// 2026. április 18., szombat // Andrea, Ilma

23 közlekedési miniszter 30 év alatt 748 km-nyi autópályát kínlódott össze Romániában

// HIRDETÉS

Akárhonnan nézzük, akármennyi jóindulat buzog is bennünk, ezt nem lehet kikozmetikázni: a brutális amatőrség látlelete.

A Factual megvizsgálta Klaus Iohannis elnök arra vonatkozó kijelentését, hogy mennyi autópályát ígértek a kormányon lévők az évek során, és hány kilométernyi épült meg ebből.

„Ha összeadnánk azokat az autópálya-kilométereket,

melyeket a kormányon lévők az utóbbi, mondjuk, húsz évben megígértek, Kínáig érnének az autópályáink. Nyilvánvaló, hogy nem így van. Még 800 kilométernyi autópályánk sincs. Szerencse, hogy idáig elér az egyik (a Bukarest–Piteşti-autópálya – a szerz.)”, mondta Klaus Iohannis elnök.

A Factual elemzése összehasonlította a 90-es évek óta megígért autópálya-projekteket és a megvalósult szakaszok hosszát.

Romániának a 90-es évektől, a Roman-kormánytól számítva 2004-ig 8 miniszterelnöke volt: Theodor Stolojan (1991–1992), Nicolae Văcăroiu (1992–1996), Victor Ciorbea (1996–1998), Gavril Dejeu (1998), Radu Vasile (1998–1999), Alexandru Athanasiu (1999), Mugur Isărescu (1999–2000), Adrian Năstase (2000–2004). Ugyanebban az időszakban közlekedési miniszterből is 8 volt: Burada 1990-ben, Doru Pană 1991-ben, Traian Băsescu három nagyjából 2-2 éves mandátummal 1991-ben, 1996-ban és 1998-ban, Paul Teodoru, Aurel Novac, Anton Ionescu, Anca Boagiu, Miron Mitrea. A Factual elemzése szerint

ebben az időszakban nem vitattak és nem is építettek meg egyetlen autópályát sem.

Az országutak korszerűsítésére csak 2001-től kezdődően jelentek meg javaslatok. A 2001–2004-es időszakra vonatkozó, 2000 decemberében bemutatott kormányprogram (Năstase-kormány) szerint ebben a keretben többek között a Bukarest–Ploieşti–Brassó, a Bukarest–Konstanca (Constanţa) és Nagylak–Temesvár–Arad autópályák megépítése került volna sorra.

„Tehát 14 évre volt szükség, hogy megnyissák az első úgynevezett autópálya-szakaszt Romániában. 2004 volt az év, amikor a románok elkezdhettek közlekedni egy inkább gyorsforgalminak, mint autópályának megfelelő úton: a nagyjából 97 kilométeres Bukarest–Fundulea–Lehliu–Drajna szakaszról van szó (forrás: itt)”, mutatnak rá az elemzés szerzői.

A 2005–2008-as időszakra vonatkozó, 2004 decemberében közzétett kormányprogram (Călin Popescu Tăriceanu-kormány)

közúti politikák fejezetében a kormány a következőket ígérte:

* Nagylak–Déva–Nagyszeben–Piteşti–Bukarest–Konstanca autópálya a IV. (páneurópai) folyosó részeként;

* Bukarest–Foksány (Focşani)–Albiţa autópálya a IX. (páneurópai) folyosó részeként

* az elkezdett munkálatok befejezése a Bukarest–Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors és a Bukarest–Konstanca autópályákon.

A valóságban viszont 2008 végén összesen 260 kilométernyi autópálya létezett, amiből 96 kilométert a kommunista korszakban építettek.

Az Emil Boc-kormányzás idejében 234 km épült, holott a hatóságok nagyjából 1300 kilométert terveztek,

valamint további finanszírozásokat és megvalósíthatósági tanulmányokat, jegyzik meg a tanulmány szerzői.

„A Victor Viorel Ponta által vezetett szociáldemokrata (PSD) kormány két nagy autópálya-szakaszt ígért a 2013–2016-os kormányprogramban: Bukarest–Brassó és Nagyszeben–Râmnicu Vâlcea (forrás: itt). Sőt, a dokumentumban megemlítik, hogy Romániának 2013-ra kevéssel több, mint 500 kilométernyi használatban lévő és 250 kilométernyi építés alatt álló autópályája lesz. Ezért a Ponta-kormány a fentebbi két nagy projekten kívül a következő autópályákat tervezte befejezni: Nagylak–Bukarest, Erdély, Bukarest–Brassó, Bukarest–Ploieşti–Foksány–Páskán (Paşcani), Marosvásárhely–Ungheni, Bukarest–Alexandria–Craiova–Temesvár”, emeli ki a Factual elemzése, hozzátéve, hogy ezzel szemben a 2013–2015-ös időszakban összesen csak 206 kilométer valósult meg.

A CNADNR (Román Országos Autópálya- és Közúttársaság – a szerk.) adatai szerint 2016-ban, a Cioloş-kormány idején egyetlen kilométernyi autópálya sem épült. „Másrészt, ami az ígéreteket illeti, a Cioloş-kormány

csak ’a nagy közlekedési infrastrukturális projektek holtpontról való elmozdítását

és strukturális alapokból történő finanszírozását’ ígérte (forrás: itt)”.

A 2017–2020-as időszakra vonatkozó kormányzati tervben a Grindeanu- és Tudose-kormányok a következőket javasolták (forrás: itt):

* a Lugos–Déva, a Nagyszeben–Piteşti, a bukaresti körgyűrű, a Konstanca–Vama Veche szakaszok befejezése;

* az Erdély-autópálya befejezése;

* a Kelet-Nyugat (Hegyi) autópálya: Marosvásárhely–Németvásár (Târgu Neamţ)–Jászvásár (Iaşi)–Ungheni és Aranyosgyéres–Marosvásárhely;

* a Piteşti–Királyi és a Bukarest–Gyurgyevó (Giurgiu) autópálya.

2017 végére 15 kilométernyi volt kész a Lugos–Déva szakaszból és 8 kilométernyi a Kolozsvár–Nádasszetmihály szakaszból.

Összesen 23 kilométer.

Viorica Dăncilă kormány hozzátett még (forrás: itt) néhány darabot más autópálya-szakaszokból, mint például a Ploieşti–Comarnic szakasz. Nagyrészt ugyanazokról az ígéretekről van szó, mint az előző programban, jegyzi meg a Factual. A jelenlegi közlekedési miniszter a közszolgálati televíziónak (TVR) adott egyik márciusi interjújában azt mondta, hogy idén „60 kilométernyi autópályát lehet majd használatba adni” (forrás: itt).

1990-től mostanáig 23 közlekedési miniszter volt hivatalban. Romániának jelenleg (a CNADNR szerint) 748 kilométernyi autópályája van.

A Factual-elemzés következtetése az, hogy Klaus Iohannis állításai megfelelnek a valóságnak. Az utóbbi 20 évben a kormányon lévő több száz kilométernyi autópályát ígértek a kormányprogramokban. Sajnos csak 748 km valósult meg. Másrészről Kínának 2017 augusztusában 130.000 kilométernyi autópályája volt, ez a legnagyobb mennyiség a világon.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Főtér

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről
Krónika

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről

Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána
Főtér

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána

A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”
Székelyhon

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője
Krónika

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője

Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok
Székelyhon

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

Több lopás és lopási kísérlet is történt az elmúlt napokban Madéfalván, ahol ismeretlenek udvarokra hatoltak be, autókat próbáltak feltörni, és kisebb-nagyobb értékeket vittek el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS