power” fogalmat, vagyis „nem állított fel saját hadsereget, úgy vélekedve, hogy

az erkölcsi, intellektuális stb. felsőbbrendűség érinthetetlenségi státuszt kölcsönöznek majd neki,

ami csak mosolyt kelthet Washingtonban, Moszkvában vagy Pekingben. Ezeket fel kell vetni és el kell ismerni, de eddig ezt nem láttam.”

Azonban ezen kívül, mondja Valentin Lazea, olyan dolgok is vannak, melyeket Európa nem nyújtott, nem ígért és nem is kellett volna nyújtania vagy ígérnie, „vagyis a földi mennyország megteremtését, holott pontosan ezt várták el tőle: engedjék el államok és emberek adósságait, töröljék el a makrogazdasági megszorításokat. És sok közgazdász is beszállt ebbe a csónakba és összezavarták az embereket”.

A harmadik nem ígért, de kudarcként felrótt dolog az abszolút mindenkinek biztosított jólét: „Igen, a jólét általános szintje megnőtt, de piacgazdaságban élünk. Tehát az EU-t olyan dolgokért tartják felelősnek, melyeket nem biztosíthatott. Elkényeztetett, internet által elkábított, történelmi emlékezet és gazdasági képzettség nélküli közvéleményünk van.”

Meg kell tanulnunk kommunikálni

Másrészt Gabriela Drăgan egyetemi tanár (ASE) (Közgazdaságtudományi Akadémia – a szerk.), a Romániai Európai Intézet igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia döntése az EU elhagyásáról „nemcsak válás, hanem egy jól-rosszul, a maga tökéletlenségeivel, de mégiscsak élő szerv megcsonkítása. Olyan döntés ez, melyet nyilvánvalóan mindenki megbánt, egy pirruszi győzelem, melynek árát a Brexit-tábor is meg fogja fizetni.

Meg kellene értenünk, hogy ez nem annyira a Brexit-tábor győzelme, mint inkább a „remain”-tábor veresége, melynek technikai érvei nem érintették meg a brit polgár lelkét. A népszavazás után megállapították, hogy a korábban hangoztatott számok közül sok helytelen volt, de ha az ember csak technikai érvekkel, makromutatókkal és más hasonlókkal küzd egy érzelmi és erkölcsi diskurzus ellen, akkor nem éri el a polgár érzékeny húrját, mellyel reakcióra késztetheti.

Meg kell tanulnunk kommunikálni, hogy a racionális érvek is eljussanak a polgárhoz. Az egyszerű polgár úgy megy el szavazni, amilyen. Lehet, hogy tájékozatlanul. A demokrácia nem feltétlenül az elitekre támaszkodik. Szüksége van rájuk, de az egyszerű polgárra támaszkodik.

A döntések számítanak, de az is, hogy ezek a döntések minél élőbb, minél emberibb módon jussanak el a polgárokhoz”.

Az EU egy bürokratikus kolosszus

Nemcsak az euroszkeptikusok szélsőségesek. Az euroracionálisak, az európai projektet és a mögötte álló intervencionalizmust szeretők is szélsőségesek, de a másik oldalon. Az igazság e két tábor között van, véli Cristian Păun egyetemi tanár, az ASE nemzetközi gazdasági kapcsolatok karának dékánhelyettese.

Véleménye szerint, „a Brexit az EU projektjével kapcsolatos figyelmeztetés, mely jelentősen eltért az eredeti tervektől, vagyis a javak szabad mozgásával elért jóléttől. Az EU most sok más dologgal is foglalkozik, források újraosztásával, egyes érdekcsoportok mások rovására történő megmentésével, és mindezért általában az egyszerű polgár fizeti a számlát.

Az EU egy bürokratikus kolosszus: létrehozásakor, 1957-ben a szerződés 86 területet szabályozott, a nizzai szerződés 254-et vezet be, az általános igazgatóságok száma 9-ről 24-re, az autonóm végrehajtó ügynökségeké 2-ről 11-re nőtt. A közösségi jog 42 százaléka a mezőgazdaságra vonatkozik és csak 10 százalék a közös piacra. A teljes európai jogrend 666 ezer oldalt tesz ki. (…) Ez felesleges szabályozást jelent és azt, hogy nap mint nap beavatkoznak mindegyikünk életébe”.

Az EU-nak nem szabad figyelmen kívül hagynia a figyelmeztetést, hívja fel a figyelmet Păun professzor.

Alina Bârgăoanu egyetemi tanár, a SNSPA rektorhelyettese, a Romániai Európai Intézet igazgatója két aggasztó főirányt lát: „Szinte biztos vagyok abban, hogy

az EU egyre inkább az euróövezetet és talán a Schengent fogja jelenteni.

Sigmar Gabriel kancellár és Martin Schultz pénteken közzétettek egy közös dolgozatot, melyben azt mondják, hogy egy gazdasági Schengen létrehozására kell az erőfeszítéseket összpontosítani. Lehet egy „befutó” zóna, mondjuk Lengyelország, de ez nem terjedne ki Közép- és Kelet-Európára, ahol mi is vagyunk.

Egy dologban nem szeretnék ennyire biztos lenni: elképzelhető, hogy a Brexit beindítja az EU-n belül a határokkal kapcsolatos zűrzavart, az elszakadási lépéseket, mely hozzánk is elérhet. A Romániára vonatkozó vita komoly és drámai. Mindenféléről beszélünk, de nem vesszük észre, például, hogy Kolozsvár kezd már úgy viselkedni, mint egyfajta Barcelona.

Ennek árát Közép- és Kelet-Európa fizeti majd meg, mely – mint oly sokszor a történelem folyamán – két kolosszus, Oroszország és Németország közzé szorul. Ez nem a történelem vége, hanem a geopolitika újrakezdődése.”

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Tűnjön már el a „vörös pestis” a parlamentből! (Nem fog)

Varga László Edgár

A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.

Miért nem lehet kivenni a politikából a politikát?

Sólyom István

„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)

 

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megkérdezték a népet, hova utazik majálisozni, lehangoló válasz érkezett…
Főtér

Megkérdezték a népet, hova utazik majálisozni, lehangoló válasz érkezett…

… nem fogják elhinni, ki szónokolt a szenátusi pulpitus mögül… és Marcel Ciolacu előbújt egy kő alól és elmondta, amit egy igazi, felelős politikusnak el kell mondania.

Megbukott a Bolojan-kormány, elfogadta a parlament a bizalmatlansági indítványt
Krónika

Megbukott a Bolojan-kormány, elfogadta a parlament a bizalmatlansági indítványt

Nem történt meglepetés az Ilie Bolojan vezette, a PSD kilépése óta kisebbségben kormányzó kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány keddi szavazásán: a parlament két háza 281 támogató szavazattal megszavazta a kormánybuktató indítványt.

Ilie Bolojan beszólt a Hidroelectricának – hírek vasárnap
Főtér

Ilie Bolojan beszólt a Hidroelectricának – hírek vasárnap

Kevesebb tápanyagot tartalmaznak az élelmiszereink, mint egy generációval ezelőtt. Medvék sétáltak Marosvásárhelyen az utcán.

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz
Székelyhon

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Bírálta kedden az RMDSZ-t a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion, amiért a szövetség képviselői és szenátorai nem szavazták meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.

Dráma a magyarfenesi gólyafészekben
Krónika

Dráma a magyarfenesi gólyafészekben

Vasárnap délután elfoglalta a magyarfenesi gólyafészket a hajlék tavalyi lakója. A Sáromberkén gyűrűzött 2031-esnek azonban pünkösdire sikerült a királysága, hazaérkezett a fészek idei ura és a tojóval együtt kemény harcok árán visszafoglalták a fészket.

Harapásokkal borított holttestet találtak a Kalonda-tetői nárciszrét közelében, egy medve is jelen volt
Székelyhon

Harapásokkal borított holttestet találtak a Kalonda-tetői nárciszrét közelében, egy medve is jelen volt

Egy hete tűnt el az az idős férfi, akinek vasárnap találták meg a harapásokkal borított holttestét a Kalonda-tetői nárciszrét közelében. A helyszínen egy medve támadt rá a kiérkező rendőrökre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Tűnjön már el a „vörös pestis” a parlamentből! (Nem fog)

Varga László Edgár

A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.

Miért nem lehet kivenni a politikából a politikát?

Sólyom István

„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)

 

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS