// 2024. november 22., péntek // Cecília

Zsoltárok modern köntösben, melyek templomban és nyári fesztiválon is megszólalhatnak – bemutatjuk a ps:alter zenekart

// HIRDETÉS

Izgalmas spirituális és zenei kalandba vágott Székely Norbert zongorista, református kántor hattagú kolozsvári zenekara, amely modern zenei hangszerelésben tálal adaptált zsoltárszövegeket. Az együttes tagjaival az izgalmas műhelymunkáról, tervekről beszélgettünk.

„Isten lírai nyelven is megszólal, mert az Istenkeresés szavak mögötti tartományba vezeti a ráció korlátain fennakadó embert. Így kerültek a kánonba Dávid zsoltárai – a százötven vers, mely metaforák, allegóriák, elvont kép- és fogalomtársítások költői eszközeivel teremtenek egy olyan spirituális nyelvi világot, melyben Isten közelsége személyesebb” – a zenekar Facebook-oldalán elérhető bemutatkozó szerint ezért nyúlt a zsoltárokhoz a ps:alter, amely kétségkívül az egyik legizgalmasabb új projekt, amely mostanában kikerült a kolozsvári zenei barkácsműhelyekből.

A hattagú formáció – Székely Norbert (billentyűs hangszerek, vokál), Székely Erika (vokál), Benedek Balázs (szaxofon), Kurta József (gitár), Dénes Károly (basszusgitár), Moldován Balázs (dobok) – első látásra is különleges koncepció mentén állt össze: a zenekar átköltött zsoltárokat szólaltat meg úgy, hogy közben kortárs zenei műfajok esztétikáját használja. A hogyanokról és mikéntekről a tavaly ősz óta működő zenekar négy tagjával – a ritmusszekció hiányában – ültünk le beszélgetni.

A projekt ötletgazdája és első számú zenei felelőse Székely Norbert zongorista, református kántor, aki bevallása szerint már legalább három-négy éve kitalálta, hogy belevágna zsoltárok megzenésítésébe, s a folyamatot aztán egy hangszerpályázati lehetőség gyorsította fel. Az általa összeválogatott zsoltárokat a marosvásárhelyi színházban dolgozó Brassai Zsombor adaptálta. „Az első pillanattól értette a koncepciómat:

legyen modern a szövegkörnyezet, de úgy, hogy az semmiképp ne mondjon ellent a teológiai háttérnek, és legyen versbe szedve, hogy lehessen zenei köntösbe bújtatni.

A következő lépés nyilván az volt, hogy e köré válogattam össze a zenekart. Nővéremmel, Székely Erikával már régóta szerettem volna egy közös projektben dolgozni, és a többiekkel is zenéltünk már ilyen-olyan formában, és szívből örülök, hogy ez a megközelítés mindenkit megszólított. Tavaly ősszel ültünk össze először és mindannyian megszerettük azt, amin dolgozunk, együtt tudunk rezonálni ezzel, és merem állítani, hogy a munkafolyamat közben egymáshoz is közelebb kerültünk”, mondja Norbert.

Benedek Balázs, Székely Norbert, Moldován Balázs, Székely Erika, Kurta József és Dénes Károly

A zenekari tagok szerint az elsődleges cél nem az volt, hogy ez a produkció kizárólag szakrális terekben szólaljon meg, épp az teszi izgalmassá a kezdeményezést, hogy bármilyen kontextusban meg tudja állni a helyét.

„Ez nem egy liturgikus műfaj, amit művelünk – veszi át a szót a zenekar rangidős tagja, Kurta József, a Protestáns Teológiai Intézet főkönyvtárosa. – Megszólalhat templomban, de nem ezzel a céllal készül:

különlegessége, hogy ez a szakrális, liturgikus tartalom szervesen tud kapcsolódni a teljesen profánnak tűnő zenei műfajokkal, épp ezért bármilyen platformon meg tud szólalni,

ugyanúgy el lehet játszani ezt a műsort egy kávézóban vagy egy fesztivál színpadán is. Ott viszont a zene tudja kinyitni a kaput a veretes tartalomnak.” A zenekar neve is erre a kettősségre utal, amely a zsoltárt jelentő latin „psalmus” és az „alternatív” ötletes kombinációjából született.

A ps:alter esetében egyébként nem is érdemes műfaji kereteket keresni: Székely Erika – akit leginkább a kolozsvári bázisú Funkorporation zenekar énekesnőjeként ismerhetünk – azt mondja, a szövegcentrikusságból fakadóan a hangsúly inkább a mondanivalón van, az hordozza zeneiségét, a dinamikáját is a megszólalásnak. „Már többen is megállapították, akik hallottak minket: ahogyan a szöveg hullámzik, úgy hullámzik vele a zene is, ez befolyásolja a dalszerzést is. Az összhatás pedig ebből a dinamikából fakadóan lesz erős, a közös zene–szöveg-lüktetés révén pedig még erőteljesebben átjön az üzenet”. Benedek Balázs is úgy véli, ha kereteket szabnának a megszólalásnak, önmagukat is korlátoznák, itt pedig épp az a cél, hogy a zene kövesse a szövegek mondanivalóját.

A zenekar az elmúlt hétvégén a Bihar megyei Kisszántón és Nagyváradon is koncertezett – ez nevezhető a ps:alter első kisturnéjának – így bőven jutott idő arra, hogy a csapat még inkább összecsiszolódjon.

„Vannak köztünk profi zenészek és olyanok is, akik hobbiból, másodfoglalkozásként zenélnek, de nem is ez a fontos: ezzel a projekttel a célunk az, hogy magunkat is kihívás elé állítsuk – mondja a zenekarvezetői karszalagot viselő Norbert. – Léteznek nyilván énekelhető zsoltárok, melyek gyülekezeti formában elhangzanak, a mi megközelítésük viszont úgy más, hogy nem helyhez kötött. Nyilván épp a szövegek miatt nagyobb figyelmet igényel, de épp ez a kihívás benne, hogy ezt úgy tálaljuk, hogy egy nappaliban, vagy egy főtéri színpadon is átütő erejű tudjon lenni. Én nagyon szeretem a hangszeres muzsikát és azon belül a jazzt, de szó nincs arról, hogy a ps:alter egy jazz-zenekar kívánna lenni”.

Az egyházi, vallásos témájú zenére egyébként már a kezdetektől jellemző az, hogy nem a dallam, hanem a szöveg a fő fogás, és a dallam a szövegnek a lényegét támasztja alá – erről szólnak tulajdonképpen a zsoltárok is. A teológiát végzett Kurta József arra mutatott rá, minden korra jellemző volt, hogy egy adott szöveget újraértelmeztek és új zenét fogalmaztak alá, s ez ugyanúgy vonatkozott a zsoltárokra is, amikor például egy profán dallamot vettek alapul egy vallásos szöveg megszólaltatására. „A hangulati változások annyira átütőek ezekben a számokban, hogy sokan épp erre kapják fel a fejüket.

A zsoltárokra abszolút jellemző ez a hangulati csapongás – nagy mélységből, nyomorúságból indít, aztán ujjongással fejeződik be

–, és ez a dinamika abszolút jellemző a Székely Norbert szerzeményeire is, ez pedig lehengerlő tud lenni. Minket is teljesen átmozgat szellemileg, lelkileg és zeneileg is, és kihívás elé állít a tartalmi és a formai része is”, mondja a zenekar gitárosa.

A projekt összeállítását felgyorsító hangszerpályázathoz kapcsolódik egyébként az is, hogy a ps:alter hamarosan – terveik szerint május környékén – stúdióba vonult, hogy rögzítse az eddig elkészült zsoltár-átiratokat, az album pedig várhatóan júniusban lesz elérhető elektronikus formában. Az együttes legközelebb április 22-én lehet elcsípni Nagybányán, május 11-én pedig Kolozsváron fogják bemutatni a teljes anyagot egy különlegesnek ígérkező koncert keretében, és várhatóan nyári dátumok is bekerülnek majd a zenekari naptárba.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS