// 2026. augusztus 15., szombat // Mária

23 közlekedési miniszter 30 év alatt 748 km-nyi autópályát kínlódott össze Romániában

// HIRDETÉS

Akárhonnan nézzük, akármennyi jóindulat buzog is bennünk, ezt nem lehet kikozmetikázni: a brutális amatőrség látlelete.

A Factual megvizsgálta Klaus Iohannis elnök arra vonatkozó kijelentését, hogy mennyi autópályát ígértek a kormányon lévők az évek során, és hány kilométernyi épült meg ebből.

„Ha összeadnánk azokat az autópálya-kilométereket,

melyeket a kormányon lévők az utóbbi, mondjuk, húsz évben megígértek, Kínáig érnének az autópályáink. Nyilvánvaló, hogy nem így van. Még 800 kilométernyi autópályánk sincs. Szerencse, hogy idáig elér az egyik (a Bukarest–Piteşti-autópálya – a szerz.)”, mondta Klaus Iohannis elnök.

A Factual elemzése összehasonlította a 90-es évek óta megígért autópálya-projekteket és a megvalósult szakaszok hosszát.

Romániának a 90-es évektől, a Roman-kormánytól számítva 2004-ig 8 miniszterelnöke volt: Theodor Stolojan (1991–1992), Nicolae Văcăroiu (1992–1996), Victor Ciorbea (1996–1998), Gavril Dejeu (1998), Radu Vasile (1998–1999), Alexandru Athanasiu (1999), Mugur Isărescu (1999–2000), Adrian Năstase (2000–2004). Ugyanebban az időszakban közlekedési miniszterből is 8 volt: Burada 1990-ben, Doru Pană 1991-ben, Traian Băsescu három nagyjából 2-2 éves mandátummal 1991-ben, 1996-ban és 1998-ban, Paul Teodoru, Aurel Novac, Anton Ionescu, Anca Boagiu, Miron Mitrea. A Factual elemzése szerint

ebben az időszakban nem vitattak és nem is építettek meg egyetlen autópályát sem.

Az országutak korszerűsítésére csak 2001-től kezdődően jelentek meg javaslatok. A 2001–2004-es időszakra vonatkozó, 2000 decemberében bemutatott kormányprogram (Năstase-kormány) szerint ebben a keretben többek között a Bukarest–Ploieşti–Brassó, a Bukarest–Konstanca (Constanţa) és Nagylak–Temesvár–Arad autópályák megépítése került volna sorra.

„Tehát 14 évre volt szükség, hogy megnyissák az első úgynevezett autópálya-szakaszt Romániában. 2004 volt az év, amikor a románok elkezdhettek közlekedni egy inkább gyorsforgalminak, mint autópályának megfelelő úton: a nagyjából 97 kilométeres Bukarest–Fundulea–Lehliu–Drajna szakaszról van szó (forrás: itt)”, mutatnak rá az elemzés szerzői.

A 2005–2008-as időszakra vonatkozó, 2004 decemberében közzétett kormányprogram (Călin Popescu Tăriceanu-kormány)

közúti politikák fejezetében a kormány a következőket ígérte:

* Nagylak–Déva–Nagyszeben–Piteşti–Bukarest–Konstanca autópálya a IV. (páneurópai) folyosó részeként;

* Bukarest–Foksány (Focşani)–Albiţa autópálya a IX. (páneurópai) folyosó részeként

* az elkezdett munkálatok befejezése a Bukarest–Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors és a Bukarest–Konstanca autópályákon.

A valóságban viszont 2008 végén összesen 260 kilométernyi autópálya létezett, amiből 96 kilométert a kommunista korszakban építettek.

Az Emil Boc-kormányzás idejében 234 km épült, holott a hatóságok nagyjából 1300 kilométert terveztek,

valamint további finanszírozásokat és megvalósíthatósági tanulmányokat, jegyzik meg a tanulmány szerzői.

„A Victor Viorel Ponta által vezetett szociáldemokrata (PSD) kormány két nagy autópálya-szakaszt ígért a 2013–2016-os kormányprogramban: Bukarest–Brassó és Nagyszeben–Râmnicu Vâlcea (forrás: itt). Sőt, a dokumentumban megemlítik, hogy Romániának 2013-ra kevéssel több, mint 500 kilométernyi használatban lévő és 250 kilométernyi építés alatt álló autópályája lesz. Ezért a Ponta-kormány a fentebbi két nagy projekten kívül a következő autópályákat tervezte befejezni: Nagylak–Bukarest, Erdély, Bukarest–Brassó, Bukarest–Ploieşti–Foksány–Páskán (Paşcani), Marosvásárhely–Ungheni, Bukarest–Alexandria–Craiova–Temesvár”, emeli ki a Factual elemzése, hozzátéve, hogy ezzel szemben a 2013–2015-ös időszakban összesen csak 206 kilométer valósult meg.

A CNADNR (Román Országos Autópálya- és Közúttársaság – a szerk.) adatai szerint 2016-ban, a Cioloş-kormány idején egyetlen kilométernyi autópálya sem épült. „Másrészt, ami az ígéreteket illeti, a Cioloş-kormány

csak ’a nagy közlekedési infrastrukturális projektek holtpontról való elmozdítását

és strukturális alapokból történő finanszírozását’ ígérte (forrás: itt)”.

A 2017–2020-as időszakra vonatkozó kormányzati tervben a Grindeanu- és Tudose-kormányok a következőket javasolták (forrás: itt):

* a Lugos–Déva, a Nagyszeben–Piteşti, a bukaresti körgyűrű, a Konstanca–Vama Veche szakaszok befejezése;

* az Erdély-autópálya befejezése;

* a Kelet-Nyugat (Hegyi) autópálya: Marosvásárhely–Németvásár (Târgu Neamţ)–Jászvásár (Iaşi)–Ungheni és Aranyosgyéres–Marosvásárhely;

* a Piteşti–Királyi és a Bukarest–Gyurgyevó (Giurgiu) autópálya.

2017 végére 15 kilométernyi volt kész a Lugos–Déva szakaszból és 8 kilométernyi a Kolozsvár–Nádasszetmihály szakaszból.

Összesen 23 kilométer.

Viorica Dăncilă kormány hozzátett még (forrás: itt) néhány darabot más autópálya-szakaszokból, mint például a Ploieşti–Comarnic szakasz. Nagyrészt ugyanazokról az ígéretekről van szó, mint az előző programban, jegyzi meg a Factual. A jelenlegi közlekedési miniszter a közszolgálati televíziónak (TVR) adott egyik márciusi interjújában azt mondta, hogy idén „60 kilométernyi autópályát lehet majd használatba adni” (forrás: itt).

1990-től mostanáig 23 közlekedési miniszter volt hivatalban. Romániának jelenleg (a CNADNR szerint) 748 kilométernyi autópályája van.

A Factual-elemzés következtetése az, hogy Klaus Iohannis állításai megfelelnek a valóságnak. Az utóbbi 20 évben a kormányon lévő több száz kilométernyi autópályát ígértek a kormányprogramokban. Sajnos csak 748 km valósult meg. Másrészről Kínának 2017 augusztusában 130.000 kilométernyi autópályája volt, ez a legnagyobb mennyiség a világon.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix
Főtér

Beteg kisgyermeket szállított a mentős, amikor megállt dinnyét vásárolni az út szélén – hírmix

Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?
Krónika

Ha leáll az atomerőmű, nehéz napok elé nézünk. De honnan lesz egyáltalán áram?

Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
Főtér

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj
Székelyhon

Csökkentik a jövedéki adót, jelentősen olcsóbb lesz a gázolaj

Ideiglenesen 20 százalékkal csökkenti a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között a pénzügyminisztérium – jelentette be csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről
Krónika

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről

Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik
Székelyhon

Erdélyi lehet egy Firenzében talált nő, akinek a hozzátartozóit keresik

Mintegy két hete egy firenzei egészségügyi, illetve Caritas-ellátóközpontban tartózkodik egy iratok nélkül talált nő, aki egészségi problémái miatt nem emlékszik személyes adataira. Azt mondja, Erdélyből származik, családját keresik.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS