// 2026. április 21., kedd // Konrád

23 közlekedési miniszter 30 év alatt 748 km-nyi autópályát kínlódott össze Romániában

// HIRDETÉS

Akárhonnan nézzük, akármennyi jóindulat buzog is bennünk, ezt nem lehet kikozmetikázni: a brutális amatőrség látlelete.

A Factual megvizsgálta Klaus Iohannis elnök arra vonatkozó kijelentését, hogy mennyi autópályát ígértek a kormányon lévők az évek során, és hány kilométernyi épült meg ebből.

„Ha összeadnánk azokat az autópálya-kilométereket,

melyeket a kormányon lévők az utóbbi, mondjuk, húsz évben megígértek, Kínáig érnének az autópályáink. Nyilvánvaló, hogy nem így van. Még 800 kilométernyi autópályánk sincs. Szerencse, hogy idáig elér az egyik (a Bukarest–Piteşti-autópálya – a szerz.)”, mondta Klaus Iohannis elnök.

A Factual elemzése összehasonlította a 90-es évek óta megígért autópálya-projekteket és a megvalósult szakaszok hosszát.

Romániának a 90-es évektől, a Roman-kormánytól számítva 2004-ig 8 miniszterelnöke volt: Theodor Stolojan (1991–1992), Nicolae Văcăroiu (1992–1996), Victor Ciorbea (1996–1998), Gavril Dejeu (1998), Radu Vasile (1998–1999), Alexandru Athanasiu (1999), Mugur Isărescu (1999–2000), Adrian Năstase (2000–2004). Ugyanebban az időszakban közlekedési miniszterből is 8 volt: Burada 1990-ben, Doru Pană 1991-ben, Traian Băsescu három nagyjából 2-2 éves mandátummal 1991-ben, 1996-ban és 1998-ban, Paul Teodoru, Aurel Novac, Anton Ionescu, Anca Boagiu, Miron Mitrea. A Factual elemzése szerint

ebben az időszakban nem vitattak és nem is építettek meg egyetlen autópályát sem.

Az országutak korszerűsítésére csak 2001-től kezdődően jelentek meg javaslatok. A 2001–2004-es időszakra vonatkozó, 2000 decemberében bemutatott kormányprogram (Năstase-kormány) szerint ebben a keretben többek között a Bukarest–Ploieşti–Brassó, a Bukarest–Konstanca (Constanţa) és Nagylak–Temesvár–Arad autópályák megépítése került volna sorra.

„Tehát 14 évre volt szükség, hogy megnyissák az első úgynevezett autópálya-szakaszt Romániában. 2004 volt az év, amikor a románok elkezdhettek közlekedni egy inkább gyorsforgalminak, mint autópályának megfelelő úton: a nagyjából 97 kilométeres Bukarest–Fundulea–Lehliu–Drajna szakaszról van szó (forrás: itt)”, mutatnak rá az elemzés szerzői.

A 2005–2008-as időszakra vonatkozó, 2004 decemberében közzétett kormányprogram (Călin Popescu Tăriceanu-kormány)

közúti politikák fejezetében a kormány a következőket ígérte:

* Nagylak–Déva–Nagyszeben–Piteşti–Bukarest–Konstanca autópálya a IV. (páneurópai) folyosó részeként;

* Bukarest–Foksány (Focşani)–Albiţa autópálya a IX. (páneurópai) folyosó részeként

* az elkezdett munkálatok befejezése a Bukarest–Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors és a Bukarest–Konstanca autópályákon.

A valóságban viszont 2008 végén összesen 260 kilométernyi autópálya létezett, amiből 96 kilométert a kommunista korszakban építettek.

Az Emil Boc-kormányzás idejében 234 km épült, holott a hatóságok nagyjából 1300 kilométert terveztek,

valamint további finanszírozásokat és megvalósíthatósági tanulmányokat, jegyzik meg a tanulmány szerzői.

„A Victor Viorel Ponta által vezetett szociáldemokrata (PSD) kormány két nagy autópálya-szakaszt ígért a 2013–2016-os kormányprogramban: Bukarest–Brassó és Nagyszeben–Râmnicu Vâlcea (forrás: itt). Sőt, a dokumentumban megemlítik, hogy Romániának 2013-ra kevéssel több, mint 500 kilométernyi használatban lévő és 250 kilométernyi építés alatt álló autópályája lesz. Ezért a Ponta-kormány a fentebbi két nagy projekten kívül a következő autópályákat tervezte befejezni: Nagylak–Bukarest, Erdély, Bukarest–Brassó, Bukarest–Ploieşti–Foksány–Páskán (Paşcani), Marosvásárhely–Ungheni, Bukarest–Alexandria–Craiova–Temesvár”, emeli ki a Factual elemzése, hozzátéve, hogy ezzel szemben a 2013–2015-ös időszakban összesen csak 206 kilométer valósult meg.

A CNADNR (Román Országos Autópálya- és Közúttársaság – a szerk.) adatai szerint 2016-ban, a Cioloş-kormány idején egyetlen kilométernyi autópálya sem épült. „Másrészt, ami az ígéreteket illeti, a Cioloş-kormány

csak ’a nagy közlekedési infrastrukturális projektek holtpontról való elmozdítását

és strukturális alapokból történő finanszírozását’ ígérte (forrás: itt)”.

A 2017–2020-as időszakra vonatkozó kormányzati tervben a Grindeanu- és Tudose-kormányok a következőket javasolták (forrás: itt):

* a Lugos–Déva, a Nagyszeben–Piteşti, a bukaresti körgyűrű, a Konstanca–Vama Veche szakaszok befejezése;

* az Erdély-autópálya befejezése;

* a Kelet-Nyugat (Hegyi) autópálya: Marosvásárhely–Németvásár (Târgu Neamţ)–Jászvásár (Iaşi)–Ungheni és Aranyosgyéres–Marosvásárhely;

* a Piteşti–Királyi és a Bukarest–Gyurgyevó (Giurgiu) autópálya.

2017 végére 15 kilométernyi volt kész a Lugos–Déva szakaszból és 8 kilométernyi a Kolozsvár–Nádasszetmihály szakaszból.

Összesen 23 kilométer.

Viorica Dăncilă kormány hozzátett még (forrás: itt) néhány darabot más autópálya-szakaszokból, mint például a Ploieşti–Comarnic szakasz. Nagyrészt ugyanazokról az ígéretekről van szó, mint az előző programban, jegyzi meg a Factual. A jelenlegi közlekedési miniszter a közszolgálati televíziónak (TVR) adott egyik márciusi interjújában azt mondta, hogy idén „60 kilométernyi autópályát lehet majd használatba adni” (forrás: itt).

1990-től mostanáig 23 közlekedési miniszter volt hivatalban. Romániának jelenleg (a CNADNR szerint) 748 kilométernyi autópályája van.

A Factual-elemzés következtetése az, hogy Klaus Iohannis állításai megfelelnek a valóságnak. Az utóbbi 20 évben a kormányon lévő több száz kilométernyi autópályát ígértek a kormányprogramokban. Sajnos csak 748 km valósult meg. Másrészről Kínának 2017 augusztusában 130.000 kilométernyi autópályája volt, ez a legnagyobb mennyiség a világon.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána
Főtér

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána

A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.

Kocsis Máté: „Sok hiba, bűn és árulás történt, sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk”
Krónika

Kocsis Máté: „Sok hiba, bűn és árulás történt, sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk”

„Sok hiba, bűn és árulás történt, sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk” – írta Kocsis Máté, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője vasárnap a Facebookon a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó választási eredmény okait elemző posztjában.

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Főtér

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.

Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
Székelyhon

Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt

Őrizetbe vettek a hatóságok két Brassó megyei vadászt, akik engedély nélkül lelőttek egy barnamedvét.

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását
Krónika

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását

A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján
Székelyhon

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Személyesen tárgyalt Budapesten Magyar Péter, a leendő TISZA-kormány miniszterelnöke Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével – adta hírül Facebook oldalán a TISZA párt elnöke.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS