Költészet, zene, szakralitás ízléses elegye – először lépett fel teljes létszámban a ps:alter zenekar Kolozsváron

Szela – gyakran szerepel ez a gyönyörű, héber eredetű szó a Zsoltárok Könyvében, elsősorban egyes versek végén, és bár a pontos jelentése még mindig vita tárgya, sokan arra gyanakszanak, hogy „szünetet” jelent. Szünet – csönd, szusszanásnyi pihenő, idő (és tér) az elmélkedésre a sűrű zsoltárversek között. A versek itt szakaszokat jelentenek, hiszen maguk a zsoltárok a versek. Igazi, vegytiszta, szakrális költészet, amelyek mögött felsejlik a távoli múltból minden idők egyik legismertebb (és legjobb) költőjének alakja: Dávid királyé. Nem véletlenül közelítettem meg a szünet felől a zsoltárokat, hiszen a szünet a költészet és a zene fontos alkotóeleme, legalább olyan fontos, mint a szavak és a hangok. Költészet és zene – elválaszthatatlanok. A zsoltárok (mint ahogy a régi költészet zöme) ugyanis énekelt, de legalábbis zenével kísért versek voltak, erről árulkodnak az egyes darabok elé írt szerzői utasítások, mint: „Az éneklőmesternek a neginóthra” (neginóth – húros hangszer, a Károli fordításban szerepel így, ami még inkább hozzátesz a szövegek költőiségéhez – a szerk.). Így aztán kétszeres jelentőséget kap a Szela, hiszen a költészet, miként a zene: hangok és szelák, hangok és szelák ritmikus láncolata. És akkor (és-sel nem kezdünk mondatot!) még csak most érkeztem el ahhoz a témához, amiről írandó vagyok: a kolozsvári ps:alter zenekarhoz, és annak első „igazi” kolozsvári bemutatkozó koncertjéhez (korábban már előadtak néhány szerzeményt, de nem teljes létszámban), amely május 11-ikén volt a ZIZ – Művészeti és Szociális térben. (Ami akusztikailag nagyon jó helyszínnek bizonyult, csak éppen legalább 20–30 érdeklődő nem fért be, így biztosan lesz még a közeljövőben kolozsvári koncert.) A tavaly ősszel alakult hattagú ps:alter sajátos zsoltárátdolgozásokkal jelentkezett (a nevük is erre utal, ami a zsoltár jelentésű latin „psalmus”, és az „alternatív” szavak összevonásából született). És nagyon szép munkát végeztek.

A zenekarvezető, Székely Norbert

Már a zenekarvezető, Székely Norbert (billentyűk, vokál) felkonferálásából, majd a végén a köszönetnyilvánításokból is érződött, hogy szívvel-lélekkel benne van a projektben, zeneszerzőként pedig igazán kitett magáért. Számtalan zenei irány belefért a kísérletező muzsikába, és ezek közül a jazz csak az egyik építőkocka volt, a produkció szép felépítése, erős íve pedig végig fenntartotta a közönség figyelmét. A zenekar többi tagja is bőven kivette a részét a közös projektből, látszott, hogy mindössze néhány hónap alatt remekül egymásra hangolódtak, amihez talán a szakrális szövegek varázsának is volt némi köze. Székely Norbert, és a fő vokalista szerepét vállaló nővére, a Funkorporation zenekar énekesnőjeként is ismert Székely Erika mellett mindenképpen ki kell emelni Benedek Balázs hol magasra röppenő, hol az elhalásig elhalkuló virtuóz szaxofonszólóit, de tényleg minden tag – így Kurta József (gitár), Dénes Károly (basszusgitár), Moldován Balázs (dobok) is – megérdemli a dicséretet.

Székely Erika és Benedek Balázs

Az egyes átdolgozások (összesen 10 darab) előtt minden alkalommal elhangzott az eredeti bibliai zsoltárszöveg (az „extra” tag, Varga Boglárka előadásában), majd következett maga az átdolgozás. Amelyekhez a marosvásárhelyi színház munkatársa, Brassai Zsombor írt vadonatúj, modern szövegeket – ezek inkább csak az egyes zsoltárok esszenciáját, lényegi (érzeti) mondanivalóját igyekeztek megragadni, és megzenésíthető formába önteni. Hogy a szövegek modernségét szemléltessük, elég a 36. zsoltárra született átirat egyik szakaszát idézni:

Annyit azért meg kell jegyezni, hogy a szövegekben időnként elég sok a zavaróan suta ragrím, de összességében, a kiváló zenei kísérettel együtt jól működik mindegyik darab. És belefértek olyan kedves, jól sikerült sorok is, mint: „szép az élet, cserépedény / a jóság benne almás lepény”. Időnként pedig a zsoltárok istenes, szakrális, imaszerű jellegét is szépen visszaadják, mint ebben a két sorban: „legyél te bennem kétágú létra / alázat egyik, hit a másik lába” (– amiről nem tud nem Weöres híres sora beugrani: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra”). A ps:alter szerzeményei egyelőre nem elérhetők, de a tagokkal készült korábbi beszélgetésünkben azt ígérték, hogy hamarosan stúdióba vonulnak, így nyárra már felvételeken is hallgathatók lesznek. Addig is, aki teheti, menjen el a koncertjeikre, mert költészet, zene és szakralitás igazán igényes és ízléses keverékét fogja megtapasztalni. Szela.