// 2025. augusztus 20., szerda // Alkotmány Ünnepe, István
Megéri nem kirekeszteni
Mert elképesztő munka, idő és energia visszahozni az embereket a város és a társadalom pereméről. Ezt próbálják most Pataréten, Kolozsvár szégyenfoltján.
Idén áprilisban zárul az eddigi legátfogóbb program, amely megpróbálja visszailleszteni a többségi társadalom lakóhelyére és intézményeibe a Patarétre kiszorult, kiszorított, kilakoltatott roma közösségeket. A Pata-Cluj bő két évvel ezelőtt indult, amikor megvilágító erejű beszélgetést hallgattunk a legutolsó nagy kilakoltatás negyedik évfordulóján.
Ne legyenek illúzióink, a Pata-Cluj programot nem a kirekesztésben aktív szerepet játszó kolozsvári városháza kezdeményezte és finanszírozta, még ha az az egyesület bonyolította is le, amelyet Kolozsvár és a környező települések hoztak létre, hogy könnyebben tudjanak uniós pénzt pályázni infrastrukturális beruházásokra.
A Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségközi Fejlesztési Egyesülete bonyolult név alatt lelkes civilek pályáztak a Norvég Alaphoz, hogy kutatókat és a városházát bevonva legalább hatósági szinten megállítsák, és ha lehet, meg is fordítsák a kolozsvári szegregációs folyamatokat:
- szociális lakásokat biztosítsanak a kirekesztettek egy részének úgy,
- hogy a pataréti közösségek tagjait minél több döntésbe bevonják,
- és úgy alakítsák ki ezeket a döntési és támogatási folyamatokat, hogy azokat más, szegregációval küzdő településeken is alkalmazni lehessen.
Konkrétabban: 35 szociális lakást építenek, illetve vásárolnak norvég támogatásból, és a szeméttelep közelében élő közösségek tagjaival közösen találták ki, hogyan válasszák ki a mintegy 300 roma családból azokat, akik ezeket a lakásokat tíz évre bérbe vehetik. Hogy ez mennyire hosszas és körültekintő előkészítést és utánkövetést igényel, arról több előadást végigülve kaptunk képet.
A Pata-Cluj partnerei. Balról a második Eduard Petrescu a romániai UNICEF-től, középen fülhallgatóval Herman Baskår, a norvég nagykövetség munkatársa, mellette Tonk Gabriella, a Pata-Cluj projektmenedzsere, illetve Dan Tarcea alpolgármester. | Fotók: Szabó Tünde
A Pata-Cluj programban mindenki rengeteget tanult – hangzott el többször is múlt héten azon a kétnapos konferencián, amely formálisan ugyan lezárta volna ezt a deszegregációs programot, gyakorlatilag viszont sok tartalmi kérdést nyitott meg. Ez is volt a célja és a címe is: Társadalmi befogadás: stratégiák és dilemmák.
Izgalmas magyar és cseh példákkal ismerkedtünk a szociális lakások építése és működtetése terén, megtudtuk, mi az a resztoratív igazságosság és gyakorlatai, és olyan csoportképző és problémaelhárító technikákról tanultunk, amelyeket például Hollandiában vetnek be sebezhető vagy traumát átélt emberek segítésére és a szociális intézmények tehermentesítésére. Zömében viszont olyan beszélgetésekre ültünk be, amelyek a Pataréten élők helyzetéről szóltak.
Emil Boc polgármester nem volt hajlandó együtt dilemmázni az érdekeltekkel: utolsó pillanatban mondta le a részvételt, mert sürgős találkoznivalója akadt a védelmi miniszterrel. Biztos már többször hallotta, amit többen ismételtek most is, hogy mennyire nem igazságos a kolozsvári szociális lakások elosztási rendszere. Dan Tarcea alpolgármester viszont megígérte, a városháza hajlandó folytatni a pataréti romák társadalmi felzárkóztatását. Természetesen nem jött el a meghívás ellenére a prefektus és a megyei tanács elnöke sem, holott a Pata-Cluj nem csak Kolozsvárt érinti: a szeméttelep kiváltása megyei beruházás, az új szociális lakásokat Apahidán építi a Habitat for Humanity romániai szervezete.
Miért ad a norvég kormány 500 millió eurót uniós országoknak a szegénység visszaszorítására?
Mert a norvégok meggyőződése, hogy a legkiszolgáltatottabbak segítése lendít legnagyobbat a társadalmon – vázolta Herman Baskår, a norvég nagykövetség munkatársa a Norvég Alap sarokszámaival együtt. A 2009-2014-es időszakban, amelybe a Pata-Cluj program is tartozik, valamivel több mint 800 millió euróra pályázhattak a 2004 óta csatlakozott 13 uniós tagország civil szervezetei. Ebből a Pata-Cluj 4 095 864 eurót kapott.
A Norvég Alap következő finanszírozási időszakában 2,8 milliárd euróra lehet pályázni, ebből 500 milliót szánnak a szegénység és a kirekesztés visszaszorítására. Azért ilyen sokat, mert tudják, csak hosszas elköteleződés árán lehet ezen a téren sikert aratni: nem pusztán anyagilag kell segíteni a perifériára szorult embereken, hanem
régi bizalmatlanságok miatt hosszas munka visszaállítani az önérzetüket, önbecsülésüket.
Így tekint a segítő munkára a Pata-Cluj csapata is, ezért vonták be a lakást kapó családok kiválasztásába a pataréti közösségeket is. Családról családra járva nemcsak tájékoztatták őket erről a lehetőségről, hanem kikérték a véleményüket arról, milyen feltételek alapján válasszák majd ki a jövőbeli bérlőket a jelentkezők közül, és ezeket beépítették a kiválasztás feltételrendszerébe. A jelentkezőknek segítettek a szükséges iratok beszerzésében, a dosszié összeállításában, magát a kiválasztást pedig külső szakértői csapatra bízták.
Ugyancsak azt az érzést akarták erősíteni bennük, hogy beleszólásuk van, alakíthatják saját életüket, amikor 20-20 ezer eurót biztosítottak a négy pataréti roma közösségnek, hogy ők döntsék el, melyek azok a legnagyobb és legsürgetőbb közös gondok, amelyeket ezzel meg tudnak oldani, és ehhez minél több saját erőforrást mozgósítsanak. Erről a három közösségi mediátor mesélt a konferencia legtöbb konkrétumot és sztorit előhozó műhelybeszélgetésén.
A két mediátor Alex, Boguș és Fechete felskicceli a négy pataréti közösség elhelyezkedését
Egyáltalán nem volt rövid és egyszerű feladat elősegíteni ezt a döntéshozatalt úgy, hogy ne erősítsék az egyes közösségeken belül meglévő hatalmi, esetleg elnyomó viszonyokat, hogy úgy tudjanak hangot és beleszólást biztosítani a szegregált közösségeken belül is perifériára szorított embereknek, hogy később ne érjék emiatt retorziók őket.
Hiába jöttek ők, a mediátorok saját progresszív ideáikkal, mesélte egyikük, Alex Boguș, a magasröptű elképzelések néha durva kényszerleszállást hajtottak végre a praktikus megoldáskeresés rögös pályáján. Saját példájukon tanulták meg, hogy a közösségi döntéshozást nem lehet úgy előmozdítani, ha abból kihagyják az illető közösség vezetőit, bármennyire is nem tetszik nekik az illető vezető(k) hatalomgyakorlási stílusa.
Így vásároltak aztán tűzifát a Dallas közösségnek, építőanyagokat és kályhákat a Coastei utcáról kilakoltatottaknak, illetve a Cantonului utcaiaknak, és tudatosan tartózkodtak attól, hogy utólag számonkérjék a javak felhasználási módját – mondták a mediátorok. Az anyagi támogatás nem lehet az ellenőrzés eszköze, nem szabad ezzel is rombolni a kirekesztettek önbecsülését és az öngondoskodási képességükbe vetett hitét.
Amikor a közösség tagjaival rangsorolták a problémákat, majd hozzáláttak megoldást keresni, azt is megtanulták,
mennyire húzódoznak a hatóságok és a közműcégek a tényleges beavatkozástól.
Hiába szervezték meg és fizette a városháza több tucat köbméter szemét egyszeri elszállítását a reptérrel párhuzamos Cantonului utcából, a szemétszállítást nem sikerült rendszeressé tenni, a város magukra hagyta a családokat, hogy kössenek egyéni szerződéseket.
Hiába találkoztak rengetegszer az Electrica és a városháza képviselőivel, mégsem tudták legálisan villanyhálózatra kapcsolni a Cantonului utcai házakat – illusztrálta Vlad, a másik mediátor, milyen hihetetlenül nehéz mozgósítani a városháza és a városi cégek erőforrásait egy marginalizált közösség érdekében.
Arról nem is beszélve, mekkora azonnali válságot okozott a már ideiglenesnél is ideiglenesebb szeméttároló bezárása 2015 nyarán, amikor Kolozsvár szemetét Váradra kezdték szállítani – mesélték. Akkor a legkiszolgáltatottabb közösség, az a mintegy húsz család, amely ténylegesen a hulladékdombon élt, gyakorlatilag napi élelemforrás nélkül maradt, a többiek pedig, akiket napszámban foglalkoztattak a szemét szétválogatására, munka nélkül.
(Más rövid- és középtávú megoldás hiányában végül újranyitották a pataréti tározót még ideiglenesebb és részben illegális formában, ezért a városháza a mediátorok szerint havonta környezeti bírságot fizet. De még így is inkább megéri, mint máshova szállítani a város szemetét, amíg elkészül a feleki integrált hulladékkezelő. A szemétdombon élő közösség pedig azóta 10-11 családra olvadt.)
A hatóság logikája a büntetés, de ez nem működik
olyan embereknél és közösségeknél, akiknek már nincs vesztenivalójuk – mutatott rá Alex arra, mit kellene megtanulniuk a hatóságoknak.
Hatósági beavatkozás nélkül nem lehet sikeresen fellépni a kirekesztés ellen és az inklúzió érdekében – hangsúlyozta szinte mindegyik felszólaló a konferencián, mivel a térbeli, gazdasági, társadalmi kirekesztettségen csak úgy lehet fenntarthatóan enyhíteni, ha a beavatkozás tartós és egyszerre többszintű.
Több szinten indította el az inklúziót a kétéves Pata-Cluj program csapata is (hisz megoldani nem tudja, hangsúlyozta Tonk Gabriella projektmenedzser) úgy, hogy végül partnerekre talált a városháza különböző osztályain. Segítségükkel
- 278 személy kapott ideiglenes személyi igazolványt,
- 40 esetben indítottak pert születési bizonyítvány kiállítása érdekében (ez a törvényes eljárás akkor, ha nem jelentik be a születést idejében a szülők),
- 22 gyerek jár most a kolozsi általános iskolába, jövő tanévtől újabb öt gyerek,
- felnőtteket tanítottak helyben a Második Esély programban,
- iskolán kívüli és szabadidős tevékenységeket szerveztek a pataréti gyermekeknek,
- hamarosan elkészül a Fiatalok Háza közösségi központ a vasútállomáshoz közel
– sorolta Olimpiu Lăcătuș, a fejlesztési egyesület és a Pata-Cluj egyik folyamatirányítója.
Ehhez külön megállapodást kötöttek a városháza személyi nyilvántartó osztályával, partnerséget alakítottak ki az (alig hét éve létező!) szociális ügyosztállyal, a technikai igazgatóság (Horváth Annának köszönhetően) konténerekből Mobil Egységnek nevezett nagy termet épített Pataréten, amelyet közművesítettek, és nagyon sokrétűen hasznosítottak: irodaként, hetente kétszer orvosi rendelőként, tanteremként, tanácsteremként, szabadidő- és kulturális központként.
2016 szeptemberéig, amíg költözés miatt nem kapcsolták le a közművekről, innen indultak reggelente iskolába a gyerekek. Amit a többségi társadalomban minden család egyénileg meg tud oldani, az itt külön közösségi erőfeszítés: minden reggel kijöttek az önkéntesek a családokhoz, esetleg segítettek felébreszteni a gyerekeket, segítettek nekik a mosdásban, öltözködésben a mobil egységben, figyeltek arra, hogy hozzák a program biztosította iskolai felszerelésüket, végül az iskolába vivő kisbuszba ültették őket.
Kevésnek tűnhet az, hogy a környéken élő mintegy 300 családból húsz gyerek jár középiskolába, hárman már le is érettségiztek, és bejutottak egyetemre, de ennyire marginalizált csoportban ez akkora sikernek számít, hogy a kutatók, egyetemi tanárok, szociális munkások alkotta konferenciaközönség nyíltszíni tapssal jutalmazta, amikor beszámolt a tavalyi eredményekről Elena Rita Greta, a Coastei utcai Romák Közösségi Egyesületének elnöke.
Elmondta, őt annyira sokkolta, amikor az integráltnak tekinthető 76 családot hét évvel ezelőtt, karácsony előtt egy héttel kilakoltatták a Györgyfalvi negyedi Coastei utcáról Patarétre, hogy úgy érezte, ők már nem is emberek. 40 családot az ott hirtelen felépített tíz, úgynevezett moduláris lakásban helyeztek el, a többi hajléktalan lett. Ő aztán elég gyorsan aktivizálta magát, létrehozták az egyesületet, tiltakozó akciókat szerveztek a Desire Alapítvánnyal, beperelték a városházát. (A pert jogerősen megnyerték, de azóta a városháza perújrafelvételt kért, az ügy még sokáig húzódik. Miközben négy év alatt a városháza mindössze két családot emelt ki Patarétről, és helyezett el egyetlen szociális lakásban.)
Az egyesületük most a városi fejlesztési egyesület partnere a Pata-Cluj programban, és fő céljuk a legnagyobb probléma, a lakóhelyi szegregáltság megoldása, bár tudják, hogy a 35 szociális bérlakás, amelyet a program biztosít, édeskevés.
A Pata-Cluj csapat egy része: Tonk Gabriella projektmenedzser, Adrian Răulea fejlesztési koordinátor, Adorjáni Júlia és Olimpiu Lăcătuș folyamatirányító, Alex Fechete közösségi mediátor, Elena Rita Greta, a Coastei utcaiak egyesületének vezetője
Ahhoz, hogy az akár évtizedek óta Pataréten élő romák kijussanak a munkaerőpiacra, hozzáférhessenek minimális egészségügyi és szocális ellátáshoz, először is személyi igazolványra van szükségük. Ez pedig brutálisan és az EU-ban egyedülálló módon kapcsolódik a legális lakóhelyhez: Romániában ha nincs valamilyen jogviszonyod egy ingatlanhoz, vagyis ha nincs az állam által is elismert, állandó lakhelyed, nem kapsz személyit. Vagy csak egy évre szóló ideiglenest, amely eleve hátrányt jelent a munkakeresésben.
Ilyen máshol nincs, hangsúlyozta Elena Iordănescu, a fejlesztési minisztérium európai közpolitikákért és társadalmi kohézióért felelős osztályának munkatársa. Más országokban azon a bizalmon alapul az állam és a polgár viszonya, hogy
az állam elhiszi saját polgárának, hogy ő az, akinek mondja magát,
csak Romániában szükséges a személyazonosság bizonyításához valamiféle tulajdonviszony. Emiatt az országban legalább 160 ezren élnek bármilyen személyigazolvány nélkül, és ez csak a hivatalos becslés, ismertette Iordănescu, aki azért bízik abban, hogy hamarosan itt is kialakul az az adminisztratív eljárás, amely ingatlantulajdon nélkül is igazolja a személyazonosságunkat.
A bürokratáknak pedig meg kell szokniuk, hogy jelentéseik a valós helyzetet tükrözzék – szólt Iordănescu másik üdítő bírálata azoknak, akik a statisztikákat nem problémamegoldó eszközként, hanem országimázsként fogják fel. Azért üdítő, mert magából az államapparátusból érkezett.
A Pata-Cluj csapata nemcsak személyit segített szerezni azoknak a patarétieknek, akiknek nem volt, hanem aktívan segítették a munkapiaci integrálódásukat is azoknak, akik ezt igényelték. 2016-ban 74 személynek nyújtottak tanácsadást (segítettek CV-t készíteni, interjúra készülni, elkísérték őket állásbörzékre), és 130 cégből állítottak össze adatbázist, ahol rendszeresen érdeklődnek új munkalehetőségekről. 42 személy talált így állást, a Pata-Cluj csapat tagjai pedig folyamatosan megbeszélik a munkahelyi ügyeket úgy az alkalmazóval, mint az alkalmazottakkal, hogy megelőzzék az állás elveszítését.
Mi több, a program vállalkozás-mentorálást is végez közösen a Roma Enterprise Development Initiative-vel: húszan érdeklődtek iránta, tíz üzleti ötletet segítettek kidolgozni, és négy üzleti tervet finanszíroznak majd, hogy önálló vállalkozássá fejlődjön.
Ha még az érzékenyítő / tudatosító kampányokról és a különböző kulturális rendezvényekről is be szeretnénk számolni, amelyekről a konferencián hallottunk, akkor alig fogja valaki végigolvasni ezt a cikket, pedig ezeknek van a legközvetlenebb közösség- és identitásformáló hatásuk. Például a Pata-Cluj got talent! tehetségkutató vagy azok az élő könyvtárak, ahol pataréti romákat is lehetett „olvasni”, elérte a többségi társadalom ingerküszöbét is.
Ez a sokrétű beavatkozás sok kihívással, vitával, veszekedéssel, tanulással járt
a Pata-Cluj csapaton belül és mentorált közösségekkel is. Velük meg kellett értetni, hogy ez a civil program nem hatóság, nem a városháza, viszont lassan megtanulták, hogyan viszonyuljanak a közintézményekhez, melyek a hivatalos eljárások, mit várhatnak el a városházától, számolt be Adorjáni Júlia, a Pata-Cluj egyik folyamatirányítója.
Azt próbálták meg, mondta, hogyan lehet visszaépíteni egy vagy több kilakoltatás elszenvedése után a bizalmi viszonyt a kirekesztettek és az állam intézményei között. Olyan módszert dolgoztak ki, amely szerinte alkalmazható más kilakoltatott közösségek esetében is, miközben alapállásuk az, hogy a lakhatás jog, ennek biztosításáért pedig az intézményi erőfeszítés nagyobb kell, hogy legyen, mint a közösségi erőfeszítés.
A társadalmi változás sohasem egyenes vonalú
– vonta le a tömör konklúziót Eva Fahlström-Borg, a Pata-Cluj program karizmatikus svéd mentora.
Társadalmi mértékű változás márpedig szükséges úgy a roma közösségeken belül, ahol a panaszkultúra kifejezetten ellenérdekelt az egyéni sikerben, ezért meg kell honosítani a siker és az elismerés kultúráját, mint a többségi társadalomban és annak intézményeiben, ahol a korrupció, a burjánzó bürokrácia és a rasszizmus gátolja a romák felzárkóztatását – foglalta össze Mizsei Kálmán, aki egyaránt vezette a Soros Alapítvány és az ENSZ közép-európai romaprogramjait.
Romániában extrém a romák izolációja és szegénysége, Patarét csak egyike a több mint kétezer elzárt telepnek, hangsúlyozta. Ha Romániának saját sikere szempontjából fontos a mintegy másfél millió roma sikere, akkor a jelenlegi uniós költségvetési időszakban (2014-2020) felzárkóztatásra lehívható 25-26 milliárd euró tetemes részét a romák társadalmi inklúziójára kellene fordítania – tanácsolta a közgazdász.
A beavatkozás egyértelmű főszereplői pedig az önkormányzatok, jegyezte meg, mert náluk koncentrálódik a hely- és problémaismeret, szakértelem és cselekvési képesség, ezért a deszegregációs folyamatok terjesztése és tanulása érdekében hálózatba kellene, hogy szerveződjenek.
Ehhez országos szintű elkötelezettség és elképzelés lenne szükséges, derült ki Horváth István szociológus, a BBTE tanára előadásából. Felvillantott ugyanis néhány adatot a Kisebbségkutató Intézet SocioRoMap nevű országos felméréséből, amelynek eredményeit csak egy hónap múlva mutatják be, ezért arra kért minket, visszafogottan szivárogtassunk.
A 3182 adminisztratív egység 97,5 százalékánál térképezték fel a roma közösségeket helyi szakértők, főleg szociális munkások segítségével. Az általuk szolgáltatott információk alapján közel kétszerakkorára becsülik a romák arányát a hazai lakosságon belül, mint ahogy az a 2011-es népszámlálásból kiderül: 3,3 százalék helyett 6,1 százalékra.
A többségi társadalomban szétszórtan élő romák mellett jelentős azoknak a száma, akik 2315 kompakt közösségben élnek 1661 településen: több mint 722 ezer személy. A közösségek többségének (1578) tagjai túlzsúfolt háztartásokban élnek, 487 közösség mélyszegénységben. Amíg a vidéki háztartások 3,4 százaléka nincs az elektromos hálózatra kötve, addig a kompakt roma közösségek 29-45 százalékának nincs vagy nem legális az áramforrása.
Horváth István szociológus
Érdekes adat még, hogy a kompakt közösségekben élő romák mintegy ötödének jobbak a lakhatási körülményei, mint az ugyanazon településen élő többségi lakosok átlagának. Az országban összesen pedig 602 roma vagy romákat segítő civil szervezet működik, a legtöbb a központi régióban, ahova Kolozs megye is tartozik – tudtuk meg, és reméljük, ennek közlésével még nem csökkentettük vészesen a SocioRoMap szenzációfaktorát.
Miközben attól tartunk, mi inkább kíváncsiak vagyunk a felmérés részletes bemutatójára, mint a kormány, amelynek stratégiaképzését meg tudná dobni egy ennyire alapos tanulmány. Horváth István ugyanis nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az országos felmérést olyan hatóság rendelte-e meg, amely közpolitikákat szándékszik erre építeni.
Ez csak szaporította azokat a dilemmákat, amelyeket Eduard Petrescu, a romániai UNICEF koordinátora fogalmazott meg, hogy rágódjunk rajtuk a konferencia alatt és után: miért szegényedik el egyre több ember az egyre gazdagodó Romániában? Miközben itt növekedik leginkább a GDP az Európai Unióban, ugyancsak itt a legnagyobb, 50 százalék körüli a kirekesztett és a kirekesztés veszélyében élő gyermekek aránya. Úgy, hogy folyamatosan csökken a születések száma.
Miért nem fektetünk többet a kirekesztés megelőzésébe, és kevesebbet az igazán drága szolgáltatásokba? Ha az oktatási és egészségügyi szolgáltatások célja a legsebezhetőbb csoportok felzárkóztatása, miért működnek teljesen szétválasztva? Egyáltalán minek tekintjük a társadalmi inklúzióra szánt pénzt: kiadásnak vagy befektetésnek? Megéri befektetésnek tekinteni, figyelmeztetett a gyermekjóléti szakértő, mert magas a megtérülési rátája.
Különvélemény
Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…
Szántai János
Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.
Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?
Fall Sándor
Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.
Nagyítás
„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”
Sólyom István
A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.
A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok
Fall Sándor
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
// ez is érdekelheti
Főtér
Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton
További híreink: a román külügy is reagált Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozójára, a hétvégén pedig viharok, záporok váltják a kánikulát.
Krónika
Több tízezer külföldi diák tanul romániai egyetemeken, Magyarország az élmezőnyben
Az elmúlt öt egyetemi évben (2019–2024) több mint 55 000 külföldi hallgató végzett alap-, mester- és doktori képzésen romániai egyetemeken – derül ki a Profit.ro által ismertetett hivatal
Főtér
Az ANAF üzent Iohannis állampolgárnak: Ön tartozik az államnak egymillió euróval…
… egy polgármesteri hivatal közpénzen nyaraltatja alkalmazottjait a tengerparton… és megvan az idei év eddigi legnagyobb kokainfogása.
Székelyhon
Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része
Kereskedelmi egység épülete gyulladt ki Parajdon hétfőn éjszaka, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Krónika
Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Székelyhon
Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén
Több mint 400 ezer román és külföldi állampolgár lépte át Románia államhatárát a hosszú hétvégén a be- és kilépőoldalon, közel 77 ezer járművel – tájékoztatott hétfőn a határrendészet. Voltak azonban, akiket visszafordítottak.
// még több főtér.ro
2025. augusztus 19., kedd
Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
2025. augusztus 19., kedd
Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
2025. augusztus 12., kedd
A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
2025. augusztus 12., kedd
A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
2025. augusztus 08., péntek
Még a transzilvanisták is Untold-ritmusra tolják
Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.
2025. augusztus 08., péntek
Még a transzilvanisták is Untold-ritmusra tolják
Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.
2025. augusztus 05., kedd
„Elvinni” az egy Istent a 33 millió isten országába – keresztény misszionáriusokkal beszélgettünk
Dél-Ázsiában kezdték, jelenleg Észak-Afrikában hirdeti az evangéliumot az erdélyi származású Sz. házaspár. Munkájuk olykor nem veszélytelen, de mindig nagy öröm számukra, amikor általuk valaki Krisztus követője lesz.
2025. augusztus 05., kedd
„Elvinni” az egy Istent a 33 millió isten országába – keresztény misszionáriusokkal beszélgettünk
Dél-Ázsiában kezdték, jelenleg Észak-Afrikában hirdeti az evangéliumot az erdélyi származású Sz. házaspár. Munkájuk olykor nem veszélytelen, de mindig nagy öröm számukra, amikor általuk valaki Krisztus követője lesz.
2025. augusztus 01., péntek
„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”
A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.
2025. augusztus 01., péntek
„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”
A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.
2025. július 21., hétfő
Így éltem meg, hogy két büntető sem volt elég a Paksnak, hogy gólt szerezzen a Fellegváron
Nem vagyok szomorú, hogy a CFR ment tovább, nem lettem volna csalódott, ha a Paks jut a következő körbe.
2025. július 21., hétfő
Így éltem meg, hogy két büntető sem volt elég a Paksnak, hogy gólt szerezzen a Fellegváron
Nem vagyok szomorú, hogy a CFR ment tovább, nem lettem volna csalódott, ha a Paks jut a következő körbe.
2025. július 17., csütörtök
A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
2025. július 17., csütörtök
A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
2025. július 15., kedd
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
2025. július 15., kedd
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
2025. július 14., hétfő
Mi köze van a Jurassic Park című korszakváltó filmcsomag új részének a valósághoz?
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
2025. július 14., hétfő
Mi köze van a Jurassic Park című korszakváltó filmcsomag új részének a valósághoz?
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
2025. július 07., hétfő
Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
2025. július 07., hétfő
Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
Különvélemény
Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…
Szántai János
Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.
Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?
Fall Sándor
Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.
Nagyítás
„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”
Sólyom István
A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.
A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok
Fall Sándor
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
