// 2025. november 22., szombat // Cecília

23 közlekedési miniszter 30 év alatt 748 km-nyi autópályát kínlódott össze Romániában

// HIRDETÉS

Akárhonnan nézzük, akármennyi jóindulat buzog is bennünk, ezt nem lehet kikozmetikázni: a brutális amatőrség látlelete.

A Factual megvizsgálta Klaus Iohannis elnök arra vonatkozó kijelentését, hogy mennyi autópályát ígértek a kormányon lévők az évek során, és hány kilométernyi épült meg ebből.

„Ha összeadnánk azokat az autópálya-kilométereket,

melyeket a kormányon lévők az utóbbi, mondjuk, húsz évben megígértek, Kínáig érnének az autópályáink. Nyilvánvaló, hogy nem így van. Még 800 kilométernyi autópályánk sincs. Szerencse, hogy idáig elér az egyik (a Bukarest–Piteşti-autópálya – a szerz.)”, mondta Klaus Iohannis elnök.

A Factual elemzése összehasonlította a 90-es évek óta megígért autópálya-projekteket és a megvalósult szakaszok hosszát.

Romániának a 90-es évektől, a Roman-kormánytól számítva 2004-ig 8 miniszterelnöke volt: Theodor Stolojan (1991–1992), Nicolae Văcăroiu (1992–1996), Victor Ciorbea (1996–1998), Gavril Dejeu (1998), Radu Vasile (1998–1999), Alexandru Athanasiu (1999), Mugur Isărescu (1999–2000), Adrian Năstase (2000–2004). Ugyanebban az időszakban közlekedési miniszterből is 8 volt: Burada 1990-ben, Doru Pană 1991-ben, Traian Băsescu három nagyjából 2-2 éves mandátummal 1991-ben, 1996-ban és 1998-ban, Paul Teodoru, Aurel Novac, Anton Ionescu, Anca Boagiu, Miron Mitrea. A Factual elemzése szerint

ebben az időszakban nem vitattak és nem is építettek meg egyetlen autópályát sem.

Az országutak korszerűsítésére csak 2001-től kezdődően jelentek meg javaslatok. A 2001–2004-es időszakra vonatkozó, 2000 decemberében bemutatott kormányprogram (Năstase-kormány) szerint ebben a keretben többek között a Bukarest–Ploieşti–Brassó, a Bukarest–Konstanca (Constanţa) és Nagylak–Temesvár–Arad autópályák megépítése került volna sorra.

„Tehát 14 évre volt szükség, hogy megnyissák az első úgynevezett autópálya-szakaszt Romániában. 2004 volt az év, amikor a románok elkezdhettek közlekedni egy inkább gyorsforgalminak, mint autópályának megfelelő úton: a nagyjából 97 kilométeres Bukarest–Fundulea–Lehliu–Drajna szakaszról van szó (forrás: itt)”, mutatnak rá az elemzés szerzői.

A 2005–2008-as időszakra vonatkozó, 2004 decemberében közzétett kormányprogram (Călin Popescu Tăriceanu-kormány)

közúti politikák fejezetében a kormány a következőket ígérte:

* Nagylak–Déva–Nagyszeben–Piteşti–Bukarest–Konstanca autópálya a IV. (páneurópai) folyosó részeként;

* Bukarest–Foksány (Focşani)–Albiţa autópálya a IX. (páneurópai) folyosó részeként

* az elkezdett munkálatok befejezése a Bukarest–Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors és a Bukarest–Konstanca autópályákon.

A valóságban viszont 2008 végén összesen 260 kilométernyi autópálya létezett, amiből 96 kilométert a kommunista korszakban építettek.

Az Emil Boc-kormányzás idejében 234 km épült, holott a hatóságok nagyjából 1300 kilométert terveztek,

valamint további finanszírozásokat és megvalósíthatósági tanulmányokat, jegyzik meg a tanulmány szerzői.

„A Victor Viorel Ponta által vezetett szociáldemokrata (PSD) kormány két nagy autópálya-szakaszt ígért a 2013–2016-os kormányprogramban: Bukarest–Brassó és Nagyszeben–Râmnicu Vâlcea (forrás: itt). Sőt, a dokumentumban megemlítik, hogy Romániának 2013-ra kevéssel több, mint 500 kilométernyi használatban lévő és 250 kilométernyi építés alatt álló autópályája lesz. Ezért a Ponta-kormány a fentebbi két nagy projekten kívül a következő autópályákat tervezte befejezni: Nagylak–Bukarest, Erdély, Bukarest–Brassó, Bukarest–Ploieşti–Foksány–Páskán (Paşcani), Marosvásárhely–Ungheni, Bukarest–Alexandria–Craiova–Temesvár”, emeli ki a Factual elemzése, hozzátéve, hogy ezzel szemben a 2013–2015-ös időszakban összesen csak 206 kilométer valósult meg.

A CNADNR (Román Országos Autópálya- és Közúttársaság – a szerk.) adatai szerint 2016-ban, a Cioloş-kormány idején egyetlen kilométernyi autópálya sem épült. „Másrészt, ami az ígéreteket illeti, a Cioloş-kormány

csak ’a nagy közlekedési infrastrukturális projektek holtpontról való elmozdítását

és strukturális alapokból történő finanszírozását’ ígérte (forrás: itt)”.

A 2017–2020-as időszakra vonatkozó kormányzati tervben a Grindeanu- és Tudose-kormányok a következőket javasolták (forrás: itt):

* a Lugos–Déva, a Nagyszeben–Piteşti, a bukaresti körgyűrű, a Konstanca–Vama Veche szakaszok befejezése;

* az Erdély-autópálya befejezése;

* a Kelet-Nyugat (Hegyi) autópálya: Marosvásárhely–Németvásár (Târgu Neamţ)–Jászvásár (Iaşi)–Ungheni és Aranyosgyéres–Marosvásárhely;

* a Piteşti–Királyi és a Bukarest–Gyurgyevó (Giurgiu) autópálya.

2017 végére 15 kilométernyi volt kész a Lugos–Déva szakaszból és 8 kilométernyi a Kolozsvár–Nádasszetmihály szakaszból.

Összesen 23 kilométer.

Viorica Dăncilă kormány hozzátett még (forrás: itt) néhány darabot más autópálya-szakaszokból, mint például a Ploieşti–Comarnic szakasz. Nagyrészt ugyanazokról az ígéretekről van szó, mint az előző programban, jegyzi meg a Factual. A jelenlegi közlekedési miniszter a közszolgálati televíziónak (TVR) adott egyik márciusi interjújában azt mondta, hogy idén „60 kilométernyi autópályát lehet majd használatba adni” (forrás: itt).

1990-től mostanáig 23 közlekedési miniszter volt hivatalban. Romániának jelenleg (a CNADNR szerint) 748 kilométernyi autópályája van.

A Factual-elemzés következtetése az, hogy Klaus Iohannis állításai megfelelnek a valóságnak. Az utóbbi 20 évben a kormányon lévő több száz kilométernyi autópályát ígértek a kormányprogramokban. Sajnos csak 748 km valósult meg. Másrészről Kínának 2017 augusztusában 130.000 kilométernyi autópályája volt, ez a legnagyobb mennyiség a világon.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…
Főtér

A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…

… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
Krónika

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…
Főtér

Meccs? Milyen meccs? Jaa, a magyar– ír…

Szerkesztőségünk öt tagja – focirajongó és nem focirajongó is – leírta gondolatait a mohácsi tragédiával felérő magyar–ír mérkőzés után.

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak
Székelyhon

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

A ma éjjeli drónincidensről tájékoztató cikkünk posztja alatt több olvasónk is arról számolt be, hogy hangos zajra riadt fel szerdára virradóan. „Nagyon hangos volt, éjjel 2-kor arra ébredni, hogy gépek zúgnak a fejünk fölött!”

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén
Krónika

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén

Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?
Székelyhon

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az MTV megszűnésével egy korszak zárult le

Sánta Miriám

MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?

Szilvafák lila derengésben – huszonötödik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS