// 2026. február 27., péntek // Ákos, Bátor

// Nagyítás

// Archívum

Szabadkőműves építette várossá Marosvásárhelyt?

Nagyítás

Szerző: szabot
2017. október 04., 16:28

Bernády György a sok vásárhelyi intézmény, utca és palota mellett a helyi szabadkőműves páholyt is kiépítette. Aztán elaltatta.

Ha már a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár legnagyobb tartalomelőállító (érts: kutató-)műhelye, a tanévet is tartalommal nyitotta. Nemcsak a magyar tagozat központi ünnepsége, hanem több kar is olyan előadással nyitotta az évet, amelyre laikusok is akármikor becsábulnak.

Idén a Történelem és Filozófia Kar csábításának engedtünk, ahol Fodor János tanársegéd Konspiráció vagy karrierépítés? Bernády György szabadkőműves tevékenysége címmel beszélt Marosvásárhely városépítő polgármesteréről. Pontosabban arról a részéről, amely kikopott a köztudatból: a városközpontot meghatározó, szecessziós Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, a városi csatornázás és közvilágítás, a város melletti villanytelep, több nagy iskola felépítése és 117 új utca megnyitása mellett ő alapította és irányította a város Bethlen Gáborról elnevezett szabadkőműves páholyát is a helyi elit bevonásával.

Fodor meglátása szerint Bernády politikai karrierjének előmozdításáért csatlakozott a szabadkőműves mozgalomhoz, amelynek rekrutációs technikái mindennaposak a mai álláskeresésben is: fényképes önéletrajz, interjú, tréningek.

Fodor János történész | Fotó: Szabó Tünde

Anakronisztikusnak tűnhet karrierpolitikusnak nevezni egy szőrmékkel súlyosbított díszmagyarba öltözött, városi kisnemest, de nem az, ha rápillantunk Bernády György (1864–1938) pályájára. A Bethlenben született, Marosvásárhelyen és Budapesten tanult Bernádyt 22 évesen, 1888-ban avatják doktorrá édesapja szakmájában: gyógyszerész lett, hazaköltözött, és azonnal beindította politikai karrierjét is.

1889-ben választják a városi törvényhatósági bizottság tagjává, és szinte élete végéig tagja maradt a városi közgyűlésnek;

1896 és 1901 között országgyűlési képviselő a Szabadelvű Párt tagjaként;

1901 – 1902. között Marosvásárhely rendőrfőkapitánya;

1902 – 1913. között a város polgármestere;

1913 – 1917. között Marosvásárhely főispánja;

1922 – 1927. között a romániai Országos Magyar Párt parlamenti képviselője;

1926 – 1929. között ismét Marosvásárhely polgármestere.

Maga Bernády a szabadkőműves mozgalomról

nagyjából ugyanazt gondolta, mint az a Kanadában élő magyar szabadkőműves, aki két éve mesélt nekünk erről. Második polgármesteri mandátuma előtt, 1925-ben így ír az Ellenzék hasábjain a szervezetről, amelyből ő akkor már legalább tíz éve kilépett:

„Tagja voltam a szabadkőművességnek, tehát annak a filozofikus, filantropikus, progresszív intézménynek, amely célul tűzte ki maga elé a közerkölcsiség, közművelődés és felebaráti szeretet terjesztését, az emberi jogok védelmét, a közjótékonyság gyakorlását s amely kizárt a maga köréből minden vallási és politikai kérdést és tagjait a hazai törvények tiszteletben tartására kötelezte.”

A szabadkőművesség Angliából indult a 18. század elején, a Habsburg birodalomban pár éves késéssel alakultak páholyok, Mária Terézia, Széchenyi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Aranka György is tag volt, taglalta a történész. A páholyok viszont csak a kiegyezés után virágoznak fel, 1886-ban jön létre a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy, ez fogja össze a magyar páholyok hálózatát. Kolozsváron is ekkor jön létre az Unió páholy, Brassóban már korábban, 1877-ben a Három oszlop, illetve a Pannónia 1889-ben, Sepsiszentgyörgyön a Siculia 1892-ben, Marosvásárhelyen pedig csak 1905-ben.

A vásárhelyi Bethlen Gábor páholyt Bernády György (jobbra a budapesti Koller stúdió 1900-as évek elején készült felvételén; a fotó eredetijét a Maros Megyei Múzeum levéltára őrzi) alapítja meg, aki akkor már tíz éve volt tagja az 1887-ben Budapesten alakult Demokratia páholynak, amelynek programja kifejezetten progresszívnek számított: népnevelés, a parasztság felemelése, a munkáskérdés, a polgári házasság bevezetése stb. Ahogy a méltóságosuramozás korában az is, hogy a páholytagok, a testvérek tegezték egymást a munkák és a vakolás, azaz a gyűlés és azt követő vacsora során.

Ide jelentkezett 1894. novemberében Bernády, belépési és titoktartási nyilatkozata szerint 1895. februárjában fel is vették. Fényképes önéletrajzot kellett benyújtania három példányban, majd három tag interjúztatta, vagyis személyes beszélgetések során győződtek meg az alkalmasságáról. Jelentéseik, Bernády nyilatkozata és szabadkőműves mesteri oklevele különböző levéltárakban maradtak fenn, ezekből kiderül, hogy a Demokratia már akkor kiszemelte vásárhelyi páholyalapítóként.

A tagfelvételről a páholyok golyózással döntenek, vagyis úgy szavaznak, mint a bukaresti parlamentben a „titkos” voksoláskor: a fehér golyó igent, a fekete nemet jelent. Bernády nem kapott ellenszavazatot, és gyorsan végigment a tanonc- és legényfokozaton, 1896 októberében már mesteri fokra emelték. Fodor János szerint nem véletlenül pont akkor, amikor országgyűlési képviselővé választották. Ami előtt nem sokkal pártot váltott: a Függetlenségi Párt helyi vezetője volt, de a választásokat már a kormánypárt, a Szabadelvű Párt színeiben nyerte Kossuth Ferenc ellenében.

Polgármesterré választása után három évvel alapítja meg a vásárhelyi páholyt, amelynek végig főmestere marad, hiába kérleli időnként a testvéreket, hogy válasszanak más vezetőt. A páholy tagjai tulajdonképpen a helyi elit: Tóthfalusi József vártemplomi református lelkész, Bürger Albert sörgyáros, Straetz Hermann gyáros, Turnowsky Mór orvos, Fekete Jakab iskolaigazgató, Tauszik B. Hugó bankigazgató, iparkamarai elnök.

A vásárhelyi páholy székháza az Apolló palota volt, ahol ma a pártok helyi székházai működnek, jegyezte meg Fodor János. A Bethlen Gábor páholy sokat gyűlésezett, a tíz év során 51 tagot vett fel, akik közül 29 lett mester. Kapcsolatot tartott a budapesti Szimbolikus, illetve a kolozsvári Unió páhollyal, karitatív akciókat, gyűjtéseket és befektetéseket eszközölt, és előadásokat szervezett különböző témákban, amelyekről kis brossúrákat adott ki, ezek könyvtárban ma is elolvashatók. Az előadások zöme magával a szabadkőműves hagyománnyal és ceremóniával foglalkozott már akkor is, és most sincs ez másként.

Titkos, tehát gyanús

A páholyt 1905. április 10-én alapítják, és június 7-én már meg is jelenik róla az első „leleplező” cikk a Székelység oldalain. Gyakori, mondta Fodor János történész, hogy a szabadkőműves mozgalom helyi felbukkanása kétféle azonnali reakciót vált ki: az általános elfogadást és a bírálatot. Rosszindulatú bírálatot főleg azok részéről, akiket a páholy elutasít.

A névtelen cikkíró „lefülelt” és leírt egy szabadkőműves gyűlést, névtelenségét pedig egy nagyváradi ügyvéd öngyilkosságának példájával indokolta: attól tart, a szabadkőművesek halálba kergetik, ha megtudják, ki számolt be egy beavatási szertartásukról. Nevetségesként írja le a gallérjukat és köpenyüket, gyanúsnak tartja, hogy a szabadkőművesek a sötétben bújkálnak, „míg más rendes vagy családos ember alszik, vagy otthon van”.

A szertartásból a párnázott ajtó mögött csak foszlányokat hallott, de leírta a távozók nevét és sorrendjét, hogy a vacsora menüje gombás sült volt, és hogy az egész összejövetel célja „bepityókázni és egy csomó sületlenséget össze-vissza vakolni”.

Tanárok és diákok az évnyitó előadáson | Fotó: Szabó Tünde

Korábban, május 21-én a kormánypárti Székely Lapok címlapon hozott egy jóindulatú, de álnéven írt cikket, amely a szabadkőművességet becsületes emberek szövetségeként írja le, egy filozofikus, filantropikus és progresszív intézményként, „melynek célja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása”. A történész nem zárja ki, hogy maga Bernády György írt Justus álnéven, vagy egy páholytársa az ő megbízásából.

Elaltatás

A páholy maga zavartalanul működött 1913-14-ig, amikor – Bernády későbbi bevallása szerint – beférkőzött a nagypolitika, a tagok ideológiai kérdésekről és valószínűleg a háborúról kezdtek el vitatkozni. Mivel a szabadkőműves szabályzat tiltja a tagok politikai és vallási nézeteinek firtatását és az ilyen témájú vitákat, Bernády a vásárhelyi páholyt 1915 körül bezárta, szabadkőműves kifejezéssel „elaltatta”.

A páholy 1926-ban újjáéledt, meghatározó szerepet töltött be a már Romániához tartozó Erdély szabadkőműves hálózatában, de egyik korábbi alapítótag sem vett részt a működésében. Maga Bernády 1925-ben nyilvánosan „megtagadta” a mozgalmat, vagyis az Ellenzék lapjain írt arról, hogy tagja volt, hogy ez a tagság mit jelentett számára, és miért lépett ki tíz évvel korábban:

„A szabadkőművesi munkát azért hagytam abba, mert a budapesti szabadkőművességnek egy aránylag kicsiny, de agresszívebb tábora az 1913-14 években behurcolta a politikamentes szabadkőművesség helyiségeibe a politikát és olyan politikai állásfoglalást akart a magyar szabadkőművesség egyetemére ráerőszakolni, amely állásfoglalás ellenkezett, nemcsak az én akkori politikai álláspontommal, hanem főképpen nemzeti érzésemmel és azokkal az ideálokkal, amelyek engem munkára serkentettek. Egy ideig küzdöttem az áramlat ellen, végül pedig belátva a küzdelmeim hiábavalóságát, kiállottam a sorból.”

Polgármesteri pályafutása során Bernády sokkal inkább szakpolitikusként, mint bármilyen ideológia képviselőjeként tevékenykedett, írja Fodor János a Bernády szabadkőművességét feldolgozó tanulmányában. A fiatal történész Bernády György. Politikai életrajz című, doktori dolgozatából kinőtt kötete egyébként október végén jelenik meg.

Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// ez is érdekelheti

Főtér

Valós riport a nagyváradi premontrei apát elhalasztott kilakoltatásáról

Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.

Krónika

Az RMDSZ elnöke elmondta, kit támogatnak az erdélyi magyarok a magyarországi választáson

Az erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort és a kormánypártokat támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor az áprilisi országgyűlési választások kapcsán.

Főtér

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?

A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.

Székelyhon

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket

„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.

Krónika

„Nézzen a szemembe!” Felcsaptak az indulatok az Országgyűlésben a külhoni magyarok szavazata kapcsán

A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.

Székelyhon

Erdei sétára mentek, egyiküket megtámadta egy medve

Könnyebb sérüléssel megúszta egy oltszemi fiatalember azt a medvetámadást, amelyben szombaton volt része a faluhoz közeli erdőben.

// még több főtér.ro

2026. február 25., szerda

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

2026. február 25., szerda

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

2026. február 19., csütörtök

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

2026. február 19., csütörtök

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

2026. február 11., szerda

Ez a moldovai mozgókép úgy mutatja meg a maffiaállamot, hogy a nézőben megfagy a vér

A Plaha című tíz részes tévésorozat a szó metaforikus értelmében hidegre teszi közönségét. Pontosan úgy, ahogy a moldovai (vagy román, emlékezzünk csak Sorin Ovidiu Vîntura és társaira) maffiaállam konkrétan hidegre tette az ország népét.

2026. február 11., szerda

Ez a moldovai mozgókép úgy mutatja meg a maffiaállamot, hogy a nézőben megfagy a vér

2026. február 09., hétfő

A parabolaantennától a Transylvania Openig – Így éltem meg nézőként az első teniszversenyemet

Remélem, kíváncsiak arra, mi a közös az 1996-os Australian Open férfi döntője, a csűrkertem és a kolozsvári tenisztorna között.

2026. február 09., hétfő

A parabolaantennától a Transylvania Openig – Így éltem meg nézőként az első teniszversenyemet

Remélem, kíváncsiak arra, mi a közös az 1996-os Australian Open férfi döntője, a csűrkertem és a kolozsvári tenisztorna között.

2026. február 05., csütörtök

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

2026. február 05., csütörtök

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

2026. február 02., hétfő

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

2026. február 02., hétfő

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

2026. január 29., csütörtök

A Vexler-törvénnyel rúgták be az ajtót Kolozsváron: mi lesz a Goga-könyvtárral meg a Radu Gyr utcával?

Ütközhetnek a román nemzeti fejekben a vonatok, ha a törvény nevében utcák, intézmények nevét kell törölni, mert a névadó személyiségekről kiderül: fasiszták, legionáriusok, háborús bűnösök…

2026. január 29., csütörtök

A Vexler-törvénnyel rúgták be az ajtót Kolozsváron: mi lesz a Goga-könyvtárral meg a Radu Gyr utcával?

2026. január 26., hétfő

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

Nagypolgári ügyvédből és sikeres üzletemberből a magyarokkal is barátkozó kommunista kormányfővé válni RKP-tagság nélkül? Ennél kacifántosabb dolgok is kiderültek Gróza Péterről az MCC kolozsvári képzési központjában.

2026. január 26., hétfő

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

2026. január 21., szerda

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

2026. január 21., szerda

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

2026. január 19., hétfő

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

2026. január 19., hétfő

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

Különvélemény