// 2024. november 29., péntek // Taksony
RMDSZ

Kényes kérdésekkel izzasztották le jelöltjeiket a kolozsvári civilek

// HIRDETÉS

A vegyes társaság előtt éppen a románok kérték számon az RMDSZ-től, miért nem tett többet a kétnyelvű helységnévtáblákért.

Kocsmázni hívták a Clujul Civic (Civil Kolozsvár) Facebook-csoportosulás tagjai a politikai pártok parlamenti mandátumért induló képviselőit. Témát is adtak az elfogyasztandó ital mellé, így akár előre is felkészülhettek válaszaikkal. Ennek ellenére – vagy talán éppen emiatt – a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem fogadta el a meghívást, így csak a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Népi Mozgalom Párt (PMP) az RMDSZ és a civilek oldaláról érkező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőinek álláspontjait ismerhettük meg az egyébként az interneten is közvetített eseményen.

Magyar szempontból is érdekesnek ígérkezett a beszélgetés, hiszen a több ezer tagot számláló csoport tagjaival konzultálva az öt téma közé bekerült a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügye is. Szóvá is tették egyesek, hogy ennek a problémának a megoldása nem a honatyák dolga, arra mégis alkalmat teremtett, hogy megismerjük, miként viszonyulnak a kisebbségi ügyekhez. A kérdésekből az is kiderült, milyen tematikák foglalkoztatják leginkább a kolozsvári civileket: a patarétiek helyzete, az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a gazdaság, illetve a melegházasság.

Kétnyelvű táblák ügye

Az egyetlen meghívott, aki a magyar feliratok ellen szólalt fel, Ștefan Burlacu, a PMP jelöltje volt.  Azzal érvelt, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogával kapcsolatosan a törvény világosan fogalmaz, amikor a 20 százalékos küszöböt rögzíti. Kolozsváron a magyarság aránya nem haladja meg ezt a küszöböt, tehát nincs törvényes alapja a kétnyelvű helységnévtábláknak. Kijelentéseire később valaki azzal reagált, hogy csak azért gondolja így, mert semmi köze nincs Kolozsvárhoz (a tartalékos ezredes Neamț megyéből származik), nem ismeri a helyi viszonyokat.

A PSD színeiben jelen lévő Gabriel Horea Nasra pártjától szokatlan hangnemben beszélt a magyar ügyről: szerinte Erdély mindannyiunk közös otthona, ezért elsősorban háromnyelvű (román, magyar, német) táblák kihelyezését támogatja. A baloldali jelölt fals pingpongjátszmához hasonlította az önkormányzat és a magyar civilek közötti huzavonát, ugyanakkor kifejtette: nem érti, hogy az RMDSZ miért nem kényszerítette ki a táblák kihelyezését, hiszen alpolgármesteri tisztséggel is rendelkezik. Erre reagálva, Csoma Botond elmondta: az RMDSZ tíz év alatt sokszor felszólalt a kétnyelvű táblák ügyében, a döntő többség támogatása nélkül azonban nem tud eredményt elérni a helyi tanácsban.

Gabriel Horea Nasra, Csoma Botond, Ştefan Burlacu

A PMP jelöltje által felhozott érvre azzal reagált, hogy amikor megjelent a kormányhatározat a 20 százalékos küszöbről, akkor még Kolozsvár lakossága – a 2001-es népszámlálási adatok alapján – meghaladta a 20 százalékot. Szerinte a valódi multikulturalitás megköveteli a többnyelvű feliratokat, ezért is érdemes lenne a küszöböt 10 százalékra csökkenteni.

Az USR részéről Mihai Goțiu elmondta: pártja támogatja a többnyelvű helységnévtáblák ügyét, konkrét segítségét is felajánlotta a magyar civileknek ebben a küzdelemben. Arra emlékeztetett, hogy a törvény nem tiltja a táblák kihelyezését. Félig viccesen megjegyezte: őt az sem zavarná, ha a parlament épületére is magyar feliratot helyeznének ki.

Utólag az USR kampányblogján nyomatékosította a javaslatot: az összes Romániában élő kisebbség nyelvén helyezzenek ki feliratokat a parlamenten. Száz évvel az egyesülés után nem ártana betartani azt, amit 1918. december 1-jén Gyulafehérváron aláírtak. Goțiu arra is emlékeztetett, hogy a kisebbségeknek jogokat ígérő Gyulafehérvári Nyilatkozat az egyik legdemokratikusabb dokumentum Románia történelmében.

Mit tesz az RMDSZ a szélsőségesség erősödésének meggátolása érdekében?

A közönség soraiból érkező kérdés arra vonatkozott, hogy 2018. december 1-jén, amikor az ország Erdély Romániával való egyesülésének száz éves évfordulóját ünnepli, a nacionalizmus rendkívül veszélyes. Az RMDSZ Megmentjük Kolozsvárt Bukaresttől kampányszlogene sem éppen a társadalmi megbékélést szolgálja. Csoma Botond elismerte a szlogen provokáló jellegét, de hozzátette: amíg Kolozsvár az államkasszát gyarapító adójának csak a 40 százalékát kapja vissza, és miközben nincs pénz a filharmónia épületének vagy a terelőút felépítésére, addig releváns ez a kérdés.

A szélsőségesség megállításával kapcsolatosan az RMDSZ jelöltje megfordította a kérdést: mit tesznek a román pártok azért, hogy gátat szabjanak a szélsőségeseknek? A PSD képviselője az elhangzottakra azzal reagált, hogy a gazdagabb megyéknek szolidárisaknak kell lenniük az ország szegényebb régióival.

Kolozsvár szégyene, Patarét

A pataréti romatelepen mélyszegénységben élők helyzete már régóta foglalkoztatja a kolozsvári civileket, köztük éppen a jelen lévő Adrian Dohotarut, aki az USR képviseletében próbál szerencsét a politikában. Nem csoda tehát, hogy a problémát jól ismerő jelölt adta a legátfogóbb választ a kérdésre.

Az önkormányzat által mesterségesen létrehozott gettó lakosainak szinte a felét kényszerrel telepítették ide. A négy különböző hagyománnyal rendelkező roma közösség tagjai a szemétválogatásból és utcaseprésből próbálnak megélni, de ezt veszélyezteti, hogy a régi szeméttelep jövő évi végleges bezárásával sokan elveszítik az állásukat. Adrian Dohotaru szerint hasznos lenne, ha szakszervezetbe tömörülnének, és így próbálnák érdekeiket érvényesíteni. Hosszú távon pedig a szociális lakások számának bővítésére és kevésbé szegregált iskolák létesítésére van szükség. A szociális lakások szükségességére hívta fel a figyelmet válaszában az RMDSZ és a PSD képviselője is.

Csoma Botond szerint a társadalom peremén élők számára is elérhetővé kell tenni a szociális lakásokat. Az RMDSZ kezdeményezte már a kritériumok megváltoztatását, de a kolozsvári önkormányzatban mindeddig nem találtak partnerre. Honatyaként új kormányzati források megteremtésében lát lehetőséget az új szociális lakások felépítésére. Gabriel Horea Nasra (PSD) szerint a három újonnan épülő lakótelepeken kellene szociális lakásokat biztosítani a patarétiek számára.

Az egyetlen kitérő választ ismét Traian Băsescu pártjának jelöltje adta, aki szerint nem a honatyák, hanem a városvezetés dolga megoldani a problémát, akár európai uniós támogatással.

A melegházasság alkotmányos tiltásáról

Mint ismeretes, a Koalíció a családért civil szövetség azért indított aláírásgyűjtést, hogy az alkotmányba foglalják bele: házasság csak férfi és nő között lehetséges. Ehhez azonban kétharmados parlamenti többség, valamint érvényes és eredményes népszavazás szükséges. Szinte valamennyi párt besorolt a romániai egyházak többsége által is támogatott terv mögé, ehhez képest a kolozsvári polgári fórumon jelen lévő politikusok óvatosan fogalmaztak a kérdésben. A kakukktojás ezúttal is a PMP-s tartalékos ezredes volt, aki finomkodás nélkül kijelentette, románként és ortodoxként maga is aláírta az alkotmánymódosításért indított petíciót, mert úgy véli, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre.

Gabriel Horea Nasra (PSD) szerint az erről szóló vita fals, és reális társadalmi párbeszédre van szükség ebben a kérdésben. Úgy véli, hogy mindenkinek joga van a magánélethez, és az egyház nem szólhat bele abba, hogy két ember hogyan tervez magának jövőt.

Csoma Botond szerint a élettársi kapcsolat hivatalos elismeréséről szóló törvényre lenne szükség Romániában is. A melegek életét nagyban megkönnyítené, ha közös hitelt vehetnének fel, vagy örökölhetnének egymástól a párok. Az erről szóló társadalmi vitára már felkészült Románia.

Mihai Goțiu (USR) messzebbről közelítette meg a témát. Pandora szelencéje akkor nyílt ki, amikor a referendum érvényességi küszöbét 50 százalékról 30 százalékra csökkentették, és megnyílt az út a politikai érdekek mentén szervezett népszavazási témák előtt. Goțiu szerint az 50 százalékos küszöb visszaállítására és valós társadalmi párbeszédre van szükség.

Mi a helyzet a szabadkereskedelmi egyezménnyel?

A Kanada és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) egyelőre nem ratifikálták, két bizottság vizsgálja még – hívta fel a figyelmet Ștefan Burlacu (PMP). Szerinte a románok, de a román parlament tagjai sem szeretnék, ha külföldről a nagyhatalmi érdekek szerint diktálnák, hogy mit tegyenek.

Gabriel Horea Nasra (PSD) elmondta: pillanatnyilag nem támogatja a CETA-t, de e tekintetben is komoly társadalmi vitára van szükség.  Ahogyan a verespataki bányaberuházás esetében is történt, el kell magyarázni az embereknek, milyen veszélyeket rejt a szabadkereskedelmi egyezmény ratifikálása.

Csoma Botond kifejtette: nem sok információval rendelkezünk arról, hogy mit is takar pontosan az egyezmény, amelynek csak a jelentése mintegy 1600 oldalas. Szükség van egy átfogó és korrekt elemzésre arról, hogyan érintené az egyezmény a korporációkat, illetve az Európai Unió tagállamait, állampolgárait, és csak azután kellene eldönteni, Románia ratifikálja-e.

Csoma Botond, Ştefan Burlacu, Adrian Dohotaru, Mihai Goţiu

Az USR képviselője szerint nem lehet támogatni az egyezményt, ameddig a befektetési bírósági rendszer (ICS) az alapja. Azok a bírók, akik esetleges peres eljárásokban döntenének, például az egészségi vagy környezetvédelmi kérdésekben, szabadidejükben a multik érdekeit képviselik.

Legyen 2000 lej a minimálbér!

A fórum utolsó nagy témája Románia gazdasági mutatóinak értelmezését boncolta, különösen a munkaerőpiac és a tőkeáramlás tekintetében. A PMP jelöltje szerint a minimálbérnek legalább 2000 lejnek kellene lennie, emelni kell a foglalkoztatási rátát, az agyelszívást meg kell állítani, és haza kell hívni a külföldre kivándorolt románságot.

A PSD-s jelölt úgy vélte, akkor támogatjuk a leginkább Románia gazdaságát, ha román termékeket vásárolunk, legyen szó akár a szupermarketek polcain jelen lévő termékekről, akár az ipari előállításról. Csoma Botond annak a véleményének adott hangot, hogy 2020-ig fokozatosan kétezer lejre kellene növelni a minimálbért, az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelően. Ugyanakkor nem szabad a populizmus csapdájába esni a felelőtlen ígérgetésekkel.

Adrian Dohotaru (USR) néhány sokatmondó statisztikai adatot ismertetett. Romániában az alkalmazottaknak a fele minimálbérből él. Úgy vélekedett, hogy egy olyan munkatörvényre van szükség, mely védelmet nyújt az alkalmazottak számára a munkadíjak és pótlékok megállapításakor. Csökkenteni kell a munkaerőpiaci adócsalás mértékét és a korrupciót – fejtette ki.

A mindvégig feszültségteljes fórum második felében a közönség tagjai intézhettek kérdéseket a szavazataikat kérő jelöltekhez.

A közönség soraiból rengeteg kérdés felmerült, például a CETA ratifikálásával és a cianidos aranybányászat betiltásával kapcsolatosan. A válaszokból is kiderült, hogy a téma nem érte még el a politikusok ingerküszöbét, vagy csak nem tudnak érdemi választ adni a verespataki bányaberuházással szemben egységesen kiálló civileknek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük
Krónika

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük

Azzal vádolnak két rendőrt, hogy egy aradi étteremben bántalmaztak egy férfit, és összetörték a telefonját. A verekedős rendőrök ellen bűnvádi eljárást indított az ügyészség.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS