// 2026. október 12., hétfő // Miksa

23 közlekedési miniszter 30 év alatt 748 km-nyi autópályát kínlódott össze Romániában

// HIRDETÉS

Akárhonnan nézzük, akármennyi jóindulat buzog is bennünk, ezt nem lehet kikozmetikázni: a brutális amatőrség látlelete.

A Factual megvizsgálta Klaus Iohannis elnök arra vonatkozó kijelentését, hogy mennyi autópályát ígértek a kormányon lévők az évek során, és hány kilométernyi épült meg ebből.

„Ha összeadnánk azokat az autópálya-kilométereket,

melyeket a kormányon lévők az utóbbi, mondjuk, húsz évben megígértek, Kínáig érnének az autópályáink. Nyilvánvaló, hogy nem így van. Még 800 kilométernyi autópályánk sincs. Szerencse, hogy idáig elér az egyik (a Bukarest–Piteşti-autópálya – a szerz.)”, mondta Klaus Iohannis elnök.

A Factual elemzése összehasonlította a 90-es évek óta megígért autópálya-projekteket és a megvalósult szakaszok hosszát.

Romániának a 90-es évektől, a Roman-kormánytól számítva 2004-ig 8 miniszterelnöke volt: Theodor Stolojan (1991–1992), Nicolae Văcăroiu (1992–1996), Victor Ciorbea (1996–1998), Gavril Dejeu (1998), Radu Vasile (1998–1999), Alexandru Athanasiu (1999), Mugur Isărescu (1999–2000), Adrian Năstase (2000–2004). Ugyanebban az időszakban közlekedési miniszterből is 8 volt: Burada 1990-ben, Doru Pană 1991-ben, Traian Băsescu három nagyjából 2-2 éves mandátummal 1991-ben, 1996-ban és 1998-ban, Paul Teodoru, Aurel Novac, Anton Ionescu, Anca Boagiu, Miron Mitrea. A Factual elemzése szerint

ebben az időszakban nem vitattak és nem is építettek meg egyetlen autópályát sem.

Az országutak korszerűsítésére csak 2001-től kezdődően jelentek meg javaslatok. A 2001–2004-es időszakra vonatkozó, 2000 decemberében bemutatott kormányprogram (Năstase-kormány) szerint ebben a keretben többek között a Bukarest–Ploieşti–Brassó, a Bukarest–Konstanca (Constanţa) és Nagylak–Temesvár–Arad autópályák megépítése került volna sorra.

„Tehát 14 évre volt szükség, hogy megnyissák az első úgynevezett autópálya-szakaszt Romániában. 2004 volt az év, amikor a románok elkezdhettek közlekedni egy inkább gyorsforgalminak, mint autópályának megfelelő úton: a nagyjából 97 kilométeres Bukarest–Fundulea–Lehliu–Drajna szakaszról van szó (forrás: itt)”, mutatnak rá az elemzés szerzői.

A 2005–2008-as időszakra vonatkozó, 2004 decemberében közzétett kormányprogram (Călin Popescu Tăriceanu-kormány)

közúti politikák fejezetében a kormány a következőket ígérte:

* Nagylak–Déva–Nagyszeben–Piteşti–Bukarest–Konstanca autópálya a IV. (páneurópai) folyosó részeként;

* Bukarest–Foksány (Focşani)–Albiţa autópálya a IX. (páneurópai) folyosó részeként

* az elkezdett munkálatok befejezése a Bukarest–Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors és a Bukarest–Konstanca autópályákon.

A valóságban viszont 2008 végén összesen 260 kilométernyi autópálya létezett, amiből 96 kilométert a kommunista korszakban építettek.

Az Emil Boc-kormányzás idejében 234 km épült, holott a hatóságok nagyjából 1300 kilométert terveztek,

valamint további finanszírozásokat és megvalósíthatósági tanulmányokat, jegyzik meg a tanulmány szerzői.

„A Victor Viorel Ponta által vezetett szociáldemokrata (PSD) kormány két nagy autópálya-szakaszt ígért a 2013–2016-os kormányprogramban: Bukarest–Brassó és Nagyszeben–Râmnicu Vâlcea (forrás: itt). Sőt, a dokumentumban megemlítik, hogy Romániának 2013-ra kevéssel több, mint 500 kilométernyi használatban lévő és 250 kilométernyi építés alatt álló autópályája lesz. Ezért a Ponta-kormány a fentebbi két nagy projekten kívül a következő autópályákat tervezte befejezni: Nagylak–Bukarest, Erdély, Bukarest–Brassó, Bukarest–Ploieşti–Foksány–Páskán (Paşcani), Marosvásárhely–Ungheni, Bukarest–Alexandria–Craiova–Temesvár”, emeli ki a Factual elemzése, hozzátéve, hogy ezzel szemben a 2013–2015-ös időszakban összesen csak 206 kilométer valósult meg.

A CNADNR (Román Országos Autópálya- és Közúttársaság – a szerk.) adatai szerint 2016-ban, a Cioloş-kormány idején egyetlen kilométernyi autópálya sem épült. „Másrészt, ami az ígéreteket illeti, a Cioloş-kormány

csak ’a nagy közlekedési infrastrukturális projektek holtpontról való elmozdítását

és strukturális alapokból történő finanszírozását’ ígérte (forrás: itt)”.

A 2017–2020-as időszakra vonatkozó kormányzati tervben a Grindeanu- és Tudose-kormányok a következőket javasolták (forrás: itt):

* a Lugos–Déva, a Nagyszeben–Piteşti, a bukaresti körgyűrű, a Konstanca–Vama Veche szakaszok befejezése;

* az Erdély-autópálya befejezése;

* a Kelet-Nyugat (Hegyi) autópálya: Marosvásárhely–Németvásár (Târgu Neamţ)–Jászvásár (Iaşi)–Ungheni és Aranyosgyéres–Marosvásárhely;

* a Piteşti–Királyi és a Bukarest–Gyurgyevó (Giurgiu) autópálya.

2017 végére 15 kilométernyi volt kész a Lugos–Déva szakaszból és 8 kilométernyi a Kolozsvár–Nádasszetmihály szakaszból.

Összesen 23 kilométer.

Viorica Dăncilă kormány hozzátett még (forrás: itt) néhány darabot más autópálya-szakaszokból, mint például a Ploieşti–Comarnic szakasz. Nagyrészt ugyanazokról az ígéretekről van szó, mint az előző programban, jegyzi meg a Factual. A jelenlegi közlekedési miniszter a közszolgálati televíziónak (TVR) adott egyik márciusi interjújában azt mondta, hogy idén „60 kilométernyi autópályát lehet majd használatba adni” (forrás: itt).

1990-től mostanáig 23 közlekedési miniszter volt hivatalban. Romániának jelenleg (a CNADNR szerint) 748 kilométernyi autópályája van.

A Factual-elemzés következtetése az, hogy Klaus Iohannis állításai megfelelnek a valóságnak. Az utóbbi 20 évben a kormányon lévő több száz kilométernyi autópályát ígértek a kormányprogramokban. Sajnos csak 748 km valósult meg. Másrészről Kínának 2017 augusztusában 130.000 kilométernyi autópályája volt, ez a legnagyobb mennyiség a világon.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára
Krónika

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára

Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Székelyhon

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről

Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS